Felsőoktatás

Az írásom Varga Judit a PPP témájában született problémafelvető cikkéhez kapcsolódik, amelyben felteszi a kérdést, hogy egy életképtelen konstrukcióról van szó vagy egy lehetséges alternatíváról a közösségi igények kielégítésében. A kérdés nagyon is aktuálissá vált mind nemzetközi, mind hazai szinten a gazdasági válságot követően. A szerző az írásában több problémát is felvet a témával kapcsolatban, amelyekhez néhány gondolatot fűzök hozzá. Tovább... (Nagy Zoltán)

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2017 áprilisában elfogadott módosításai lényegesen megnehezítették a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működését. Az Európai Bizottság egy – jelenleg is folyamatban lévő – kötelezettségszegési eljárás keretében hívta fel a magyar kormányzat figyelmét arra, hogy a törvénymódosítás aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét Magyarországon, megsértve ezáltal a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságát és azon szabadságukat, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Tovább... (Szilágyi Dániel)

Hogyan lehet a gyerekkori fizikai, mentális, érzelmi, szociális hiányokat később behozni? Mikor lehet kulcságazat a felnőttképzés? Túlszabályozott-e a felnőttképzés? Miért nincs rá elég költségvetési pénz vagy adó-szabályokkal kellene inkább ösztönözni, önfenntartóvá tenni a képzést? Miért nincs több résztvevő a képzésben? Hol van a sok uniós képzési támogatás? Ezekre keressük a választ az EDUMAP (Horizon 2020) projekt segítségével is. Tovább... (Tóth Judit)

2017. április 4-én a magyar parlament 123 igen és 38 nem szavazattal elfogadott egy olyan törvénymódosítást, amely sokak szerint a Közép-Európai Egyetem (CEU) ellehetetlenítését célozza.  A döntés ellen tüntetések szerveződtek, illetve nemzetközi tiltakozáshullám indult meg. A blogbejegyzés ezt a kérdéskört járja körbe, kitérve csak a leglényegesebb pontokra. Tovább... (Lovas Dóra)  

Az iskolaszövetkezetek által szervezett diákmunka legfőbb sajátossága, hogy nem két, hanem három fél jogviszonyára épül. Az igazi hungarikumnak tekinthető konstrukció – amelyhez valóban nincs hasonló piaci szerepet elért nemzetközi minta – kifejezett küldetése, hogy a piac igényeire és a fiatalok öngondoskodására építve, már a diákévek alatt, az oktatási rendszer kiegészítéseként bevezesse a fiatalokat a munka világába. 2016. szeptember 1-jei hatállyal jelentős módosítások következtek be e területen. Tovább... (Kanyuk Petra)

A különböző közszolgáltatások meghatározzák az emberek mindennapjait és az államok gazdasági helyzetére is hatással vannak. Ezért nem mindegy mennyiért, hogyan és milyen színvonalon nyújtják azokat.  A közszolgáltatások fő csoportjait átfogóan tárgyaló, most megjelent kötet a mára megváltozott irányultságú ágazatpolitikai trendek közös alapjait és jellemzőit vizsgálja, nem szokványos elméleti rendszerben, egyedi szerkesztési megoldásokkal. Tovább...

Egy, a Vasárnapi Hírek 2016. január 30.-i lapszámában megjelent cikk szerint a bürokráciacsökkentés célkitűzésének hátterében a kormányzat azon törekvése áll, hogy a jelenlegi független köztisztviselői kart egy lojális köztisztviselőkből álló gárda váltsa fel.

Az MTA IX. Osztályának Közgazdaságtudományi Bizottsága 2015. december 10-én állásfoglalást fogadott el a Magyar Nemzeti Banknak és Alapítványainak a magyar gazdaságtudományi felsőoktatást, kutatást és publikálást érintő tevékenységéről. Az MTA honlapján 2016. január 22-én közzétett állásfoglalás szövege itt olvasható.

Az 1990-es években új kihívásokkal kellett szembenéznie a szakképző intézményeknek. A rendszerváltást követően az állami vállalatok privatizációjával megszűntek azok a gyakorlati helyek, ahol a tanulók elsajátíthatták a gyakorlati ismereteket. A szakképző iskolák tanműhelyei nem tudták ezt az űrt pótolni. Hogyan lehet/kell a problémát kezelni és a magyar gazdaság és a befektető külföldi vállalatok szakember-igényét kielégíteni? Tovább... (Pénzes Ferenc)

Hozzászólás Horváth M. Tamás Kié a közjog? c. bejegyzéséhez

Tóth Judit