Újabb lépés a bankunió kiteljesítése felé
A pénzügyi válság és az azt követő recesszió eredményeképpen, 2016 végére az EU-ban a nemteljesítő hitelek összege megközelítette az egybillió eurót. Ezek olyan hitelek, amelyek esetén a hitelfelvevő nem képes a kamatra és a tőkére kiterjedő törlesztőrészletek ütemezés szerinti teljesítésére (azaz 90 napon túl késedelmes). Az ilyen hitelek főként a bankszektorban jelente problémát, amelyet elsőnek tagállami szinten próbáltak meg kezelni. Mivel azonban ezek aránya jelentősen eltér az egyes tagállamokban, így 2018. március 14-én a Bizottság intézkedéscsomagot terjesztett elő az európai nemteljesítő hitelek kezelésére, a kockázat egyidejű megosztása és csökkentése révén.
A nemteljesítő hitelekről elmondható, hogy késve fizetik vissza illetve sok esetben a visszafizetésre a biztosíték értékesítése nélkül nem kerülhet sor. A gazdasági aktivitás visszaesésével sok hitelfelvevő nem képes visszafizetni a felvett hitelt. A hitelfelvevők alatt olyan vállaltokat és magánszemélyeket kell érteni, akik folyamatos fizetési nehézségekkel, esetleg fizetésképtelenséggel küzdenek.
Számos negatív hatása van a nemteljesítő hiteleknek, például visszafoghatja a beruházásokat és a gazdaságot is, továbbá rontja a bankok jövedelmezőségét, veszélyezteti a bankok életképességét, s mivel nem produktív eszközökre köt le tőkét így hátráltatja a gazdaság forrással való ellátását. Továbbá az is megemlíthető, hogy az egész uniós bankszektort kedvezőtlen színben tüntethetik fel.
Habár az utóbbi években csökkent az ilyen hitelek állománya, annak összege még ma is akkor, hogy akadályozza a bankunió kiteljesedését. A Bizottság azért terjesztette elő az intézkedéscsomagot, hogy erős bankokra tudják helyezni az uniós bankszektort. Ezek nélkül a gazdaság finanszírozása valamint a növekedés elképzelhetetlen.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke közleményében kifejtette, hogy céljuk a nemteljesítő hitelek csökkentése, hiszen ezzel mérsékelhetik az európai bankszektorbeli kockázatokat. Minél kevesebb az ilyen hitel egy bank állományában, annál többet tud hitelezni a háztartásoknak és a vállalkozásoknak. Ez a legfőbb indoka annak, hogy az intézkedések a kockázatmegosztás és kockázatcsökkentés elvén alapulnak.
Az intézkedéscsomag 4 területen tervez intézkedéseket tenni: az első a bankfelügyelet, a második a fizetésképtelenség és követelésbehajtás megreformálása, a harmadik a nemteljesítő hitelek másodlagos piacainak fejlesztése, végül pedig a bankrendszer átalakítása.
A javaslat egyik kulcseleme, hogy a banknak elegendő válságfedezetet képezzenek a jövőbeni nemteljesítő hitelek biztosítására. A 2014. január 1-jétől alkalmazandó Tőkekövetelmény- rendelet előírja, hogy a bankok tartalékoljanak elegendő tőkét a váratlan veszteségek fedezésére, és így válság esetén is őrizzék meg fizetőképességüket. Ezt a rendeletet módosítják úgy, minimális fedezeti szintet vezet be az újonnan keletkeztetett, később nemteljesítővé váló hitelekre. Ha egy bank nem teljesíti a vonatkozó minimumszintet, a banki szavatolótőkéből történő levonásokat alkalmaznának.
A végrehajtásokat illetően új mechanizmusokat vezetnének be. A bankok és a hitelfelvevők előzetesen megállapodhatnak egy gyorsított, peren kívüli eljárásban, amelyben a fedezetül szolgáló biztosítékot hajtják be. A peren kívüli fedezet-végrehajtás kizárólag a vállalkozások részére nyújtott hitelekre terjed ki, a fogyasztói hitelek esetében kizárt.
A nemteljesítő hitelek másodlagos piacainak továbbfejlesztése terén létrehozná a hitelgondozás intézményét. Az uniós hitelgondozókat, a fogyasztói hiteleket felvásárló harmadik országbeli vásárlók kötelesek alkalmazni. A hitelgondozáson túl egységes piacot kíván teremteni a bankhitelek harmadik félre való átruházásának.
Az utolsó nagyobb szabályozandó területnek a bankrendszer átalakítását tűzték ki. Mivel ez nem kötelező erejű tervezet, ezért csak iránymutatást ad a tagállamoknak, hogy milyen módon hozhatnak létre nemzeti eszközkezelő társaságokat. A javaslat a tagállamokban már alkalmazott eszközkezelő társaságokból származó tapasztalatok figyelembe vételében alakították ki azokat az elveket, amelyeket az eszközkezelő létrehozásához javasolnak.
Az utóbbi évek javuló tendenciái ellenére a nemteljesítő hitelek továbbra is az egyik legnagyobb kockázatot jelentik Európa bankrendszerének. A javaslat célja, hogy az intézkedések leépítsék a már meglévő nemteljesítő hitelállományt valamint megakadályozza a a probléma újabb előfordulását az EU-ban.
Az összefoglalót készítette: Salya Fruzsina, joghallgató
Források:
http://www.consilium.europa.eu/hu/policies/banking-union/single-rulebook/capital-requirements/
http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18-1802_hu.htm