Köznevelés/Közoktatás

Az elmúlt évtizedben jelentős változáson esett át a magyar oktatási rendszer, mind szakmailag, módszertanilag, mind szervezetileg. 2013-tól 2017-ig két ütemben ment végbe az iskolák államosítása, melynek során a fenntartói jogok először a Klebelsberg Intézményfenntartó Központokhoz, majd 2016-tól egy decentralizációs folyamat eredményeképpen felállításra került Tankerületi Központokhoz került. Jelen tanulmányban arra keresem a választ, hogy vajon jó döntésnek bizonyult-e az iskolák állami kézbe adása, meghozta-e a várt eredményt? Tovább... (Imre-Erdős Szilvia)

Mára számos védőoltás beadása kötelező, melyeket az állam költségvetési forrásból támogat, így minden állampolgár számára ingyenesen biztosítottak. Azonban egyre több azoknak a szülőknek a száma, akik megtagadják a gyermekük részére a védőoltás beadását. Egy ilyen ügyben kellett állást foglalnia az Alkotmánybíróságnak is. Az Alkotmánybírósághoz benyújtott panasz arra irányult, hogy a bíróság állapítsa meg egy gyermek családból való kiemeléséről szóló döntés alaptörvény-ellenességét, és semmisítse is meg azt. Tovább... (Salya Fruzsina)

Az OECD november 21-én tette közzé a 2015-ös PISA-felmérés eredményeit bemutató ötödik jelentését, amelynek tárgyát ezúttal a diákok együttműködési és probléma-megoldási készségeinek vizsgálata képezte. A jelentés bevezetője szerint a kollaboráció jelentősége elsősorban abból fakad, hogy a munkáltatóknak olyan munkavállalókra van szükségük, akik képesek a munkájuk során felmerülő problémákat másokkal együttműködve megoldani. A felmérés eredményei alapján az OECD-tagországok közül Szingapúr, valamint Japán diákjai teljesítettek a legjobban az együttműködő probléma-megoldás terén. Tovább... (Szilágyi Dániel)

112 igen, 56 nem szavazattal fogadta el május 30-án a parlament, a Köztársasági Elnök pedig június 9-én írta alá a köznevelési törvény azon módosítását, amely 2018-tól megszünteti annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézséggel küzdő gyerekek bizonyos tantárgyak esetén felmentést kapjanak az osztályzás alól, így akár 2018-tól meg is buktathatóak. Ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy - megfelelő számú szakember híján - ne csak gyógypedagógusok, hanem szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhassanak enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel. Tovább...

Hogyan lehet a gyerekkori fizikai, mentális, érzelmi, szociális hiányokat később behozni? Mikor lehet kulcságazat a felnőttképzés? Túlszabályozott-e a felnőttképzés? Miért nincs rá elég költségvetési pénz vagy adó-szabályokkal kellene inkább ösztönözni, önfenntartóvá tenni a képzést? Miért nincs több résztvevő a képzésben? Hol van a sok uniós képzési támogatás? Ezekre keressük a választ az EDUMAP (Horizon 2020) projekt segítségével is. Tovább... (Tóth Judit)

A különböző közszolgáltatások meghatározzák az emberek mindennapjait és az államok gazdasági helyzetére is hatással vannak. Ezért nem mindegy mennyiért, hogyan és milyen színvonalon nyújtják azokat.  A közszolgáltatások fő csoportjait átfogóan tárgyaló, most megjelent kötet a mára megváltozott irányultságú ágazatpolitikai trendek közös alapjait és jellemzőit vizsgálja, nem szokványos elméleti rendszerben, egyedi szerkesztési megoldásokkal. Tovább...

Az új tanév beköszöntével ismét aktuálissá vált az iskolatej kérdése. Vajon jár-e iskolatej minden óvodásnak és kisiskolásnak? Vajon az idei tanév hozott-e ezen a téren valamilyen változást?

Az ügy jelenlegi állása

A társadalmilag sérülékeny csoport koncepciója az európai jogi színtéren elsőként az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában jelent meg. A fórum eredetileg a roma kisebbség vonatkozásában alkalmazta a fogalmat, későbbi döntéseiben azonban más csoportok – így az értelmi fogyatékossággal élők, a HIV-fertőzöttek, valamint a menedékkérők – kapcsán is felhívta a figyelmet azok sérülékenységére. Tovább... (Szilágyi Dániel)

Napjainkban az állam egyre erősebben jelenik meg az ezidáig többé-kevésbé piaci alapon működő szférákban. Ezt példázza a tankönyvpiac 2013-ban megindult államosítása is. A magánpiaci szektor állami bekebelezését az Alkotmánybíróság „szentesítette”. A testület döntése szomorú tanulsággal bír, ugyanis az „Alaptörvény védelmének legfőbb szerve” interpretációjával kiüresítette a tisztességes piaci verseny Alaptörvényben foglalt garanciáját. Tovább... (Szilágyi Emese)

Egy, a Vasárnapi Hírek 2016. január 30.-i lapszámában megjelent cikk szerint a bürokráciacsökkentés célkitűzésének hátterében a kormányzat azon törekvése áll, hogy a jelenlegi független köztisztviselői kart egy lojális köztisztviselőkből álló gárda váltsa fel.