Pénzügyi válság

Az offshore cégek különösen nagy szereppel bírnak a makrogazdaságban.  Az utóbbi években kiszivárgott botrányok miatt (Panama-akták, Pandora-iratok) talán még nagyobb figyelmet élvezhetnek, mint korábban. Bár a fogalmat gyakran használják negatív értelemben, azonban vitathatatlan tény, hogy jelenlétük a makrogazdaságban számos pozitív hatást von maga után, különös tekintettel az adóoptimalizálásra, vagy a befektetésre való ösztönzésre. Fontos azonban kiemelni, hogy az offshore cégek kapcsán számos kérdés és fogalom merül fel, melyek kifejtést indokolnak: ide tartozik például a jogi szabályozásuk, az adóelkerülés fogalma, vagy épp a feketelista (az adózási szempontból nem együttműködő uniós országok listája). Tovább... (Krivanics Ildikó)

Napjainkban fontos kérdéseket vet fel, hogy milyen hatása van és lesz a koronavírusnak az egyes országok, kiváltképpen Magyarország monetáris- és gazdaságpolitikájára. Mind a 2007/2008-as gazdasági világválság, mind a jelenlegi helyzet az állami szerepvállalás megerősödését hozta el számos területen. Vajon az állami beavatkozás a pénzügyi szektorban is növekvő tendenciát mutat? A jelenlegi helyzetből a 2008 után a sokak szemében negatív szerepkörbe került bankrendszer jelentheti a kiutat? Ebben az interjúban a jelenlegi események, A tornádó oldalszele – Szubjektív válságtörténet 2007–2013” című könyv fényében való megvilágításával kapcsolatban tettem fel néhány kérdést Király Júliának. Tovább... (Lovas Dóra)

A globális minimumadó-szabályozás (GloBE) érdemi előrelépése 2019-re vezethető vissza, amikor a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megkezdte a keretrendszer kidolgozását. Azonban ezt a folyamatot meggyorsította Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépése, ugyanis a nagy nyugati országok adót kívánnak emelni, de ez versenyképességük romlásával járna, és ennek ellensúlyozásaként kényszerítenek más országokat is adóemelésre. Tovább... (Szabó Sarolta)

A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszéke több éve tudományos kapcsolatban áll a lengyel Katolicki Uniwersytet Lubelski Pénzügyi Jogi Intézetével.  A kialakított kapcsolatrendszernek köszönhetően, az évek folyamán több közös adójogi kutatásra, szakmai rendezvényre került sor. A debreceni jogi kar részese a lengyel partneregyetem által kezdeményezett KULTAX Financial and Tax Law in Central Europe elnevezésű CEEPUS mobilitási együttműködésnek is. A legutóbbi konferencián, amely megtartására 2021. május 21-én került sor, egy aktuális témakör, a „Pénzügyi szabályozás a COVID-19 járvány idején” megvitatása történt. Tovább... (Lovas Dóra)

A rendkívüli hirtelenséggel felbukkanó koronavírus nemcsak a társadalmat, de a gazdaságot is megrendítette. Az élet és a megélhetés is komoly veszélybe került. Az Európai Unióban 2020 tavaszán mind a tagállami döntéshozók, mind az Európai Bizottság számára világossá vált, hogy vállalkozások ezrei, sőt egész szektorok mehetnek tönkre, ha nem avatkoznak be. A Bizottság úgy nyilatkozott, hogy a 2008-as válságkezeléséhez hasonlóan valamennyi szükséges eszközt hajlandó bevetni.  Ennek jegyében létrehozott egy ideiglenes állami támogatási keretrendszert is, a fennálló járványhelyzet negatív gazdasági hatásainak enyhítésére. Tovább... (Széles Krisztina)

Az Európai Bizottság (továbbiakban: Bizottság) a hozzáadottérték-adóra vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2016. április 7-ei közleményében bejelentette, hogy a határokon átnyúló termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások adóztatásán alapuló javaslatot kíván előterjeszteni a tagállamok közötti, határokon átnyúló, vállalkozások közötti kereskedelemre vonatkozó, végleges hozzáadottérték-adó rendszerre vonatkozóan. Jelen tanulmány célja, a fenti rendelkezések aktualitása okán annak ismertetése, hogy a fordított adózási mechanizmus, miként értelmezhető a gazdaság fehérítésének egyik eszközeként. Tovább... (Monok Tamás)

Az adósságkonszolidációt követően sokan úgy gondolták, már nem fordulhat elő egyetlen magyar önkormányzattal szemben sem, hogy adósságrendezési eljárásra kerüljön sor. Biztonsági hálóra azért mégis szükség van, és az működik is. Ez év márciusában néhány önkormányzattal szemben újabb eljárások kezdődtek. Jelen írás egyik konkrét példával kapcsolatban mutatja be, mi is vezetett e megoldás újraalkalmazásához. Tovább... (Gyirán Zoltán)

A jegybank által a tavalyi év végén közzétett számítások szerint akár 100 milliárdot is megspórolhatnánk, ha a bankjeggyel való fizetés helyett a készpénz-kímélő fizetési módok, így különösen az elektronikus fizetési módok használata jelentősen megnövekedne Magyarországon. Használjunk hát kevesebb készpénzt, intézzük pénzügyeinket átutalással vagy éppen bank-kártyával! Nézzük egy kicsit a számok mögé! Tovább... (Nagy Emilia)

Magyarországon háromféle banki különadó került bevezetésre az utóbbi egy évtizedben: a hitelintézeti járadék, a pénzügyi szervezetek különadója, valamint a tranzakciós illeték. Meglátásom szerint ezek a bankszektort sújtó extra terhek az egész gazdaság fenntartható növekedését korlátozzák, regulációjuk pedig sürgető reformokat kíván. Az új fejleményekre reflektálva ugyanakkor szeretnék rámutatni arra, hogy nem volna teljesen lehetetlen próbálkozás fenntarthatóvá tenni a banki különadók rendszerét a hazai adóstruktúrában. Tovább... (Horváth Bettina)

Lee Hsien Loong-nak, Szingapúr elnökének 2016 nyarán a TPP-vel (Trans-Pacific Partnership, avagy Csendes-óceáni Partnerség) kapcsolatban megfogalmazott víziója, úgy tűnik, bizonyos értelemben mindenképpen valósággá válik: az Egyesült Államok ugyanis elhagyja a Csendes-óceáni térség 12 országát összefogó szabadkereskedelmi együttműködést. Írásunkban a megállapodás körüli főbb kérdések ismertetésére törekszünk, kitérve arra is, hogy miként alakulhat az „oltárnál várakozók” sorsa, mennyiben valósulhat meg a menyegző a menyasszony nélkül? Tovább... (Kanyuk Petra)