Új európai bizottsági közlemény az állami támogatások értelmezéséről

Az Európai Bizottság ez év májusában, hosszas megelőző egyeztetési folyamatot követően tette közzé az állami támogatások fogalmáról szóló közleményét. E közlemény az utolsó eleme a Bizottság által 2012-ben elkezdett, az uniós állami támogatási jog modernizációját célzó programnak. E kezdeményezés keretében a Bizottság már aktualizálta a jelentősebb, állami támogatásokról szóló iránymutatásait, és egyszerűsítette a szabályokat annak érdekében, hogy a belső piaci verseny működését hátrányosan nem érintő támogatási intézkedéseket előzetes bizottsági vizsgálat nélkül lehessen foganatosítani. A közlemény átfogó célja, hogy garantálja a jogbiztonságot, csökkentse a hatóságok és vállalatok adminisztratív terheit, és hogy a Bizottság a belső piac működését leginkább befolyásoló ügyekre összpontosítson az uniós állami támogatási szabályok kikényszerítése során.

A Bizottság szerint a közlemény elősegíti az állami beruházások megvalósulását az Európai Unióban azáltal, hogy a tagállamokat és a vállalatokat segíti a nem versenytorzító hatású közkiadások megtervezésében. Világos útmutatást ad arra, hogy a beruházások mikor nem minősülnek állami támogatásnak, azaz mikor nem érintik negatívan a belső piac működését, illetve a magánbefektetések volumenét. Mindez erősítheti a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést ösztönző befektetések hatását, összhangban a Bizottság Európai Beruházási Tervével, amely három év alatt 315 milliárd euróval segíti a magán- és állami befektetések megvalósulását az EU-ban.

Mindemellett a közlemény azzal is hozzájárul  az állami támogatás fogalmának pontosabb meghatározásához, hogy rendszerszerűen összefoglalja az Európai Bíróság és a Bizottság eddigi döntéshozási gyakorlatát. (a legújabbak közül lásd például a T-251/11. sz. Ausztria kontra Bizottság és a C-518/13.sz. Eventech ítéleteket). Ennek alapján az alábbiakat rögzíti:

• – Az infrastruktúraépítéssel, -fejlesztéssel, üzemeltetéssel járó állami beruházásokat a Bizottság és a Bíróság gyakorlata az esetek legnagyobb részében általános közpolitikai intézkedésnek és nem gazdasági tevékenységnek tekinti. Éppen ezért mentesek a Bizottság állami támogatási szempontú, előzetes ellenőrzése alól, feltéve, hogy nincsenek közvetlenül versenyben egy másik, azonos infrastruktúrával. A közvetlen verseny hiánya általában olyan átfogó hálózati infrastruktúrák esetében fordul elő, amelyek természetes monopóliumok. Ez tipikusan az úthálózatra, villamosvonal-fejlesztésre, belföldi vízi utak kiépítésére, vízellátást és a szennyvízelvezetési hálózat biztosítására irányuló beruházásokat jelenti. Ezzel szemben az energia infrastruktúra, vagy éppen a repülőtéri, kikötői infrastruktúra gyakran versenyben van hasonló infrastruktúrával. Ha pedig egy beruházást közpénzzel támogatnak, miközben a versengő projekteknek efféle támogatás nélkül kell működniük, a támogatás ún. szelektív gazdasági előnyt biztosít a versenytársak hátrányára, tehát a Bizottság előzetes vizsgálatnak tárgya lesz.
• – Az állami támogatással kiépített, infrastruktúra esetében nem minősül a kiépítésre fordított közpénz az infrastruktúra üzemeltetője és végfelhasználója számára biztosított, uniós szabályok szerint tiltott támogatásnak, ha az üzemeltető és a végfelhasználó a piaci árat fizetik. Erről  abban az esetben beszélhetünk, ha az üzemeltető vagy a végfelhasználó piaci árat fizet a szóban forgó infrastruktúra használatáért versenyen alapuló, átlátható, megkülönböztetéstől mentes és feltételekhez nem kötött közbeszerzési eljárás eredményeképpen határozzák meg.
• – Az EU állami beruházásokkal kapcsolatos szabályozásának tárgyát elsősorban azok az állami befektetések képezik, amelyeknek határokon átívelő hatása van. A helyi infrastruktúra vagy a helyi szolgáltatások támogatása, amely kevésbé vonzó más tagállamok fogyasztói számára, s melyeknek marginális a határokon átnyúló beruházásokra gyakorolt hatása, nem tartozik az EU állami támogatási szabályainak hatálya alá.
• – Bizonyos kulturális tevékenységek állami finanszírozása, melyeket a fogyasztók nem piaci áron, hanem ingyen vagy minimális díj ellenében vehetnek igénybe, nem tartoznak  az EU-s állami támogatási előírások hatálya alá. (Ilyenek például az egységesen, minden állampolgár számára hozzáférhető színházi,komolyzenei programok, múzeumi belépők.)
• – Ha állami szervek termékeket vagy szolgáltatásokat vásárolnak az EU-s közbeszerzési szabályoknak megfelelő pályázat útján, akkor ez nem minősül állami támogatásnak.

Lásd még: http://hpops.tk.mta.hu/blog/2016/06/a-bizottsag-kozlemenye-az-allami-tamogatas-fogalmarol

Az összefoglalót készítette: Karácsony Tamás, közigazgatás-szervező hallgató és Bartha Ildikó (PhD), tudományos munkatárs