A Régiók Bizottsága nemrégiben közzétett sajtónyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy az EU azon energia- és éghajlat-politikai célkitűzésének elérése, miszerint 2030-ra 40%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, szükségessé teszi a regionális és városi szintű kormányzatok aktívabb bevonását egyes szakpolitikai területeken.
Airbnb? – talán nem mindenkinek ismerő e fogalom, így először érdemesnek tartom tisztázni, hogy tulajdonképpen mit is értünk alatta! Az Airbnb egy kaliforniai székhelyű, 2008-ban indult, lakáskiadást forradalmasító sharing economy-cég. Az Airbnb.com közösségi szállásfoglaló oldal lényege abban áll, hogy a lakástulajdonos (magánszemély vagy akár cég) kiadhatja a lakását, amelyet az adott városban kedvező árú szállást kereső vendég interneten keresztül, az Airbnb közvetítésével lefoglalhat. S hogy miért is jó üzlet ez?
Az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek nyilvánított rendelkezéseket korrigálva az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási perrendtartást, amit 2017. március elsején a Magyar Közlönyben kihirdettek.
Előzmények
Blogunk már többször beszámolt a közigazgatási bíráskodást érintő fejleményekről, reformtörekvésekről. Jelenleg úgy tűnik, hogy az önálló szervezetrendszer kialakítása elmaradt, itt az elsöprő változások megdőlni látszanak, viszont az önálló közigazgatási perrendtartás megszületett.
Kiindulópont: az atomtörvény módosítása
Az Országgyűlés 2016 december elején szavazta meg az atomtörvény módosítását, amely arra hatalmazza fel a kormányt, hogy saját hatáskörben, rendelet kibocsátásával egyedileg eltérjen az Országos Atomenergia Hivatal engedélyezésről szóló határozataitól az építés alatt álló atomerőmű vagy radioaktívhulladék-tárolók esetében.
Probléma
Az Alkotmánybíróság 2017.02.17-én újból döntött a rendőrök képmása ügyében – amely egy hozzá nemrég beérkezett indítvány nyomán ismételten a napirendjére került. Az AB IV/1612/2016 számú határozatával lényegében elismerte az indítvány alapos voltát, azaz alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az ügyben alapul fekvő kúriai döntést.
A budapesti négyes metróvonalat a Magyarországon megvalósult legdrágább és egyben legvitatottabb uniós finanszírozású nagyberuházásaként könyvelhetjük el. A projekt kivitelezése egészen pontosan tíz évig húzódott el és ezalatt végig botrányok kísérték. A metróvonal végül – szerelvények nélkül –452,5 milliárd forintból készült el, ebből 181 milliárd uniós támogatás. A megépült metróvonal azonban ezidáig nem hozza a tervezett és elvárt utasszámot.
2017. január 24-én, Brüsszelben került megtartásra az Európai Beruházási Bank (EBB) éves sajtókonferenciája, amelynek keretében az EBB elnöke, Werner Hoyer értékelte a Bank 2016-os közreműködését az európai növekedés és befektetés előmozdításában, valamint felvázolta annak 2017-es évre vonatkozó elképzeléseit.
2017 az egészségügy szempontjából sorsfordító évnek számíthat. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 2016 decemberi közleménye szerint élesítésre kész az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, amely képes összekapcsolni a már most is működő kórházi rendszereket, valamint a háziorvosi- és patikarendszereket egy egységes platformon keresztül.
A közigazgatási bíráskodás rögös útja tovább folytatódik, itt a "következő állomás". 2016. december 6-án az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, ami közigazgatási felsőbíróságot állított volna fel. A köztársasági elnök azonban erre az új intézményre vonatkozó rendelkezéseket nem tartotta összeegyeztethetőnek az Alaptörvénnyel, így a törvényt nem írta alá és az Alkotmánybírósághoz fordult.
Előzmények
Az új esztendő jogszabályi változások garmadát hozta magával, amelyek közül jó néhány a mindennapok során is éreztetni fogja a hatását. Lássuk tehát dióhéjban, hogy a legfontosabb területeken mi és hogyan is fog 2017-ben módosulni: lakcímkártya, online pénztárgép, béremelés, ÁFA-csökkentés és az óvodai ellátás.
Elhagyhatjuk a lakcímkártyát?