A különböző közszolgáltatások meghatározzák az emberek mindennapjait és az államok gazdasági helyzetére is hatással vannak. Ezért nem mindegy mennyiért, hogyan és milyen színvonalon nyújtják azokat.  A közszolgáltatások fő csoportjait átfogóan tárgyaló, most megjelent kötet a mára megváltozott irányultságú ágazatpolitikai trendek közös alapjait és jellemzőit vizsgálja, nem szokványos elméleti rendszerben, egyedi szerkesztési megoldásokkal. Tovább...

A közrendet, közbiztonságot érintő veszélyek, kockázati tényezők és védelmi szükségletek köre folyamatosan változik. A jelenkori kihívások újfajta megközelítést és megoldásokat igényelnek és ezzel átalakul a magánszektor (köz)biztonság védelmében játszott szerepe is. Mindennek eredményeképpen a rendészeti feladatok és szervek köre folyamatosan bővül – ennek példáit mutatja be Tóth Judit írása is. Tovább...

A távfűtés környezet- illetve klímavédelmi szempontból előnyösebb a hagyományos fűtésnél, ezért előnyben részesítéséhez közérdek fűződik. E közérdek érvényesítését a központi szabályozás nem valósítja meg, ugyanakkor a helyi önkormányzatok kezét gúzsba köti. Fodor László írása ezt a feszültségpontot, illetve lehetséges megoldását vizsgálja. Tovább...

Ha a közjószágok közé soroljuk a közterületek rendjét és a közbiztonságot, akkor aligha fogadható el, hogy azokból sokakat kirekesszenek, mások pedig élősködő módon finanszíroztassák magántulajdonuk, befektetésük vagy szabadidős tevékenységük védelmét az adófizetőkkel. A növekvő társadalmi egyenlőtlenségek ebben az újfajta szimbiózisban is éreztetik hatásukat, de miként? Tovább... (Tóth Judit)

Idén április elsején, mint egy rossz tréfa, olyan jogszabályok léptek hatályba, melyek a jogbiztonság alapvető elvét sértik, mivel a felkészülési idő biztosításának követelményét sem elégítik ki. És már azon sem lepődünk meg, hogy e jogszabályok az utóbbi években újszerű, "formabontó" alakzatokkal színesítik az állam megnyilvánulásainak eszköztárát – amit Pump Judit írásának tizenkét fejű sárkánya idéz föl nekünk... Tovább...

Július 1-jén hatályba léptek a Pp. elektronikus kommunikációra vonatkozó rendelkezései, amelyek jogi képviselők és gazdálkodó szervezetek számára kötelezővé teszik az elektronikus kapcsolattartást a bíróságokkal. De vajon milyen változásokat hoz mindez és fel vannak-e készülve az érintettek az informatika újításainak hatásaira? Tovább... (Farkas Regina)