Az Európai Bizottság szerint két magyar különadó is sérti az uniós szabályokat

  • 14 July 2016
  • Kutatócsoport2

Európai Bizottság: Indokolatlan szelektív előnyök az alacsony árbevételű vállalkozásoknak  

Az Európai Bizottság szerint két magyar különadó is sérti az uniós szabályokat. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó a Bizottság álláspontja szerint indokolatlan előnyöket biztosít az alacsony forgalmú vállalkozásoknak.

Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos kifejtette, hogy Magyarországnak a többi tagállamhoz hasonlóan joga van adórendszerét saját belátása szerint alakítani, ám az egyenlőbánásmód elvét és a megkülönböztetés tilalmát érvényre kell juttatnia. A Bizottság szerint nem az árbevételen alapuló progresszív adóztatás aggályos, hanem az, hogy e két különadó szelektív előnyöket  nyújt az alacsonyabb árbevételt elérő vállalkozásoknak.

A Bizottság 2015 júliusában indított vizsgálatot a fent említett két adóügyi intézkedés kapcsán. Magyarország nem tudta bizonyítani a progresszív szerkezet létjogosultságát a szóban forgó adók tekintetében. A Bizottság kifejtette, hogy a hozzájárulás és az árbevétel egykulcsos rendszeren keresztül való összekapcsolása már egyszer figyelembe veszi a vállalkozások méretét.

A Bizottság hangsúlyozta, Magyarországnak joga van adószintjeiről dönteni, adóinak, illetékeinek célkitűzéseit meghatározni. De az uniós jogot szem előtt kell tartania  - az állami támogatási szabályok tekintetében is  - és indokolatlan előnyöket nem biztosíthat egyes vállalkozástípusoknak (itt: alacsony árbevételű vállalkozásoknak).

Röviden az  élelmiszerlánc-felügyeleti díjról

Célja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tevékenységének fedezése. 2015-ben az eddig valamennyi élelmiszerlánc-szereplőt terhelő átalány jellegű díjat a napi fogyasztási cikket árusító szereplők esetében felváltotta egy új progresszív díjszerkezet.

Mit  jelent ez?

2014 végéig minden szereplő egységesen az éves árbevételének 0,1%-ának megfelelő díjat fizetett. Ezt követően egy új adóügyi intézkedés eredményeként azok az üzletek, akik napi fogyasztási cikket árusítanak, a továbbiakban progresszíven adóznak árbevételük alapján. Az alacsony árbevételűek 0-0,1%-os, a magas árbevételűek 6%-os mértéket fizetnek. (Alacsony az árbevétel 50 milliárd Ft-ig, magas 300 milliárd Ft felett. Napi fogyasztási cikk a  napi szinten használt termék ( így többek között az élelmiszer, gyógyszerek stb.))

Ez a különadó kedvez a  franchise-átvevőknek, mivel egyéni árbevételük alapján adóznak és az integrált kiskereskedelmi vállalkozásoknak is, akik a teljes forgalmuknak megfelelően fizetik az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat.

Magyarország tehát e különadó tekintetében nem tudta bizonyítani, hogy hatvanszor magasabb lenne egy nagyobb üzlet felügyeletének költsége, mint egy kisebbé. (0,1%-os és 6%-os mérték  között ugyanis hatvanszoros az eltérés.) Az indok tehát, amire Magyarország alapozott nem reális, a Nébih költségei nem mutatnak egy kisebb és egy nagyobb üzlet esetében ekkora különbséget, így a progresszív adóztatás nem indokolt.

Az Országgyűlés 2015 novemberében eltörölte ezt a progresszív adóztatást és visszavezette a egységes átalánydíjat valamennyi szereplőre, ezzel eloszlatva a Bizottság aggályait.

A dohánytermék-értékesítést terhelő adó

Szintén 2015-ben bevezetett különadó, ún. "egészségügyi hozzájárulás" a dohánytermékek előállítását és kereskedelmét terheli az éves árbevétel alapján. Alanyai az adóraktárak engedélyesei, valamint a dohánytermékek importőrei vagy bejegyzett kereskedői.

Szintén progresszív díjszerkezetet jelent: alacsony és magas árbevételűek között tesz különbséget, előbbiek esetében az árbevétel 0,2%-át, utóbbiak esetében 4,5%-át kell adóként megfizetni. (Alacsony árbevétel 30 milliárd forintig, magas 60 milliárd forint felett értendő.)

A Bizottság szerint Magyarországnak nem sikerült alátámasztania, hogy az értékesítésből származó árbevétel és a dohánytermékek egészségügyre gyakorolt hatása arányosan növekszik, továbbá azt sem, hogy az első doboz cigaretta egészségkárosító hatása nagyobb lenne, mint az ugyanazon gyártó által értékesített utolsó dobozé. A progresszív adóztatás tehát indokolatlan és a belső piaccal nem összeegyeztethető.

Az a rendelkezés, miszerint bizonyos támogatható beruházás esetén csökkenthető a fizetési kötelezettség, jellegénél fogva a dohánytermékek előállításának és kereskedelmének növelésére irányul, tehát az egészségügyi célkitűzéssel teljesen ellentétes, valójában az egészségkárosodás növekedéséhez vezet, nem pedig a csökkentéséhez.

*

2015 júliusában a vizsgálat megindítását követően a Bizottság kérésére Magyarország felfüggesztette a két különadót az értékelés elvégzéséig, így a tavalyi évre egyetlen szereplőnek sem kellett megfizetnie és állami támogatás odaítélésére sem került sor, ezért visszafizetésre sincs szükség, ám e két progresszív adóztatási kísérlet véget ért.

Készítette: Széles Krisztina, joghallgató

Forrás:

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-2404_hu.htm

Kategória: