Újabb fejlemény a rendőrök képmása ügyében

Az Alkotmánybíróság 2017.02.17-én újból döntött a rendőrök képmása ügyében – amely egy hozzá nemrég beérkezett indítvány nyomán ismételten a napirendjére került. Az AB IV/1612/2016 számú határozatával lényegében elismerte az indítvány alapos voltát, azaz alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az ügyben alapul fekvő kúriai döntést.

Néhány hónapja arról értesülhettünk, hogy az AB határozatában nyíltan amellett foglalt állást, hogy az olyan fényképek nyilvánosságra hozatala, amelyen a rendőrök képmása az intézkedésüket bemutató fényképen szerepel a továbbiakban nem kötött az azon szereplők beleegyezéséhez. Ez elvi szinten nagy előrelépést jelentett afelé, hogy a biztonság, mint közszolgáltatás szereplői és tevékenységük életszerűen is bemutatható legyen.

A jogalkalmazás során azonban mégis az alapügyben ezzel ellentétes döntés született, vagyis a gyakorlat ellenállt.

Az Alaptörvényt védelmező testület elfogadta az indítványozó álláspontját, miszerint a Kúria döntése azért sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot, mert a határozathozatal során az eljáró bíróság – noha az ekkor már ismeretes volt és rendelkezésére állt – nem a 28/2014 (IX.29.) AB határozattal összeegyeztethető döntést hozott. A bíróság az immár az Alkotmánybíróság által is igazoltan alaptörvény-ellenes ítéletében kimondta, hogy az indítványozó megsértette az alapügyben felperes rendőrök képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az ominózus esetben, vagyis akkor, amikor a gyülekezési jog gyakorlása alapján megtartott politikai demonstráció idején szolgálatot tejesítő rendőrökről hozzájárulásuk nélkül olyan fényképet tett közzé, amely egyedileg felismerhető módon ábrázolta őket.

Az alapügy fejleményei

„Az alperes felülvizsgálati kérelmére a Kúria a támadott jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Elutasította azokat az alperesi érveket, amelyek szerint a megismételt eljárásban ne lenne mérlegelési joga: helyesen úgy kell értelmezni az Abtv. 43. § (3) bekezdését, hogy a bíróság akár azonos eredményre is juthat korábbi álláspontjával, ha az alkotmánybírósági határozatban foglalt mérlegelési szempontokat megfelelően figyelembe vette és ezek után is ugyanaz a jogi álláspontja.

A Kúria a jogerős ítéletet hozó Fővárosi Ítélőtábla érveivel egyetértett, azokat kisebb részben kiegészítette. Így utalt arra, hogy más foglalkozási ágakban is látnak el közhatalmi tevékenységet, ott mégsem merül fel azok képmásának hozzájárulásuk nélkül történő nyilvánosságra hozatala. Egyetértett ugyan a Kúria a felülvizsgálatot kérő alperesnek a sajtó ellenőrző funkcióját hangsúlyozó álláspontjával, mégis a „Kúria megítélése szerint – az EJEB esetjogában és az Alkotmánybíróság határozatában előírt szempontokra is figyelemmel – a szolgálatot teljesítő rendőr képmásának hozzájárulása nélkül történő nyilvánosságra hozatala akkor marad a jelenkor történéseinek bemutatása, illetve a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatás keretén belül, ha az az esemény hű illusztrálásához tartozik és a konkrét cselekvőség – aktív intézkedés, vagy éppen az intézkedési kötelezettség képi megjelenítésből megállapítható nyilvánvaló elmulasztása – indokolttá teszi, ezáltal a fényképfelvétellel közölt tartalom a tudósítás tárgyát képező eseménnyel összefüggő, hírértékű információt hordoz.”

Az Alkotmánybírósághoz határozatának indoklásában megvilágította a probléma lényegét, amelyben tulajdonképpen jelen döntése alapját is felfedezhetjük:

„Az alkotmánybírósági vizsgálat terjedelme ahhoz igazodik, hogy az ítélet – összhangban a korábbi AB határozatban foglalt elvi tartalommal –, biztosítja-e a véleménynyilvánítás szabadságát, megfelelően ütköztetve azt a fényképfelvételen szereplő felperes emberi méltósághoz való jogával. Jelen ügy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdése: a bíróság eleget tett-e annak az alkotmánybírósági határozatban megjelent álláspontnak, amely szerint a bíróság feladata, hogy „a sajtószabadság és a méltóságvédelmen alapuló képmáshoz való jog közötti érdekütközést egyedi mérlegeléssel” oldja fel ,illetve ez a mérlegelés kellően érvényesíti-e az Alkotmánybíróság mindenkire nézve kötelező határozatának teljes tartalmát.”

Megjegyzendő azonban, hogy a döntés nem volt egyhangú, ahhoz két párhuzamos indoklás és három különvéleményt is csatoltak.

Készítette: Gaál Szilvia, joghallgató

Forrás:

http://www.alkotmanybirosag.hu/download.php?h=1663 (2017.02.20.) - IV/1612/2016 ABh