A Brexit margójára – gondolatok az uniós értékekről

  • 2016/06/19
  • Kutatócsoport2

A Brexit, vagyis az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépése mellett kampányolók a június 23-ra kiírt népszavazás közeledtével egyre változatosabb módon igyekeznek meggyőzni honfitársaikat ügyük igazáról. Nemrégiben bemutatott plakátjukon a balkáni országok uniós tagságának veszélyével érvelnek, a gondterhelt női alak mellett a következő felirattal: „Albánia, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Törökország csatlakozik az EU-hoz. Komolyan.” [1]

 

 

 

 

 

 

 

Ezek a sorok nyilvánvalóan arra figyelmeztetnek, hogy az említett államok súlyos gazdasági, politikai, etnikai és egyéb problémái uniós csatlakozásukkal a fejlettebb tagállamok terhére válnának. A közvetíteni kívánt üzenet mellett (jobban mondva az ellen) azonban a plakát kiváló hirdetője lehet annak, hogy miért is van jelenleg nagyobb szükség az európai egységre, mint eddig valaha.

A prágai PASOS (Policy Association for an Open Society) intézet és partnerei által három éve, hat nyugat-balkáni állam tekintetében (Albánia, Bosznia-Hercegovina. Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia) készített felmérés szerint ugyanis az állampolgárok közintézményekbe vetett bizalmának szintje jelentős csökkenést mutat. A legnagyobb hanyatlás a korrupciós botrányokkal sújtott Macedóniában volt mérhető, a régió további államai esetében hasonló, bár kevésbé drasztikus eredményekkel számolhatunk. Alapvetően a politikai pártok kerültek a legrosszabb helyre a helyi intézmények sorában, míg a NATO és az EU iránti bizalom szintje – például Albániában – magasan verte a nemzeti intézményekkel szembeni jóhiszem nívóját.

Az ideális viszonyok között a köz érdekét szolgálni hivatott intézményekkel szembeni bizalmatlanság a kormányzatok gyengeségeinek megnyilvánulásaiban gyökerezik. Ezen okok indokolják az EU azon kijelentését is, miszerint az új csatlakozásokra még minimum öt évet várnunk kell. Fontos azonban kiemelni, hogy a tagság reménye ezen államoknak valószínűleg a legerősebb ösztönzésül szolgálhat ahhoz, hogy megváljanak korrupt gyakorlataiktól, magukévá tegyék a jó kormányzás alapelveit, átláthatóbbá váljanak és növeljék a nyilvánosság részvételét a döntéshozatali folyamatokban.

Amennyiben tehát a plakát felirata egyszer valósággá válik, akkor elmondhatjuk, hogy az EU segített ezen államoknak társadalmuk, csatlakozásra való érdemességük fejlesztésében, amelyek ennélfogva tagságukkal csak erősíthetik az Uniót: demonstrálva értékeinek igazi erejét, a valódi egységet a sokféleségben.

Készítette: Kanyuk Petra Ágnes, joghallgató

 

A plakátot ábrázoló kép forrása: https://twitter.com/hashtag/serbia%20albania

Felhasznált források:

http://www.kozjavak.hu/en/crisis-confidence

http://pasos.org/a-crisis-in-confidence/ 

http://pasos.org/category/advocacy-for-open-government-updates/  

http://pasos.org/pasos-project-poll-trust-in-public-institutions-declines-in-western-balkans/ 

https://twitter.com/hashtag/serbia%20albania

http://uk.businessinsider.com/eu-referendum-reasons-to-vote-to-leave-the-eu-brexit-2016-6

 

[1]

 

 

Kategória: 
Kormányzás
Közérdek
Európai Unió

Hozzászólások

Karácsony Tamás

p, 2016/06/24 - 08:52

Győzött a Brexit. Szoros, 52-48 százalék arányban a britek az EU elhagyása mellett döntöttek. Az eredmény rácáfol a közvélemény-kutatások előrejelzéseire, hiszen csütörtökön még mindenki azt valószínűsítette, hogy a britek észbe kapnak, és a maradás mellett voksolnak. Ahogy egyre valószínűbbé vált a kilépés, a font úgy kezdett folyamatosan gyengülni, most 10%-al ér kevesebbet a dollárhoz képest mint előző este ami 30 éves negatív csúcsot jelent. Természetesen a forint is jelentősen gyengült péntek reggelre a nemzetközi devizakereskedelemben. A kilépés hosszú távú gazdasági és politikai hatásait most még talán megjósolni sem lehet. Egyelőre rengeteg még a kérdés: mi lesz Nagy-Britannia 2020-ig befizetendő tagdíjával vagy azokkal a munkavállalókkal akik az EU különböző tagállamaiból költöztek oda? Ám az első reakciók korántsem adnak okot bizakodásra. A holland Szabadság párt elnöke azt mondta, hogy most már ők is ki szeretnének lépni és elkezdi szervezni az ottani népszavazást. A skótok viszont az EU-ban szeretnének maradni, ezért népszavazást kezdményezhetnek a skót nacionalisták, hogy szakadjanak el Nagy-Britanniától. Észak-Írországban ugyanez a helyzet: ki szeretnének lépni Nagy-Britanniából és csatlaozni az EU-tag Írországhoz.

 

Források:

http://444.hu/2016/06/24/brexit-van-zuhan-a-font

http://index.hu/kulfold/eurologus/2016/06/24/nemet_mondtak_a_britek_az_e...

http://hvg.hu/gazdasag/20160624_brexit_nepszavazas_nagybritannia_europai...

bettyna94

szo, 2017/02/18 - 20:11

"Most nem a visszavonulásnak, a közönynek, a kétségbeesésnek van itt az ideje, hanem annak, hogy a védelmére keljünk mindannak, amiben hiszünk” 

http://www.piacesprofit.hu/gazdasag/vissza-kene-vonni-a-brexitet-tony-bl...

 

Kanyuk Petra Ágnes

v, 2017/03/12 - 00:26

A font augusztus óta nem látott lejtmenetbe kezdett az euróval és a dollárral szemben, miután kezdi éreztetni a hatását a brit gazdaságon, hogy a szavazók többsége júniusban a brexit mellett döntött – írja a Bloomberg. Miközben a szigetország makrogazdasági adatai romlanak, az EU némi javulást mutat.

A brexitreferendumot követően erős számok láttak napvilágot, amiből a kilépés hívei azt a következtetés vonták le, hogy a brexitnek nem lesznek olyan negatív következményei, amilyenekről a bennmaradás hívei beszéltek. Ezután azonban fokozatosan romlani kezdtek a mutatók.

A brit gazdaság erejét az elmúlt időszakban a fogyasztói hitelek növekedése adta, ami fenntarthatatlan - véli Erik Weismann, az MFS Investment Management vezető elemzője. Szerinte a font tovább fog gyengülni az év során és a brit gazdaság a brexit miatt nem fog igazán magához térni. A kilépés éveken át fékezni fogja a gazdasági növekedést.

Kanyuk Petra Ágnes

v, 2017/03/12 - 00:34

Theresa May brit miniszterelnök ugyan az év elején azt közölte, véget ér az az időszak, hogy Londonnak nagy összegeket kell befizetnie az EU számlájára (11,5 milliárd euróval Nagy-Britannia a második legnagyobb nettóbefizető Németország után), ez azonban nem megy egyik napról a másikra. Sőt, a következő években a britek várhatóan semmit sem takarítanak meg, épp ellenkezőleg: körülbelül 60 milliárd euróba kerülhet a Brexit Nagy-Britannia számára.

Brüsszel ezen követelésével rögtön a kilépésről szóló tárgyalások kezdetén előáll Michel Barnier, akit az EU bízott meg a megbeszélések lebonyolításával. Az Európai Bizottság szerint mindenekelőtt a válás anyagi részleteiről kell megállapodni a britekkel, csak ezután lehet szó egy új szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről. Uniós diplomaták úgy vélik, az EU intézményeinek vezetői is egyetértenek abban, hogy először a pénzről legyen szó, utána pedig az egyén témákról.

https://www.bloomberg.com/news/articles/2017-03-04/u-k-has-no-obligation...

Kanyuk Petra Ágnes

p, 2017/03/24 - 18:18

Súlyos következményekkel járna mindenki számára, ha megállapodás nélkül zárulnának az Egyesült Királyság uniós kilépéséről szóló tárgyalások - figyelmeztetett szerdán Michel Barnier, az Európai Bizottság által kinevezett Brexit-ügyi főtárgyaló. Mint mondta, ez "teljes bizonytalanságot" teremtene az Egyesült Királyságban, hozzátéve, hogy ez nem az Európai Unió által tervezett forgatókönyv. A volt francia külügyminiszter leszögezte, ő mindent meg fog tenni azért, hogy tető alá lehessen hozni egy kölcsönösen elfogadható egyezséget. Szerinte a sikeres tárgyalások előfeltétele a bennmaradó tagállamok egysége és az átláthatóság, illetve az, hogy a felek mihamarabb tisztázzák, mi lesz a sorsa a szigetországban élő uniós állampolgároknak, illetve a briteknek az EU huszonhét országában.

Barnier emellett felhívta rá a figyelmet, hogy megegyezésre kell még jutni az EU-val szemben fennálló brit pénzügyi kötelezettségek összegéről, mielőtt tárgyalni kezdenének egy jövőbeli kereskedelmi szerződésről - írja az MTI.

"Ez nem valamiféle büntetés, mindössze arról van szó, hogy rendezni kell a számlákat, amikor egy ország kilép az unióból" - közölte a főtárgyaló. "Egyetlen eurót sem fogunk kérni a britektől olyasmire, amibe nem egyeztek bele az EU tagjaként. Hasonlóképpen, a huszonhetek is eleget fognak tenni az Egyesült Királyság, a brit állampolgárok, vállalatok és régiók felé tett vállalásaiknak" - szögezte le.

Az EU széleskörű és ambiciózus szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni a szigetországgal, ennek ugyanakkor még a legpozitívabb forgatókönyv esetén sem lehetnek annyira kedvezőek a feltételei, mint a belső piaci tagságnak voltak - mondta Barnier.

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/brexit_sulyos_kovetkezmenyekre_fi...

Kanyuk Petra Ágnes

szo, 2017/05/06 - 13:52

A Financial Times szerdán közölte: számításai szerint az Európai Unió akár százmilliárd euró egyszeri bruttó befizetési igényt is benyújthat Nagy-Britanniának a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodás fejében.

A londoni gazdasági napilap értesülései szerint az EU Brexit-tárgyalói felfelé módosították az unióval szembeni brit pénzügyi kötelezettségekről szóló eredeti kalkulációikat, amelyek egyebek mellett tartalmazzák a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakra, 2019-2020-ra járó mezőgazdasági hozzájárulást és az uniós adminisztratív költségeket.

A nettó befizetési igény a 100 milliárd eurós bruttó összegnél nyilván kisebb lesz, de így is jóval magasabbnak ígérkezik az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker által korábban felvetett 60 milliárd eurónál - áll a Financial Times szerdai cikkében.

David Davis, a kilépési tárgyalások irányítására létrehozott brit minisztérium vezetője azonban az ITV brit kereskedelmi televíziónak nyilatkozva szerdán kijelentette: a brit kormány "ekkora válási számlát" biztosan nem fog elfogadni és kifizetni. Davis szerint London annyit fizet majd, amennyire jogilag kötelezhető, és "nem annyit, amennyit az Európai Bizottság akar".

https://www.ft.com/content/29fc1abc-2fe0-11e7-9555-23ef563ecf9a

cstimea

k, 2017/02/21 - 23:26

"Az 50. cikkely kétévi tárgyalási időtávlatot engedélyez a kilépési feltételekről, vagyis ha London a terveknek megfelelően a jövő hónap végéig bejelenti a folyamat elindítását, Nagy-Britannia EU-tagsága legkésőbb 2019 tavaszára megszűnik."

http://kitekinto.hu/2017/02/20/europai-ugyek/a-lordok-haza-megkezdte-a-brexit-tervezet-vitajat/

Kanyuk Petra Ágnes

v, 2017/02/26 - 17:01

http://inforadio.hu/kulfold/2017/02/22/mit_jelent_hogy_anglia_a_brexit_u...

cstimea

p, 2017/03/03 - 22:11

http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/20170224STO63945/brexit-az-egyes%C3%BClt-kir%C3%A1lys%C3%A1gban-%C3%A9l%C5%91-uni%C3%B3s-%C3%A1llampolg%C3%A1rok-jogait-vizsg%C3%A1lta-az-ep​

Kanyuk Petra Ágnes

v, 2017/03/05 - 02:46

A szerdai záró vitanap után 358:256 arányban megszavazott felsőházi módosító döntés alapján - ha az a teljes parlamenti eljárás végén mégis érvényben maradna - a kormánynak az 50. cikkely aktiválása után három hónapon belül intézkedési javaslatcsomagot kell kidolgoznia annak garantálására, hogy a Nagy-Britanniában élő és dolgozó EU-állampolgárokat a brit EU-tagság megszűnése után is ugyanolyan életvitelszerű nagy-britanniai tartózkodási jogosultságok illetik majd meg, mint most.

A brit kormány ezzel egyetért, és jelezte is szándékát arra, hogy a kilépési tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában megállapodást szeretne elérni a Nagy-Britanniában  élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról. Theresa May miniszterelnök ugyanakkor elveti, hogy ebben a kérdésben a törvényhozás előre megkösse a kormány kezét. London attól tart ugyanis, hogy egy ilyen kötelező egyoldalú brit garanciavállalás esetén az Európai Unióban maradó országokkal nehezebb lenne egyezségre jutni az ott élő britek jogosultságainak viszonos garantálásáról.

A Lordok Háza által szerdán elfogadott módosító indítvány az 50. cikkely aktiválására adandó felhatalmazás törvénytervezetének februárban tartott alsóházi vitájában is felmerült. Az alsóház azonban végül is módosítások nélkül, kényelmes többséggel adta jóváhagyását a cikkely aktiválásához, és a tervezet ezután került a felső kamara elé.

A Lordok Háza a kormány szándékával ellentétes szerdai döntésével annak a kormányzati határozattervezetnek a részletes vitáját zárta le, amelynek parlamenti elfogadása szükséges a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásához.

Ha az alsóház érvényteleníti a felső kamara módosítását, a tervezet ismét a Lordok Háza elé kerül. Az előzetes nyilatkozatok alapján azonban az biztosra vehető, hogy a felső kamara nem fogja útját állni a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat elindításának, és nem is késlelteti jelentősen a felhatalmazásról szóló törvénytervezet elfogadását, így nagy valószínűséggel tartható lesz a kormány által a kilépési folyamat március végi elkezdésére kidolgozott menetrend.

http://www.atv.hu/kulfold/20170301-brexit-a-lordok-haza-felszolitotta-a-...

http://www.independent.co.uk/news/uk/politics/brexit-latest-eu-nationals...

https://www.theguardian.com/commentisfree/2017/mar/03/lords-vote-brexit-...

Oldalak