Rendészeti feladatok

Az elmúlt években számos alkalommal indítottak és nyertek pert egyes fogvatartottak nem megfelelő fogva tartási körülményekre hivatkozásul. Idén év elején került e témakör a Kormány politikájának előterébe, s a cél az lett, hogy fel kell függeszteni a börtönök túlzsúfoltsága miatt megítélt kártalanítások kifizetését. A börtönzsúfoltság miatt megítélt kártalanítások a Magyarország által ratifikált és törvénnyel kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezményére és az egyezményben foglaltak értelmezésére és betartatására létrehozott Emberi Jogok Európai Bíróságához vezethetők vissza. Tovább... (Soltész Péter Ádám)

Ahogy egy korábbi blogbejegyzésben már kitértem rá (ld. Menedékkérők jogi helyzete az EU-ban és tagállamaiban – Mi a tétje a népszavazásnak?), az Európai Unió Tanácsa 2015-ben két határozatot fogadott el. Ezen határozatok alapján a tagállamok 2017 szeptemberéig 120 ezer menedékkérő menedékkérelmének (kvóta szerinti) elbírálását lettek volna kötelesek főként Olaszországtól és Görögországtól átvenni (nem pedig betelepíteni). Hol tart azóta az ügy? Tovább... (Lovas Dóra)

Nyilatkozott a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságának feje a fővárosi közlekedési bírságolásokról: a hivatal értelmezésében a kizárólag a közterület felügyeleti kamerák által rögzített szabálysértések esetében nem kötelező a bíráság megfizetése.

Az Alkotmánybíróság 2017.02.17-én újból döntött a rendőrök képmása ügyében – amely egy hozzá nemrég beérkezett indítvány nyomán ismételten a napirendjére került. Az AB IV/1612/2016 számú határozatával lényegében elismerte az indítvány alapos voltát, azaz alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az ügyben alapul fekvő kúriai döntést.

2016. november 2-án 1616 kiskorút szállítottak el vidéki francia városok befogadó központjaiba a calais-i menekülttáborból. Egyetlen menekülttáborból 1616 kiskorút. Vajon mennyien vannak összesen azok a kiskorúak, akik szüleiktől, rokonaiktól elszakadva érkeznek az Európai Unió, illetve Magyarország területére? Az Unió képes-e kezelni a változásokat?

Nagy port kavart az Alkotmánybíróság döntése a rendőrök képmása ügyében

Korábbi blog-bejegyzéseinkben már részletesen szóltunk a magánszektor (köz)biztonság védelmében játszott szerepéről, a rendészeti feladatok és (nem állami) szervek bővülő köréről. Jelen írásban e "szimbiózis" finanszírozásának kérdéseit és ellentmondásait vizsgáljuk. Tovább... (Tóth Judit)

A népszavazás előtt nagy dilemma volt az ellenzéki pártok, civil és egyéb szervezetek számára hogyan viszonyuljanak a kvóta referendumhoz. Voltak, akik érvénytelen szavazatok leadására buzdítottak (TASZ, Magyar Helsinki Bizottság stb.), mások bojkottra ösztönöztek, míg a kormánypárt a „nem” szavazatok leadását támogatta.

A különböző közszolgáltatások meghatározzák az emberek mindennapjait és az államok gazdasági helyzetére is hatással vannak. Ezért nem mindegy mennyiért, hogyan és milyen színvonalon nyújtják azokat.  A közszolgáltatások fő csoportjait átfogóan tárgyaló, most megjelent kötet a mára megváltozott irányultságú ágazatpolitikai trendek közös alapjait és jellemzőit vizsgálja, nem szokványos elméleti rendszerben, egyedi szerkesztési megoldásokkal. Tovább...

A közrendet, közbiztonságot érintő veszélyek, kockázati tényezők és védelmi szükségletek köre folyamatosan változik. A jelenkori kihívások újfajta megközelítést és megoldásokat igényelnek és ezzel átalakul a magánszektor (köz)biztonság védelmében játszott szerepe is. Mindennek eredményeképpen a rendészeti feladatok és szervek köre folyamatosan bővül – ennek példáit mutatja be Tóth Judit írása is. Tovább...