Kúria vs. Európai Unió Bírósága: mi lesz a magyar bírói függetlenséggel?

  • 13 September 2019
  • Kutatócsoport2

2019 nyarán a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája végzésével felfüggesztette az előtte folyamatban lévő ügyet és többek között az alábbi előzetes döntéshozatalra szánt kérdésekkel fordult az Európai Unió Bíróságához:

  • „Megfelel-e az EU alapító szerződéseiben is garantált jogállamiság és bírói függetlenség elvének, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke egy bíróság elnöki pozícióját a pályázati eljárás megkerülésével, ideiglenes megbízással tölti be?”
  • „Megfelel-e az uniós jogban előírt bírói függetlenség követelményének az, hogy az eddigi több évtizedes gyakorlattól eltérve a magyar bírók 2018. szeptember 1-je óta kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanolyan régóta szolgálati viszonyban dolgozó ügyészek, és a fizetésük általában sincs összhangban az általuk ellátott feladatok jelentőségével.”

Az EUMSz 267.cikke szerint az uniós intézmény hatáskörrel rendelkezik előzetes döntés meghozatalára a Szerződések értelmezése kapcsán, így abban az esetben, ha egy tagállam bírósága előtt ilyen kérdés merül fel, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, kérheti az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést. (…)

Ezt követően 2019 szeptemberében Polt Péter főügyész a „törvényesség érdekében” a fent nevezett végzés törvénysértő voltának megállapítását kérte a Kúriától. Véleménye szerint jelen esetben a bíró ezeket a kérdéseket nem tehette volna fel, mivel ezekkel nem a közösségi jog értelmezését kéri, annak kapcsán, hogy az irányadó magyar jog nem felel meg a közösségi jog által védett alapelveknek. Továbbá véleménye szerint a PKKB bírája a kérdéseit olyan ügyben tette fel, ahol azok megválaszolása nem releváns.

A Kúria a napokban kifejtette egyetértését a főügyész álláspontjával, így mivel a kérdések nem szolgálhatnak valós vagy vélt sérelmek orvoslására, döntése szerint a PKKB bírájának az OBH elnök pozíciójával kapcsolatos kérdésének előzetes döntéshozatali eljárásra bocsátása törvénysértő.

Következmény

A Kúria döntése nem köti az Európai Unió Bíróságát. A magyar bíró az EUMSz 267.cikk alapján fordult az uniós intézményhez, amely saját maga döntheti el, hogy befogadja-e a feltett kérdéseket (IS C-564/19.sz.ügy), egy tagállami szerv nem vonhatja el az uniós intézmény hatáskörét. Pozitív döntés esetén kérdés, hogy az Európai Unió Bírósága mennyiben tartja összeegyeztethetőnek a magyar igazságszolgáltatás kapcsán a bírói függetlenség alapelvének megvalósulását. Az integráció egyik alapelve, hogy a bíróságoknak pártatlanoknak, a kormánytól és a jogalkotótól függetleneknek kell lenniük, amely elvet kifejezetten említi az EU Alapjogi Chartájának 47. cikke és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikke.
Minden figyelem az uniós intézmény felé fordul, azonban az csupán a jövő titka, hogy Justitia bekötött szemével szimbolizált bírói függetlenség mennyire valósul meg az ügy kapcsán.

Készítette: Dr. Lovas Dóra, 4. éves PhD hallgató, DE ÁJK

Források:

 

Brexit Eng: