Nincs egységes kép és gyakorlat abban a tekintetben, hogy a környezeti adók mennyire képesek beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. Kérdésként merülhet fel, hogy önmagában egy környezeti adó bevezetése járhat-e sikerrel, vagy szükség van arra is, hogy a szabályozás koherensen e célok mentén szülessen meg? A tagállamokban az ökoadókból származó bevételek nagysága valóban a környezetvédelmi politika sikerességét mutatja meg, vagy inkább az állam beavatkozás szükségességére világít rá? A továbbiakban ezen kérdések mentén vizsgálom a környezetvédelmi adók gyakorlatát, felvázolva egy általános képet és megoldási javaslatokat az Európai Unióban. Tovább... (Németh-Kiss Szófia)

Az Európai Parlament állásfogadást fogadott el 2018 szeptemberében, amelyben arról szavaztak, hogy az EUSZ 7. cikk (1) bekezdésének megfelelő, Magyarország által az Unió alapértékei elleni súlyos megsértésének egyértelmű veszélye fennáll-e, vagyis a magyar jogállamiság helyzetéről. Az állásfoglalás elfogadásakor a tartózkodó szavazatokat a kormány érvelésével ellentétben helyesen vették figyelembe a Bírósági ítélet szerint annak meghatározásához, hogy a jogállamisági eljárás kétharmados többséget elérték-e. Így az Európai Parlament nem sértette meg a szavazatszámlálási szabályokat, és az azóta is zajló eljárás jogszerű módot indult el. Tovább... (Szutor Beáta Bella)

Az Európai Unió Bírósága a KRONE – Verlag (C-65/20) ügyben 2021. június 10-én hozott ítéletében kimondta, hogy a hibás termékért való felelősségről szóló irányelv szerinti „hibás termék” fogalma nem terjed ki egy nyomtatott napilap példányára, amely pontatlan információt tartalmaz egy növény paramedicinális célú felhasználásáról, amelynek betartása kárt okozott a napilap olvasójának egészségében. Az irányelv értelmében tehát az újság kiadója nem vonható felelősségre. Az ítélet hozzájárul a hibás termékekért való felelősségről szóló irányelv alkalmazási körének tisztázásához, valamint az általa meghatározott objektív felelősség és más felelősségi rendszerek közötti határvonal meghúzásához. Tovább... (Karácsony Roxána)

A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszéke több éve tudományos kapcsolatban áll a lengyel Katolicki Uniwersytet Lubelski Pénzügyi Jogi Intézetével.  A kialakított kapcsolatrendszernek köszönhetően, az évek folyamán több közös adójogi kutatásra, szakmai rendezvényre került sor. A debreceni jogi kar részese a lengyel partneregyetem által kezdeményezett KULTAX Financial and Tax Law in Central Europe elnevezésű CEEPUS mobilitási együttműködésnek is. A legutóbbi konferencián, amely megtartására 2021. május 21-én került sor, egy aktuális témakör, a „Pénzügyi szabályozás a COVID-19 járvány idején” megvitatása történt. Tovább... (Lovas Dóra)

Michal Bobek főtanácsnok álláspontja szerint kifogásolható az a lengyel jogszabály, amely lehetővé teszi az igazságügyi miniszter számára – aki a legfőbb ügyész pozícióját is betölti – , hogy mérlegelése alapján bármikor kirendelhetők és visszahívhatók legyenek a magasabb szintű bíróságokhoz kirendelt bírák. A főtanácsnok kiemelte, hogy annak ellenére, hogy az uniós jog nem rögzíti a tagállamok számára alkalmazandó alkotmányos modellt, követelmény a hatalmi ágak alapvető szétválasztásának fenntartása. Tovább... (Németh-Kiss Szófia)

Margerethe Vestager versenyjogi biztos azzal vádolta meg az internetes kereskedelemmel foglalkozó amerikai céget, hogy az Amazon illegális alkut kötött a luxemburgi miniállam kormányával, így sokkal kevesebb adót fizet, mint versenytársai. Ezért az Európai Bizottság megközelítőleg 250 millió euró (300 millió dollár) adóhátralék megfizetésére kötelezte az Amazont, annak okán, hogy a cég „előnyben részesítése” az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésébe ütközik. Az Európai Unió Bírósága azonban kimondta, hogy nem részesült jogellenes állami támogatásban az Amazon-csoport luxemburgi leányvállalata, így megsemmisítette az Európai Bizottság határozatát. Tovább... (Karácsony Roxána)