Köznevelés/Közoktatás

Az Európai Bizottság 2015. évi jelentése az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének („Oktatás és képzés 2020”) végrehajtásáról és együttműködés új prioritásairól

Az egész életen át tartó tanulás fontosságáról ma már senkit nem kell meggyőzni. Az Európai Uniónak is fontos stratégiai célja ennek elősegítése, a képzés-minőség, a hozzáférés feltételeinek javítása. Magyarország ugyanakkor mind az iskolázottsági szint, mind a felnőttképzés tekintetében elmarad az EU többi tagállamától. Vajon miért ilyen kedvezőtlen a helyzet hazánkban? Tovább... (Pénzes Ferenc)

Korrupció – a közpénzek felhasználásáról ma már szinte mindenkinek ez jut az eszébe. A költségvetés fekete dobozának felnyitására a központosítottabb rendszerben talán még nagyobb szükség van, mert itt egyre kisebb a közvetlen választói befolyás lehetősége. Ahhoz, hogy ezt elérjük, az elszámoltathatóság tartalmi  szabályait is át kell alakítani. Tovább... (Péteri Gábor)

„Mindent a népért, de nem a nép által.” A közelmúltban szemtanúi lehettünk az állam szerepéről szóló gondolkodás megváltozásának. A neoweberi ideál a jó kormányzás megvalósítását célozza. Bár a közigazgatásban és a közfeladatok ellátásában végbemenő változások e címke alatt zajlottak, a címke hamis és félrevezető. A mérleg egy irányba, az egyoldalú centralizáció irányába billen. Tovább... (Szilágyi Emese)

Szilágyi Emese hozzászólása Pénzes Ferenc: Üzenet mai iskoláinkba c. bejegyzéséhez
 

Az 1990-es években új kihívásokkal kellett szembenéznie a szakképző intézményeknek. A rendszerváltást követően az állami vállalatok privatizációjával megszűntek azok a gyakorlati helyek, ahol a tanulók elsajátíthatták a gyakorlati ismereteket. A szakképző iskolák tanműhelyei nem tudták ezt az űrt pótolni. Hogyan lehet/kell a problémát kezelni és a magyar gazdaság és a befektető külföldi vállalatok szakember-igényét kielégíteni? Tovább... (Pénzes Ferenc)

Ha élne, vajon mit üzenne mai iskoláinkba Ady Endre? Bíztatná-e „a mindig újakat” a „zord” küzdelemre? Történelmietlen kérdések, mondhatják sokan, hiszen nem tudhatjuk rájuk a választ. Mindenesetre az elmúlt négy-öt esztendőben a magyar települések közszolgáltatási szervezeti keretei alapvető változásokon mentek keresztül – csakúgy, mint a közoktatás/köznevelés rendszere. Az alábbiakban a köznevelés rendszerének elmúlt néhány éves átalakulását tekintjük át mind nemzeti, mind lokális perspektívából. Tovább... (Pénzes Ferenc)

2015. július 16.

A helyi önkormányzati és közszolgáltatási rendszer szerteágazó problémáira a 2010. évi politikai váltás egysíkú megoldást kínált: mindent vissza a központba és korlátozzuk a helyi mozgásteret. De vajon jónak tartják ezt a városi polgármesterek és a lakosság is? Felmérésekkel arra kerestük a választ, hogy a közoktatási, a közüzemi szolgáltatások változásairól hogyan vélekednek az érintettek és mennyire fogadják el az önkormányzati gazdálkodás új értékeit. A válaszokból az derült ki, hogy az előző két és fél évtized decentralizációját mozgató értékek  alig változtak. A vélemények alapvetően a válaszadók politikai hovatartozása szerint különböznek, valamint kisebb mértékben a lakóhely, település mérete és így a regionális pozíció mentén is eltérnek. Tovább... (Péteri Gábor)

A szólásszabadság érvényesülésének megteremtésében az állam kiemelkedő szerepet játszik. Emellett az államnak olyan eszközök állnak rendelkezésére, amelyekkel az általa helyesnek tartott véleményeket, nézeteket preferálni tudja. Ilyen lehet akár az oktatási rendszer kialakítása, a tananyag meghatározása, a közszolgálati televíziók műsortartalma, és ide tartozik az is, hogy az állami szervek vezetői és alkalmazottai hogyan fejezhetik ki magukat mások előtt. Döntés kérdése, hogy az állam, illetve a kormányzat hogyan bánik a rendelkezésére álló eszközökkel. Ami azonban rendkívül problémás, hogy mi, a társadalom tagjai erről meglehetősen keveset tudunk. Tovább... (Balogh Éva)