Újabb lépések az önálló közigazgatási bíróság felé
Nem új keletű elképzelés az önálló közigazgatási bírósági rendszer megteremtése. Bár néhány évvel ezelőtt az új bírói kar kialakítása meghiúsult, ma egyre erőteljesebben napirenden szerepel a közigazgatási felsőbírósággal fémjelzett önállósítás. A folyamat előrehaladásáról több bejegyzésben is beszámoltunk. Most ugyanakkor úgy tűnik, hogy eljött az idő, hogy befejezzék a közigazgatási felsőbíróság létrehozásával kapcsolatos munkálatokat – legalábbis ezt tükrözi a hetedik alaptörvény-módosítás.
Az Alaptörvény módosítása
Az Országgyűlés 2018. júniusában elfogadta az Alaptörvény hetedik módosítását. A 6. cikk egyértelműen megkülönbözteti a rendes bíróságokat és a közigazgatási bíróságokat. Feladatukat elválasztja egymástól: míg a rendes bíróságok döntenek büntetőügyben, magánjogi jogvitában és törvényben meghatározott egyéb ügyben, addig a közigazgatási bíróságok közigazgatási jogvitákban, valamint törvényben meghatározott egyéb ügyben döntenek. Ez tulajdonképpen a jelenlegi rendszerben sincs másként, hiszen a közigazgatási jogvitákban a közigazgatási és munkaügyi bíróság közigazgatási bírái döntenek első fokon.
Ennél sokkal fontosabb a legfőbb szervet érintő változás, hiszen az Alaptörvénybe bekerült az elkülönülő közigazgatási felsőbíróság. A rendes bírósági szervezet élén továbbra is a Kúria marad, azonban a közigazgatási bírói kar élére a közigazgatási felsőbíróság kerül. Ez az új felsőbíróság a Kúriához hasonló jogosítványokat kap: biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét és a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. Az alaptörvény-módosítás ezzel megteremtette a Kúriával azonos jogállású, azzal párhuzamosan működő közigazgatási felsőbíróság alkotmányos alapjait.
Amíg a Közigazgatási Felsőbíróság nem áll fel, addig továbbra is a Kúria, illetve a jelenlegi struktúrában működő bírósági szervezetrendszer járhat el a közigazgatási bírói útra tartozó ügyekben.
A közeli jövő…
Az igazságügyi miniszter prioritásként tekint a közigazgatási bíróság kérdésére, mielőbbi önállósítását sürgeti, s úgy gondolja, hogy jövőre felállhat az első közigazgatási felsőbíróság - fogalmazott egy sajtótájékoztatón. A közigazgatási bírói kar tekintetében szerinte olyan bírókra van szükség, akik elmélyült közigazgatási szakmai tudással rendelkeznek. Ennek megfelelően egy olyan rendszert szeretnének megvalósítani, melyben nagy közigazgatási szaktudású bírák lennének.
Az új közigazgatási felsőbíróság elnökének személyét találgatások övezik. Továbbá azt sem lehet tudni, hogy a közigazgatási bírói és bírósági vezetői pályázatokat ki fogja kiírni és értékelni, illetve azt sem, hogy ki fogja kinevezni a nyertes pályázókat. Nincs információ a szükséges szakmai követelményekről, az összeférhetetlenségi szabályokról, az átjárhatóság szempontjairól és az illetményrendszerről sem.
Összegzésként
A jövőre nézve továbbra is számos kérdés nyitott, azonban azzal, hogy az Alaptörvénybe bekerült a rendes bíróságoktól elkülönülő közigazgatási bíróság, illetve a Kúriával azonos jogállású közigazgatási felsőbíróság, a jogalkotó „kőbe véste” az önállósítást. A korábban megrekedt intézményi változások ezzel zöld utat kaptak, mára már nemcsak vízió az önálló közigazgatási bírósági rendszer felállítása.
Az összefoglalót készítette: dr. Széles Krisztina
Források:
http://www.parlament.hu/irom41/00332/00332.pdf
https://www.hrportal.hu/c/patyi-andras-lehet-az-uj-kozigazgatasi-felsobirosag-vezetoje-20180704.html