Pénzügyi válság

Az utóbbi napokban bejelentett változások módja és mértéke mondhatni váratlanul érte a hazai vállalkozásokat. Azt már régóta tudni lehetett, hogy a Kormánynak intézkedéseket kell hoznia az alacsony bérek miatti elvándorlás megállítása, és az ország versenyképességének a javítása érdekében.

2016. június 6-án a Kúria közzétette a devizahitelekkel kapcsolatban hozott jogegységi határozatát.

With the onset of the Greek financial crisis in 2009, many aspects of the country’s administrative structure, financial practices and service provision system came under heavy scrutiny, both within Greece and around the world. The necessity of seeking financial assistance from various lenders naturally meant that the country experienced a decrease in its autonomy in relation to the running of its own internal affairs and, for the sake of its long term well-being and in order to receive necessary funds, had to make painful and drastic changes with regards to the structure and operation of the state. Read more... (Daniel Haitas)

Jelen írás egy előző bejegyzésem szerves folytatása, ahol arra kerestem a választ, hogy a takarékszövetkezeti szektor „partikuláris szabadságának édes madara” (Kiss Gy., 2009) tényleg le lett-e lőve a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény elfogadásával. Tovább... (Hutóczki Katalin)

A „Növekedési jelentés”éves rendszerességgel - a MNB kezelésében- jelenik meg, a magyar gazdaság hosszabb időhorizonton mutatott és várható fejlődési pályájáról, illetve az azt meghatározó legfontosabb tényezőkről nyújt átfogó képet.

A takarékszövetkezetek szabályozása 2013-tól alapjaiban változott meg, az újonnan elfogadott jogszabályi környezet miatt, melyben a közjogi jelleg dominál. Az utóbbi évek tendenciáit megfigyelve egy túlságosan autonóm helyzet felszámolását és centralizálását élhették meg a takarékszövetkezeti szféra szereplői. Így a címben feltett kérdésre keressük a választ, hogy valóban egyfajta lelövés történt-e, vagy a működőképesség fenntartására ezekre a beavatkozásokra valóban szükség volt. Tovább... (Hutóczki Katalin)

A vízhez való jog többféle elnevezéssel és jelentéstartalommal bír a nemzetközi porondon. Az elnevezések és a mögöttes értelmezések eddig is színes skálája folyamatosan bővül – sajátos tartalmat nyerhet például az Európai Unió jogrendjében – ahogyan az Európai Parlament alig néhány napja megfogalmazott állásfoglalásából is megtudhatjuk. De miért is van szükség ezen új, sui generis emberi jogra? Segíthet-e a vízhez való jog elismerése az aktuális problémák kezelésében? Tovább... (Szilágyi János Ede)

Az Európai Parlament 2015.

A 2014-es és 2015-ös évek a brókercégek, hitelintézetek hanyatlásainak időszakai voltak. Szinte minden ember rendelkezik bankszámlával, kötvénnyel, ezért egy ilyen helyzet rendkívül nagy hatással van az emberek vagyoni viszonyaira; továbbá azt is érdemes megjegyezni, hogy egy hitelintézet bukása nem csak közvetlenül, de akár közvetetten – például az államháztartásra gyakorolt hatásával, vagy a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom megrendülésével – is okozhat károkat. Manapság sokat hallhatunk arról, hogy a MNB felügyeleti hatáskörében eljárva kezdeményezi egy-egy pénzügyi intézmény felszámolását, mivel Magyarországon a jegybank látja el a pénzügyi intézmények felügyeletét, amely többek között a 2007-től kezdődő, Európában 2008-ban eszkalálódó világválságnak köszönhető. Tovább... (Lovas Dóra)