A Brexit margójára – gondolatok az uniós értékekről

  • 2016/06/19
  • Kutatócsoport2

A Brexit, vagyis az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépése mellett kampányolók a június 23-ra kiírt népszavazás közeledtével egyre változatosabb módon igyekeznek meggyőzni honfitársaikat ügyük igazáról. Nemrégiben bemutatott plakátjukon a balkáni országok uniós tagságának veszélyével érvelnek, a gondterhelt női alak mellett a következő felirattal: „Albánia, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Törökország csatlakozik az EU-hoz. Komolyan.” [1]

 

 

 

 

 

 

 

Ezek a sorok nyilvánvalóan arra figyelmeztetnek, hogy az említett államok súlyos gazdasági, politikai, etnikai és egyéb problémái uniós csatlakozásukkal a fejlettebb tagállamok terhére válnának. A közvetíteni kívánt üzenet mellett (jobban mondva az ellen) azonban a plakát kiváló hirdetője lehet annak, hogy miért is van jelenleg nagyobb szükség az európai egységre, mint eddig valaha.

A prágai PASOS (Policy Association for an Open Society) intézet és partnerei által három éve, hat nyugat-balkáni állam tekintetében (Albánia, Bosznia-Hercegovina. Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia) készített felmérés szerint ugyanis az állampolgárok közintézményekbe vetett bizalmának szintje jelentős csökkenést mutat. A legnagyobb hanyatlás a korrupciós botrányokkal sújtott Macedóniában volt mérhető, a régió további államai esetében hasonló, bár kevésbé drasztikus eredményekkel számolhatunk. Alapvetően a politikai pártok kerültek a legrosszabb helyre a helyi intézmények sorában, míg a NATO és az EU iránti bizalom szintje – például Albániában – magasan verte a nemzeti intézményekkel szembeni jóhiszem nívóját.

Az ideális viszonyok között a köz érdekét szolgálni hivatott intézményekkel szembeni bizalmatlanság a kormányzatok gyengeségeinek megnyilvánulásaiban gyökerezik. Ezen okok indokolják az EU azon kijelentését is, miszerint az új csatlakozásokra még minimum öt évet várnunk kell. Fontos azonban kiemelni, hogy a tagság reménye ezen államoknak valószínűleg a legerősebb ösztönzésül szolgálhat ahhoz, hogy megváljanak korrupt gyakorlataiktól, magukévá tegyék a jó kormányzás alapelveit, átláthatóbbá váljanak és növeljék a nyilvánosság részvételét a döntéshozatali folyamatokban.

Amennyiben tehát a plakát felirata egyszer valósággá válik, akkor elmondhatjuk, hogy az EU segített ezen államoknak társadalmuk, csatlakozásra való érdemességük fejlesztésében, amelyek ennélfogva tagságukkal csak erősíthetik az Uniót: demonstrálva értékeinek igazi erejét, a valódi egységet a sokféleségben.

Készítette: Kanyuk Petra Ágnes, joghallgató

 

A plakátot ábrázoló kép forrása: https://twitter.com/hashtag/serbia%20albania

Felhasznált források:

http://www.kozjavak.hu/en/crisis-confidence

http://pasos.org/a-crisis-in-confidence/ 

http://pasos.org/category/advocacy-for-open-government-updates/  

http://pasos.org/pasos-project-poll-trust-in-public-institutions-declines-in-western-balkans/ 

https://twitter.com/hashtag/serbia%20albania

http://uk.businessinsider.com/eu-referendum-reasons-to-vote-to-leave-the-eu-brexit-2016-6

 

[1]

 

 

Hozzászólások

Az Egyesült Királyság nem tárgyalhat külön, és nem is köthet különalkukat az uniós tagállamokkal, az EU egyként és egységesen fog fellépni a brit kilépéséről szóló tárgyalásokon - áll abban a szövegtervezetben, amelyet Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke készített a kiválási tárgyalásokról szóló iránymutatásként, és küldött szét a tagállamok kormányainak pénteken.

A dokumentum leszögezi: "semmiről nincs megállapodás, amíg nincs mindenről megállapodás", vagyis nem lehet részenként megállapodni a kilépés feltételeiről.

Tusk tárgyalási iránymutatása az EU és az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia) jövőbeni kapcsolatáról úgy fogalmaz, hogy arról majd csak akkor lehet megállapodni, ha a kilépő ország már nem tagja az uniónak, a megállapodás előkészítése mindazonáltal már a kiválási tárgyalások második szakaszában megkezdődhet, ha az első fázis megfelelően halad.
Donald Tusk nem mulasztotta el emlékeztetni a tagállamokat: arra is fel kell készülni, hogy a kilépési tárgyalások kudarccal végződnek.

http://nepszava.hu/cikk/1125171-brexit---nem-lehet-kulonalkukat-kotni

Az EU 27  tagállama áldását adta arra, hogy az unió úgynevezett kemény feltételekkel tárgyaljon a britekkel a kilépésükről, írja a Bloomberg. Ez azt jelenti, hogy a Donald Tusk vezette Európai Tanács feltételrendszere elfogadásra került és figyelmen kívül hagyják Theresa May azon kérését, hogy a számukra különösen életbevágó kereskedelmi megállapodásról és a kilépési feltételeikről egyszerre tárgyaljon velük az EU. 

https://www.bloomberg.com/politics/articles/2017-04-11/eu-shows-support-...

A brit külterület több alku tárgyát is képezheti a kilépési folyamat során egy kiszivárgott európai uniós feljegyzés szerint. Mivel a tárgyalások alatt minden uniós tagállamnak vétójoga van, a területre igényt tartó Spanyolország akár zsarolhatja is az Egyesült Királyságot. Akár az is elképzelhető, hogy közös felügyeletet kérnek a félszigetre, amelytől a britek erősen elzárkóznak - írja a BBC. 

http://www.bbc.com/news/uk-politics-39453535?ocid=socialflow_twitter&ns_...

Holott Theresa May 2200 szavas levele, amelyet Sir Tim Barrow brit EU-nagykövet adott át Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, nem említette a brit korona fennhatósága alá tartozó Gibraltár sorsát, a Tusk által két nappal később ismertetett válaszlevél-tervezetben, amely felsorolja az EU által javasolt fő tárgyalási irányelveket, London legnagyobb meglepetésére viszont szerepelt egy olyan kitétel, amely szerint a brit kormány és az EU közötti majdani kilépési megállapodás akkor terjeszthető ki a Spanyolország déli csücskén fekvő területre, ha erről London és Madrid külön megállapodik.

A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap forrásai szerint Fabian Picardo, a gibraltári önkormányzat vezetője többször is kérte a brit kormányt, hogy az 50. cikkelyt aktiváló levél külön térjen ki Gibraltárra, és szögezze le, hogy az Egyesült Királyság és az EU jövőbeni kapcsolatrendszeréről szóló megállapodásnak a terület is legyen részese.

A brit lapnak nyilatkozó gibraltári források szerint azonban Theresa May a spanyol kormány külön kérésére hagyta ki Gibraltárt az 50. cikkely aktiválását bejelentő leveléből - figyelmen kívül hagyva a brit külügyminisztérium fenntartásait is -, ám Madrid ezzel egy időben kilobbizta az EU-nál, hogy a válaszlevél-tervezetben szerepeljen Gibraltár kérdése.

A ügy által Londonban szított indulatokat jellemzi, hogy a kormányzó Konzervatív Párt egyik volt vezetője és miniszterelnök-jelöltje, Michael Howard vasárnap párhuzamot vont a Gibraltár feletti brit szuverenitás és az Argentína által 1982-ben megszállt, majd a brit hadsereg által 77 napos véres háborúban visszavívott Falkland-szigetek brit fennhatósága között.

Theresa May a nap folyamán telefonon beszélt a gibraltári önkormányzat vezetőjével, Fabian Picardóval, akit biztosított arról, hogy az Egyesült Királyság "rendíthetetlenül" támogatja a jövőben is Gibraltárt és népét. A brit kormány soha nem járulna hozzá, hogy Gibraltár lakossága szabadon és demokratikusan kifejezésre juttatott akarata ellenére más ország fennhatósága alá kerüljön, és nem is kezd tárgyalásokat Gibraltár szuverenitásáról a terület egyetértése nélkül.

https://www.buzzfeed.com/matthewchampion/between-a-rock-and-an-even-hard...

http://www.pbs.org/newshour/bb/gibraltar-british-citizens-worry-effects-...

Kétórás megbeszélést tartott csütörtökön Londonban Theresa May brit miniszterelnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Ez volt az első találkozó azóta, hogy múlt szerdán hivatalosan elindította a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot. A  Downing Streeten tartott csütörtöki megbeszélés után a felek nem tartottak sajtótájékoztatót, de a brit kormányfő hivatalának szóvivője közölte: Theresa May a tárgyaláson megerősítette, hogy London a brit EU-tagság megszűnése után is "elmélyült, különleges" kapcsolatrendszert kíván fenntartani az Európai Unióval. A brit miniszterelnök közölte Tuskkal azt is, hogy Nagy-Britannia szeretné elkezdeni a hivatalos kilépési tárgyalásokat, amint a 27 többi tagállam egyezségre jut az EU tárgyalási irányelveiről.

A brit jegybank szerint a londoni City pénzügyi szolgáltatási cégeinek az eddiginél alaposabban fel kell készülniük a brit EU-tagság megszűnéséből eredő minden eshetőségre. A Bank of England felhívása a legkedvezőtlenebb lehetőségek közé sorolja, hogy a kilépési tárgyalások végéig esetleg nem születik új kereskedelmi, vagy pénzügyi szabályozói-felügyeleti megállapodás London és az Európai Unió között.

http://www.vg.hu/penzugy/penzugyi-szolgaltatok/bank-of-england-a-brexitn...

A Goldman Sachs bankcsoport vezetője szerint a londoni City pénzügyi központja valószínűleg nem épül le a brit uniós tagság megszűnése után, de fejlődése megtorpanhat, ha a Londonban honos pénzügyi szolgáltató vállalatok nem férnek hozzá maradéktalanul az európai piachoz.

http://www.origo.hu/gazdasag/20170505-megtorpanhat-a-londoni-city-a-brex...

Előrehozott parlamenti választásokat tartanak június 8-án Nagy-Britanniában - jelentette be kedden Theresa May brit miniszterelnök teljesen váratlanul. A jelenlegi parlament mandátuma 2020-ban járt volna le. A választásokról szóló törvényjavaslatot a kormány szerdán terjeszti az alsóház elé, amely várhatóan még aznap szavaz is az indítványról.

A brit kormányfő, aki tavaly nyáron vette át a miniszterelnöki tisztséget David Camerontól, eddig azon az állásponton volt, hogy nincs szükség soron kívüli parlamenti választásra, mivel az csak újabb bizonytalanságot teremtene éppen a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalások kritikus kezdeti szakaszában. Downing Street-i hivatala előtt tett keddi nyilatkozatában viszont éppen azzal indokolta az előrehozott választásokról szóló döntést, hogy csak így garantálható a következő évek tárgyalássorozatához szükséges biztonságos politikai háttér. Theresa May hozzátette ugyanakkor, hogy "vonakodva és csak a közelmúltban" hozta meg döntését az előrehozott választások kiírásáról.

A kormányfő egyenes utalást tett arra, hogy elégedetlen a kormányzati és törvényhozási körökben tapasztalható széthúzással, mondván: az ország kezd egységesen felsorakozni a Brexit-folyamat mögött, "a Westminster azonban nem". A brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalásokhoz elengedhetetlen az egység a londoni Westminster kormányzati negyedben, és ennek megteremtése végett vált szükségessé az előrehozott választások kiírása - mondta a brit kormányfő.

May a döntés indoklásában alig burkolt utalást tett arra is, hogy a kormányzó Konzervatív Párt jelenlegi csekély alsóházi többségének bővülését reméli a választásoktól. Kijelentette: az ellenzéki pártok abban bíznak, hogy a kis parlamenti kormánytöbbséget kihasználva irányváltásra kényszeríthetik a kormányt a Brexit-tárgyalásokon.

A miniszterelnök szerint "a Brexit-folyamatban nincs visszaút", de az ellenzék veszélyezteti a kilépési tárgyalások hazai előkészítését, és ez gyengíti a kormány tárgyalási pozícióit Európában is. "Ha most nem tartunk parlamenti választásokat, folytatódna (az ellenzék) e politikai játszadozása (...) A Westminster megosztottsága veszélyezteti azt a képességünket, hogy sikert kovácsoljunk a Brexitből" - fogalmazott a brit kormányfő. Theresa May szerint most kínálkozik "vissza nem térő esély" az új választások lebonyolítására még azelőtt, hogy az Európai Unió kialakítaná végleges tárgyalási pozícióját és megkezdődnének a részletes tárgyalások a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről.

http://nepszava.hu/cikk/1126870-brexit---elorehozott-valasztast-jelentet...

Az Egyesült Királyság kiválásáról, a Brexitről szóló, valódi politikai tárgyalások a június 8-i választás után kezdődhetnek meg – tolmácsolta Jean-Claude Juncker elnök szavait Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője. Szkínász tagadta, hogy az egyeztetések elhalasztásáról lenne szó, mert a tárgyalások az előrehozott választás bejelentésétől függetlenül is júniusban kezdődtek volna.

A szakértők korábban úgy vélekedtek, hogy a tárgyalások már május végén megkezdődhetnek. A bizottság a bennmaradó huszonhetek vezetőinek április 29-i csúcstalálkozóját követően tesz majd javaslatot az egyeztetések megindítására, amelyet még a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.

A szóvivőt emellett David Davis brit miniszter azon kijelentéséről is kérdezték, miszerint még viták tárgyát képezi a jelenleg Londonban működő uniós ügynökségek - az Európai Bankhatóság (EBA) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) - esetleges költözése, megtartásukért harcolni fog az Egyesült Királyság. Szkínász szerint az EU ügynökségeinek az Unió területén kell működniük, semmiképp nem maradhatnak a brit fővárosban a távozás után. A jövőbeni helyszínről a bennmaradó tagországok döntenek, a kérdés nem része a Brexit-tárgyalásoknak. Londonnak nem lehet szava a költözésben, az Egyesült Királyságnak mindössze az a feladata, hogy megkönnyítse a folyamatot, amelynek még a szigetország tényleges kiválása előtt le kell zárulnia.

https://vs.hu/kozelet/osszes/brexit-a-brit-valasztas-utan-kezdodhetnek-a...

Oldalak