„Várakozók az oltár előtt” – avagy a TPP alakulástörténete

  • 11 February 2017
  • Kutatócsoport3

„Amennyiben a legvégén, az oltárnál várakozva, a menyasszony mégsem érkezik meg, úgy vélem, ez némelyekben nagy fájdalmat okozhat: nemcsak érzelmi, hanem tényleges, hosszú távú károkat.”

Lee Hsien Loong-nak, Szingapúr elnökének 2016 nyarán a TPP-vel (Trans-Pacific Partnership, avagy Csendes-óceáni Partnerség) kapcsolatban megfogalmazott víziója, úgy tűnik, bizonyos értelemben mindenképpen valósággá válik: az Egyesült Államok ugyanis elhagyja a Csendes-óceáni térség 12 országát összefogó szabadkereskedelmi együttműködést. Írásunkban a megállapodás körüli főbb kérdések ismertetésére törekszünk, kitérve arra is, hogy miként alakulhat az „oltárnál várakozók” sorsa, mennyiben valósulhat meg a menyegző a menyasszony nélkül?

Mérföldkő-jellegű eredmény

A kérdéses egyezményt majd hatévi tárgyalást követően Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr, az Egyesült Államok és Vietnám képviselői tavaly február 4-én, az új-zélandi Auckland-ben írták alá. Mindezzel pedig az elmúlt két évtized legnagyobb kereskedelmi egyezményét alkották meg: a 12 ország 800 millió lakost foglal magában – amellyel majdnem kétszer múlja felül az Európai Unió egységes piacát – továbbá a világgazdaságban való részesedése 40, a világkereskedelemben való részesedése pedig 25,9 százalékra rúg. A kreáció ráadásul nemcsak a számok terén jelent nagy eredményt, mivel a térségbeli piac liberalizálásának kapcsán, illetve ezen felül – mintegy újgenerációs kereskedelmi megállapodásként – az egyébként módfelett különböző megközelítéseket és sztenderdeket alkalmazó felek között olyan kérdésekben is sikerült valamelyest közös nevezőt találnia, mint a környezetvédelem, az alkalmazott szabványok összehangolása, a szellemi tulajdonhoz való jog, a munkavállalók jogai és a felmerülő viták rendezése. Nem beszélve a különleges védettség alatt álló szektorokat érintő alkukról, mint az új-zélandi tejtermelés, a japán autógyártás vagy az amerikai gyógyszerszabadalmak híresen-hírhedten hosszú védettségi ideje.

TPP: a frigy két oldala

A megállapodás megvalósításában az Egyesült Államok vállalta a legtevékenyebb szerepet, azt Barack Obama kormányzatának nagy győzelmeként tartották számon. Az egykori elnök a TPP-t a kereskedelmi egyezmények új típusaként, egyben olyan eszközként aposztrofálta, amely az „amerikai dolgozókat teszi az első helyre,” továbbá, amely „lehetővé teszi Amerikának – nem pedig olyan országoknak, mint Kína –, hogy maga írja a szabályokat a 21. század útján, amely különösen fontos egy olyan dinamikus régióban, mint amilyen a Csendes-óceáni.” A megállapodással tehát az amerikai fél kimondottan vezető szerepre formált igényt a Csendes-óceáni térség kereskedelmének alakításában, gátat szabva Kína növekvő dominanciájának, amely fél, a meghívás ellenére, többek közt pénzügyi szektorát féltve hátrált ki a TPP-ből. Az Egyesült Államok mellett természetesen a többi szereplő is pozitívan értékelte az egyezmény megalkotását, azonban tisztában voltak azzal is, hogy a ratifikáció nem lesz akadályok nélküli, komoly munka szükséges a hazai támogatás elnyeréséhez.

Az egyezmény fényes eredményeire ugyanis árnyékként vetültek a megelőző évek – sokszor zárt ajtók mögött zajló – tárgyalásainak homályos körülményei, az egyes kiemelt szektorokat érintő alkuk negatív sajtó-megjelenései és érthető ellenérzéseket váltottak ki a TPP jellegéből fakadó sajátosságok is. Kiemelt ellenérvként fogalmazódott meg például a kis- és induló vállalkozások lehetőségeinek csorbítása, egyben a nagyvállalatok érdekeinek túlzott érvényesítése, valamint a felek szabályozási autonómiájának beszűkülésétől, egyben a vitarendezési eljárás lehetséges eredményeitől való félelem.

 

Búcsú a menyasszonytól

Mindezen aggályok különös jelentőséggel bírtak az Egyesült Államok esetében, mivel az egyezmény hatályba lépésének feltételeként a valamennyi ország általi ratifikáció mellett az az alternatíva szerepel, hogy azt két évvel az aláírás után emeljék be hazai jogrendjükbe legalább annyian, mint amennyien az aláírók együttes hazai össztermékének (GDP) 85 százalékát állítják elő. Utóbbi feltétel azt jelenti, hogy az Egyesült Államok nélkül – eredeti formájában – nem jöhet létre a szabadkereskedelmi övezet, ugyanis a 12 ország együttes GDP-jének 60 százalékát az amerikai gazdaság állítja elő (ugyanez vonatkozik Japán közel 20 százalékot kitevő részére is). A Lee Hsien Loong által felvázolt, fent idézett kép az „amerikai menyasszony” távolmaradása felől tehát nem volt súly nélküli aggály, e mellett pedig alaptalannak sem volt tekinthető. A TPP ugyanis, aláírását követően is heves viták forrásának bizonyult az amerikai közvélemény és politika színterén, a választási kampány előrehaladtával pedig csak multiplikálódott ez a hatása, míg végül nemcsak a republikánus elnökjelölt, Donald Trump, hanem a korábban még az egyezményt külügyminiszterként a kereskedelmi megállapodások aranystandardjának nevező demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton is ellenezte azt.

Mindezek után senkinek sem okozott meglepetést, mikor a republikánus nyertes 2017. január 23-án, első munkanapján – a megválasztását követően külön megerősített választási ígéretének megfelelően – aláírta azt az elnöki rendeletet, amelynek értelmében az Egyesült Államok kivonul a TPP-ből, tekintettel arra, miszerint „az amerikaiak túl régóta kényszerülnek arra, hogy bennfentesek és a washingtoni elit érdekeit képviselő kereskedelmi megállapodásokat fogadjanak el... Kemény és méltányos alkukkal azonban a nemzetközi kereskedelmet a gazdasági növekedésünkre használhatjuk fel, több millió munkahelyet adva vissza az Egyesült Államoknak...”

 

Variációk esküvőre

Az Egyesült Államok visszalépéséből felocsúdva különböző, jelenleg is formálódó elképzelések rajzolódnak afelől, hogyan volna lehetséges minél többet megmenteni a felek erőfeszítéseinek gyümölcseiből. Az amerikai fél távozásával ráadásul igencsak különös helyzet állt elő. Elméletileg a megmaradt tagok továbbra is egyetértenek az elért, közös alapokban, gyakorlatilag azonban a „százalékos hiányon” túl problémát jelent az is, hogy az Egyesült Államok visszalépésével mégiscsak megváltozott az egész konstrukció „matematikája”, belső dinamikája: hangsúlyos partner révén az alkuk java részén valamilyen formában bizonyára otthagyta a keze nyomát, hiányában a többi fél azt vagy másképp, vagy esetleg egyáltalán nem kötné már meg.

 

Chile már az elnöki rendelet aláírásának napján csúcstalálkozót hirdetett meg március 14-15-ére, amelynek tárgyát a „különböző kereskedelmi kezdeményezések nyílt végű megvitatása” képezi majd, megfelelő keretet nyújtva az eltérő érdekek, javaslatok érvényesítéséhez. A meghívottak között szerepel a TPP felein túl Dél-Korea és Kína is, a résztvevők listája pedig jelenleg is alakuló félben van. A tegnapi napon került nyilvánosságra például Kanada pozitív visszajelzése, amely mindenképp előrelépést jelent, hiszen külügyminiszterének előző hónapban tett kijelentése szerint még kifejezetten elzárkózott attól, hogy a megállapodás esetleg az Egyesült Államok nélkül lépjen hatályba. Jelenleg azonban – ha nem is konkrétan a TPP hasábjainak segítségével megvalósuló, azonban mindenképpen – nyitott, kezdeményező álláspontot hirdetett a térségben fokozatosan megvalósuló kereskedelem tekintetében, különös figyelemmel arra, hogy a TPP-ből való kivonulásával egyidőben az amerikai fél a NAFTA (North American Free Trade Agreement, avagy Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Társulás) újratárgyalását is célul tűzte ki, így Kanada a Mexikóval fennálló kereskedelmi kapcsolatának biztosítására is törekszik ebben a formában.

Egyes felek azonban már konkrétabb tervekkel várják a márciusi találkozót: az ausztrál kereskedelmi miniszter deklarálta, hogy a TPP 12 mínusz 1 elnevezésű kreációt fogja propagálni, amely a hosszú évek munkájára tekintettel továbbvinné a partnerséget a megmaradt tagok között. Mivel pedig a TPP-t eredetileg is úgy tervezték, hogy más ország számára is nyitott legyen, nem kizárt, hogy ahhoz akár a szerepet illetően érdeklődő Indonézia, akár a több szempontból is kiemelt helyzetben lévő Kína is csatlakozhasson. A megállapodás életben tartása tárgyában az ausztrál fél már tárgyalásokat is folytatott egyes TPP-felekkel, az új-zélandi miniszterelnök pedig kimondottan egyetértését fejezte ki a törekvéssel kapcsolatban. Határozottabb felállás érzékelhető Japán részéről is: Abe Sindzó japán miniszterelnök programjának, az Abenomicsnak ugyanis – Obama egykori terveihez hasonlóan – sarkalatos pontját képzi a térségben folyó kereskedelem fejlesztése (nem hiába a japán fél az egyedüli, amely, már ratifikálta az egyezményt), azonban számára mindenképpen az Egyesült Államokkal történő megállapodás az elsődleges cél, minden egyéb alternatíva csak ennek sérelme nélkül kerülhet a tárgyalóasztalára. Ennek megfelelően a felek nagy valószínűséggel érinteni fogják a kérdést a sok egyéb, fajsúlyos téma között a mai napon, február 10-én zajló amerikai-japán csúcstalálkozón is.

Végezetül pedig, a helyzet legnagyobb haszonélvezőjének, Kínának az érdekében – a TPP hagyatékához való kötöttségével ellentétben – leginkább a kisebb, regionális egyezmények állnak, amelyek keretében tovább növelheti regionális befolyását, első körben a RCEP-et támogatva (Regional Comprehensive Economic Partnership, avagy Regio­nális Átfogó Gazdasági Partnerség), majd esetleg egyéb konstrukciókkal is bővítve. Az Új Selyemút programmal pedig – később „Egy öv, egy út” stratégia (One Belt, One Road – OBOR) néven –új infrastruktúrát kíván kiépíteni Eurázsiával és az Európai Unióval. Mindezek alapján tehát kiváló pozícióban van ahhoz, hogy adottságait és a helyzet adta lehetőségeket kihasználva minél nagyobb szerepet tölthessen be a Csendes-óceáni térség kereskedelmének alakításában és minden bizonnyal ezen pozíciójának erősítésén lesz a márciusi találkozó alkalmával is, amelyre, sajtó-értesülések szerint, szintén elfogadta a meghívást.

A megreformált, illetve megtördelt menyegző tekintetében tehát, ha már az újdonsült menyasszony, vagy egyéb nem kevésbé elhanyagolható részlet kérdésében nem is, egy dologban mégis biztosak lehetünk: az oltárnál való, további „várakozás” nem kevés időt követel majd a felektől, azonban ennél is több fordulatot ígérhet majd számukra.

 

Készítette: Kanyuk Petra Ágnes, joghallgató

 

  1. kép forrása: http://infojustice.org/wp-content/uploads/2013/11/tpp.jpg
  2. kép forrása: http://www.globaltimes.cn/content/1032230.shtml

 

Felhasznált források:

 

Az elnöki, kivonulást kimondó memorandum szövege https://www.whitehouse.gov/the-press-office/2017/01/23/presidential-memorandum-regarding-withdrawal-united-states-trans-pacific

A TPP megállapodás szövege https://www.mfat.govt.nz/en/about-us/who-we-are/treaties/trans-pacific-partnership-agreement-tpp/text-of-the-trans-pacific-partnership

Barack Obama közleménye a TPP aláírása kapcsán https://obamawhitehouse.archives.gov/the-press-office/2016/02/03/statement-president-signing-trans-pacific-partnership

http://24.hu/fn/gazdasag/2015/10/06/az-amerikaiak-tegnap-alairtak-egy-megallapodast-ami-megvaltoztatja-az-egesz-eletunket/

http://asia.nikkei.com/Politics-Economy/International-Relations/Chile-inviting-TPP-ministers-in-March-after-US-withdrawal-reports

http://asia.nikkei.com/Viewpoints/Mari-Pangestu-and-David-Nellor/RCEP-is-more-than-TPP-lite

http://nationalinterest.org/feature/abenomics-still-lives-19132

http://www.bbc.com/news/business-32498715

http://www.bbc.com/news/business-34451423

http://www.bbc.com/news/business-38725807

http://www.bbc.com/news/world-asia-china-38060980

http://www.bbc.com/news/world-us-canada-38059623

http://www.cbc.ca/news/politics/tpp-chile-champagne-1.3974182

http://www.globaltimes.cn/content/1032230.shtml

http://www.ictsd.org/bridges-news/bridges/news/tpp-countries-gear-up-for-ratification-push-after-auckland-signing

http://www.ictsd.org/bridges-news/bridges/news/tpp-signatories-consider-next-steps-following-us-withdrawal

http://www.ictsd.org/bridges-news/bridges/news/trump-begins-setting-us-trade-policy-course-during-first-week-in-office

http://www.latimes.com/politics/la-na-pol-trade-tpp-20160926-snap-story.html

http://www.reuters.com/article/us-trade-tpp-idUSKCN0VD08S

http://www.reuters.com/article/us-usa-trump-trade-canada-idUSKBN1582P3

http://www.scoop.co.nz/stories/PA1702/S00066/trade-minister-begins-tpp-talks-with-australia.htm

http://www.theglobeandmail.com/news/politics/canada-china-to-attend-asia-pacific-summit-on-free-trade-after-tpp-collapse/article33977031/

 http://www.usatoday.com/story/money/2017/01/23/tpp-arguments-and-against-trade-pact/96950430/

http://www.usatoday.com/story/news/politics/2017/02/09/donald-trump-shinzo-abe-japan/97685968/

http://www.vg.hu/velemeny/a-kozgazdaszok/a-tpp-vedelmeben-460289

https://www.bloomberg.com/politics/articles/2016-08-02/obama-says-he-won-t-abandon-trade-deal-opposed-by-clinton-trump

https://www.theguardian.com/business/2015/oct/05/trans-pacific-partnership-deal-reached-pacific-countries-international-trade

Hozzászólások

Nagyon találó a hasonlat!

:) köszönjük szépen!

A TPP legnagyobb nyerteseként aposztrofált Vietnám 2018-tól az EVFTA-val (EU-Vietnam Free Trade Agreement) enyhítheti a TPP-től várt, beteljesületlen reményei okozta űrt.

Míg a japán fél megerősítette az USA-val való, kétoldalú megállapodás iránti igényét a februári 10-ei találkozójukon, mely törekvés viszonzásra is talált, addig az ausztrál fél igazi meglepetést tartogat számunkra, hiszen a TPP hagyatékának fenntartása mellett mindeddig az élen küzdő Ausztrália a mai napon Kínával fog tárgyalni az egyezmény alternatíváiról, amely utóbbi fél többször is megerősítette: a TPP "nem felel meg az ízlésének".

Szemben a korábbi pesszimista hangokkal a TPP megállapodást aláíró 11 ország a 12. tag, az USA nélkül is folytathatja az együttműködést. Az Egyesült Államok vezető szerepét Japán veheti át - adta közre a CNBC hírportál Deborah Kay Elms, az Asian Trade Centre tanácsadó cég igazgatójának véleményét. A helyzet az - folytatja a szakértő -, hogy a maradék országoknak jó hozzáférést biztosít a TPP egymás piacaihoz, még akkor is, ha "csonkán", az USA részvétele nélkül vezetik be. Végül is nyolc évet szántak rá, hogy összehozzák, legyűrve eltérő szabályozási környezeteiket és szabványaikat.

Kritikus pont, hogy Japánnak át kellene vennie az USA vezető szerepét, amivel meghatározó pozícióba kerülhetne az ázsiai kereskedelem szabályozásában. A kihívás számukra az, hogy ez a helyzet szokatlan lenne a szigetországnak, miután a többi ország nem tekinti Japánt a régió vezető államának - magyarázza Elms.

Március 14-15-én lezajlott a chilei találkozó. A 11 tagon túl Dél-Korea és Kína is képviseltette magát, az USA pedig nagykövetét küldte el az esemény megfigyelése céljából.

Konkrét eredményre senki sem számított és ilyet nem is értek el a tanácskozók: egyedül egy általános megállapodás került megkötésre köztük, miszerint májusban további tárgyalásokat fognak folytatni a Vietnamban megrendezésre kerülő APEC fórumon.

https://www.wsws.org/en/articles/2017/03/18/tppt-m18.html

"Határozottan nem értek egyet azzal az állítással, hogy a TTIP halott lenne" - jelentette ki kedden Adam Shub, az EU melletti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője az Európai Parlament külügyi bizottságának keddi meghallgatásán.

Shub úgy vélekedett, a TTIP nem abba a kategóriába tartozik, mint a csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezmény (TPP), az egyeztetéseket az amerikai és európai választásokra tekintettel fagyasztották be, ugyanis a feltételek nem voltak kedvezőek a közvélemény egyes részeiben meglehetősen népszerűtlen kereskedelmi tárgyalásokhoz, de Washington jelenleg tanulmányozza a helyzetet. Hozzátette, országa részéről akkor várható világosabb álláspont, miután kinevezik az új kereskedelmi főképviselőt. "Optimistának kell lenni" - fogalmazott.

A The Wall Street Journal (WSJ) keddi beszámolója szerint Cecilia Malmström uniós kereskedelempolitikai biztos egy előző napi kanadai konferencián arról beszélt, hogy "mélyfagyasztásban" vannak a TTIP-ról szóló tárgyalások, mivel a Trump-adminisztráció a kétoldalú megállapodásokat részesíti előnyben.Leszögezte, az EU az Egyesült Államokból érkező "aggasztó jelek" ellenére továbbra is a szabadkereskedelem pártján áll. " Nem értünk egyet azokkal, akik szerint a korlátozások jelentik a megoldást" - mondta.

http://www.tozsdeforum.hu/uzlet/gazdasag/meg-van-esely-a-ttip-re-79732.html

Oldalak