Kérdések és válaszok: az Európai Bizottság irányelv javaslata a közös európai minimálbérre
A minimálbér-szabályozás szinte minden országban és gazdasági rendszerben ismert, azonban még sincs egységes szabályozása, ahogyan a minimálbér előnyeiről és hátrányairól szintén eltérő álláspontok alakultak ki. Különösen igaz ez az Európai Unió belső piacára, ahol a munkaerő szabad mozgásának biztosítása érdekében sarkalatos kérdéseket vet fel. Azok, akik az általános minimálbér bevezetése mellett állnak, ők azzal érvelnek, hogy a minimálbér növeli a munkavállalók életszínvonalát, csökkentik a szegénységet és a társadalomban lévő egyenlőtlenségeket, ugyanakkor pozitív, növelő hatással van a munkavállalási akaratra. Ezzel szemben vannak azok az országok, akik a minimálbér elleni álláspontot képviselnek, mert véleményük szerint gerjeszti a szegénységet és a munkanélküliséget. Jelen tanulmány e kérdéskört vizsgálja. Tovább... (Szabó Sarolta)
2004-ben lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete, mely azon légiutasok jogairól szól, akik valamely tagállam területén található repülőtérről indulnak vagy ilyen repülőtérre érkeznek. Az említett rendelet szabályait az Európai Unió Bírósága már több alkalommal értelmezte, ezzel biztosítva annak valamennyi tagállamban való egységes alkalmazását. Legutóbbi a C-826/19. sz. ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Landesgericht Korneuburg (korneuburgi regionális bíróság, Ausztria) 2019. október 29‑i határozatával terjesztett elő a WZ és az Austrian Airlines AG között folyamatban lévő eljárásban.
Mindennapjaink egyik legnagyobb kihívását a mesterséges intelligenciára és digitalizációra épülő robottechnológiák jelentik. A munkavállalókat egyre nagyobb mértékben felváltó robotok ugyanis nemcsak a munkahelyek megszűnésének, hanem az állami bevételek kiesésének súlyos következményeit is magukban hordozzák, mivel a robot által generált nyereség a hatályos szabályozás értelmében nem esik adókötelezettség alá. Mindezek mentén egy olyan joghézaggal teli szabályozási keretben találjuk magunkat, amelyre munkáltatóként ugyan pozitívan tekintünk, állami oldalról vizsgálva az adókikerülések és megbúvó magatartások hosszútávon azonban beláthatatlan következményekhez vezetnek.
Az Európai Unió 2018-ban fogadta el a felülvizsgált energiahatékonysági irányelvet, amely a negyedik energiacsomag részeként alapját képezi egy környezettudatos, innovatív energiaunió koncepció megvalósításának. Az energiahatékonyság témaköre rendkívül tág, ez a bejegyzés kifejezetten az épületek energiahatékonyságával foglalkozik, amely kulcsszerepet játszik mind a környezetvédelemi törekvések, mind pedig az energiabiztonság elérésében.