"Péntek 13" és a közigazgatási perrendtartás. Alaptörvény-ellenes a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény

  • 16 January 2017
  • Kutatócsoport2

A közigazgatási bíráskodás rögös útja tovább folytatódik, itt a "következő állomás".  2016. december 6-án az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, ami közigazgatási felsőbíróságot állított volna fel. A köztársasági elnök azonban erre az új intézményre vonatkozó rendelkezéseket nem tartotta összeegyeztethetőnek az Alaptörvénnyel, így a törvényt nem írta alá és az Alkotmánybírósághoz fordult.

Előzmények

A közigazgatási bíráskodással kapcsolatos kérdések továbbra sem lezártak és nem is maradnak visszhang nélkül. Korábban beszámoltunk arról, hogy az önálló közigazgatási bíráskodás elmarad, ám az önálló közigazgatási perrendtartást megalkotják.

Azonban a perrendtartás tervezetét is számos kritika érte, több fórumon is támadták. Végül az Országgyűlés által december 6-án elfogadott változatot a köztársasági elnök nem írta alá.

Az önálló közigazgatási perrendtartás megalkotása illeszkedik az európai jogi kultúrába, hiszen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok önálló törvénybe foglalására számos példát találunk máshol is. Fontos azonban, hogy az európai trendekhez csatlakozás nem járhat a jogállami garanciák sérelmével. Amikor az állam úgy dönt, hogy létrehoz egy új perrendtartást, a jogbiztonság elvét és az alkotmányos garanciákat biztosítania kell, azokat nem hagyhatja figyelmen kívül. A közigazgatási bíróságok tekintetében ennek betartása különösen fontos, hiszen a mindenkori hatalom ellenőrzését, kontrollját is szolgálják a közigazgatási bíróságok.

Az indítványról

A köztársasági elnök több okot is megjelölt, melyre tekintettel kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a kifogásolt rendelkezések alaptörvény-ellenességét és közjogi érvénytelenségét.

Egyrészt a köztársasági elnök megítélése szerint a közigazgatási felsőbíróság egy új bíróság létrehozását jelenti, amiről egyszerű többséggel nem lehet határozni. Egy új bíróság létrehozásához ugyanis a bírósági szervezetrendszerről szóló törvényt kellene módosítani, ami viszont sarkalatos törvény.  Arról tehát egyszerű többséggel nem lehet dönteni.

Másrészt a köztársasági elnök problémásnak ítélte meg, hogy a közigazgatási felsőbíróság olyan hatáskört kapna, amit már sarkalatos törvény (a médiatörvény) más bírósághoz telepített. Egyszerű többséggel erről másként határozni nem lehet.

Harmadrészt a köztársasági elnök szerint a közigazgatási tevékenységgel kapcsolatos perek választási bizottságok hatáskörébe utalása szintén alaptörvény-ellenes.

Az Alkotmánybíróság döntése

Az AB 2017. január 13-án, pénteken nyilvános ülésen hirdette ki hogyan is döntött az előzetes alkotmányossági vizsgálata tárgyában. Az AB az indítványnak teljes körűen helyt adott: megállapította, hogy a támadott rendelkezések Alaptörvénybe ütköznek.

Az AB egyetértett a köztársasági elnök érvelésével és kimondta, hogy a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonság elvét és a jogállamiság elvébe ütköznek. A köztársasági elnök is helyesen ismerte fel, hogy a támadott rendelkezések egyszerű többséggel nem fogadhatóak el, ezekről kizárólag minősített többséggel lehet dönteni.

Az AB leszögezte, hogy kizárólag az indítvány keretei között vizsgálta a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt és kiemelte, hogy szükség van az önálló közigazgatási perrendtartásra és megállapította, hogy az az európai jogfejlődés irányába mutat.

A közigazgatási perrendtartás jövője

Jelenállás szerint az önálló közigazgatási perrendtartást az Országgyűlés újra fogja tárgyalni.

Az AB döntését követően az Igazságügyi Minisztérium közleményt adott ki, amiből kitűnik, hogy az AB által megállapított alaptörvény-ellenesség a minisztérium szerint a formai eljárási követelmények sérülését mondja ki, ezért ezek korrigálását kezdeményezni fogja. A minisztérium szorgalmazza, hogy az Országgyűlés a törvényt már februárban újratárgyalja és az önálló közigazgatási perrendtartás az eredeti terveknek megfelelően 2018. január elsején hatályba léphessen.

Az, hogy mikor, milyen tartalommal lép hatályba a perrendtartás és a "korrigálás" miként fog megtörténni valószínűleg nem marad visszhang nélkül...

 

Készítette: Széles Krisztina, joghallgató

 

Források:

http://www.alkotmanybirosag.hu/sajto/kozlemenyek/kozlemeny-a-kozigazgata...

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/E9034BCB91B2C550C125808B004B19E...

http://www.alkotmanybirosag.hu/download.php?h=1633

http://hvg.hu/itthon/20170113_alkotmanybirosag_kulonbirosagok

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ab_alkotmanyellenes_a_kozigazgatasi_p...

http://www.kormany.hu/hu/igazsagugyi-miniszterium/hirek/az-igazsagugyi-m...

Hozzászólások

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége február 15-én az AB kifogásait kiküszöbölő, tizenhárom pontos módosító javaslatot fogadott el az alaptörvény-ellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényhez.

A változtatások között szerepel, hogy a kódexből kikerülne a "felsőbíróságként eljáró bíróság" köznév, helyette hatáskörtől függően törvényszék vagy konkrétan Fővárosi Törvényszék kerülne megjelölésre, továbbá a szabályozás a jövőben a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyek között nem szerepeltetné a választási bizottság közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereket, a választási jogvitákra vonatkozó valamennyi rendelkezést elhagyná.

A hányattatott sorsú törvényről a képviselők a tavaszi ülésszak második napján, február 21-én szavazhatnak újra.

Módosítva ismét elfogadta a parlament az AB által korábban alaptörvény-ellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényt. A képviselők 127 igen, 31 nem szavazattal, 22 tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék összbírói értekezlete előtti sajtótájékoztatón az Országgyűlés által kedden módosítva ismét elfogadott perrendtartási törvény újdonságairól így nyilatkozott: sokkal szélesebb körűek lesznek azon közigazgatási cselekmények, tevékenységek és mulasztások, amelyek a bíróság előtt megtámadhatóak lesznek.

http://www.pecsiujsag.hu/pecs/hir/helyi-hireink/hando-tunde-rendkivul-me...

A Magyar Közlöny március 1-jén kihirdették az Országgyűlés által elfogadott a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényt.A kihirdetett törvényjavaslat 2018. január 1-jén lép hatályba. 

A legfőbb pontok, melyekben az új közigazgatási perrendtartás változást hoz: http://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/itt-az-uj-kozigazgatasi-perrend

 

Oldalak