Ügyeleti reform Magyarországon: Az egészségügyi alapellátási rendszer félreszabott mentőöve

  • 2022/07/11
  • Kutatócsoport2

A magyar háziorvosi rendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, hiszen mára a kapuőri szerepét sem tudja megfelelően betölteni. Nyugdíjasként dolgozó orvosok, a humánerőforrás-pótlás hiányosságai, szervezetlen betegutak, növekvő munkateher és a kihasználatlan szakmai kapacitások kórházcentrikus egészségügyi rendszert eredményeznek, miközben a járó- és fekvőbeteg szakrendelők nem tudják ellátni eredeti funkciójukat, a szektor minden területén növekvő várakozási idővel pedig a páciensek egészségügybe vetett bizalma gyengül. E problémák felvetik egyrészt a közpénz nem hatékony felhasználásának dilemmáit, másrészt a magánegészségügy jelenlegi struktúrába való szervezett beépítésének szükségességét. A háziorvosok növekvő terheit az állam is igyekszik enyhíteni, azonban a korábbi tapasztalatok hiánya gyakran olyan megoldásokat szül, amelyek inkább a jelenlegi helyzet eszkalálódását eredményezik.

Bevezetés

A folyamatosan hozzáférhető egészségügyi ellátás alapja a háziorvos, illetve házi gyermekorvos, amelyeknek – ügyeleti szolgálatokkal együtt – a nap 24 órájában biztosítania kell a praxis lakóinak igényeit és szükségleteit.
   Az alapellátásra háruló emelkedő munkateher egyik következménye a megnövekedett várakozási idő, amely azonban sürgősségi esetekben mindinkább elfogadhatatlan és emberéleteket követelhet. A rendszer legnagyobb hibája az amúgy is leterhelt, sokszor nyugdíjasként dolgozó háziorvosok növekvő munkaterhével párhuzamosan emelkedő eseteket jellemző hatékonyságromlás volt, míg a feladatok egy hasonló problémával küszködő ellátási rendszerre (Országos Mentőszolgálat, OMSZ) terhelése megfelelő anyagi-és humánerőforrás, valamint következetes szervezési megoldások nélkül hiba volt. Tény, hogy a jelenlegi struktúra fenntarthatatlan és ez többnyire szervezési elégtelenségekből adódik, azonban a választott megoldás kivitelezése álláspontunk szerint nemhogy a probléma gyökereinek, de tüneteinek kezelésére sem megfelelő.

Forrás: NEAK[1]

A reformok állatorvosi lova: az ügyelet

Az Országos Mentőszolgálat egy központi költségvetési szerv, amely az egészségügyért felelős miniszter irányítása alatt áll és az országot hét régióközpontra osztva látja el jogszabályban meghatározott feladatait.[2] Az OMSZ részvétele az ügyeleti ellátásban nem újkeletű. A 2004. évi kormányrendelet szerint az alapellátás keretében a háziorvosi feladatok rendelési időn kívüli ellátását ügyeleti szolgálat, illetve központi ügyelet útján kell ellátni, amely esetén a háziorvos együttműködik a mentőszolgálattal.[3] Jelenleg a központi orvosi ügyeleti rendszer a háziorvosi alapellátás része, amely segíti e réteg „kapuőri” funkcióját ellátni, azáltal, hogy jelentős terhet vesz le a fekvőbeteg ellátó rendszer válláról. A tervek szerint, − a sikeres Hajdú-Bihar megyei mintaprojektet követően − 2022-től megszűntek volna az eddigi ügyeleti szolgálatok és az OMSZ irányítása alatt álló járási központokat hoztak volna létre.
   A háziorvosok nagy része nyugdíjasan végzi munkáját, így számolni kell kiesésükkel, illetve terhelésük során is adódnak az életkorból eredő korlátok. Emellett a gyermekháziorvosok fokozottan érintettek, hiszen őket – jogszabályi korlátok miatt - nem lehet más orvossal helyettesíteni, így tevékenységük kevesebb helyre koncentrálható.[4]

Forrás: NEAK

A változással cél csökkenteni az ügyeleti telephelyek számát járási központok létrehozása útján, amelyek összehangolásában és hatékony működtetésében az OMSZ vállalna domináns szerepet.

Finanszírozási kérdések

Az ügyeletek finanszírozása az Egészségbiztosítási Alapból történik, ahogy az egészségügyi ellátás egyéb területei esetében is. A díjazás alapösszege 42 Ft/fő, amely lakosságszám alapján a jogszabályban meghatározott szorzóval változik.[5] 40 000 fő lakosságszámú településig a háziorvosi feladatok munkaidőn kívüli ellátása központi ügyelet útján is ellátható, amely esetben az egészségügyi szolgáltató (kiváltképpen diszpécserszolgálat biztosítása mellett) emelt díjra jogosult.  Azonban a központi ügyelet a háziorvosi bérek 2021. évi emelése ellenére nem tudja felvenni a versenyt a sürgősségi betegellátó osztályok, valamint a fekvőbeteg osztályok kiszervezett ügyeleti óradíjaival. Így a megfelelő háziorvosi ellátásnak az önkormányzatok számára az Mötv-ben[6] előírt kötelező teljesítése jelentős terhet ró a helyi entitásokra is, hiszen az alacsony finanszírozottság miatt gyakran kénytelenek azt saját forrással kiegyenlíteni. Ezáltal azonban az önkormányzat gazdasági erejétől függ a háziorvosi ellátás minősége.[7]
    Míg a NEAK adatai alapján 2022 márciusában 665 db betöltetlen háziorvosi praxis van,[8] ez a szám 2021 júniusában még “csak” 645 db volt, amelyből 24 közel 15 éve, 60 több mint 10 éve, 160 pedig több mint 5 éve állt betöltetlen.[9] Látszik, hogy a 2010 óta 70%-kal nőtt alapellátási bérszínvonal nem elegendő a betöltetlen praxisok kezelésére, ami pedig többek között az ügyeleti ellátásban is problémát okoz. A kormány megoldása a központi ügyeletek OMSZ működtetésébe helyezése mellett a praxisközösségek ösztönzésének támogatása, amellyel nemcsak az alapellátási problémákat akarják kezelni, hanem a járóbeteg-ellátás egy része is átkerül e konstrukcióhoz. Véleményünk szerint azonban ezen együttműködési forma kikényszerítése is dilemmákat vet fel. A háziorvosi béremelés mértékét a jogalkotó a kooperáció mértékétől tette függővé (szoros kooperáció: 100%, laza kooperáció: 80%, nincs kooperáció: 30%). A lehetőségek körének szűkítésével az egyébként is humánerőforrás-hiánnyal küzdő szakma újabb ütést kapott. 

Hajdú-Bihar megye: mintaprojekt

Hajdú-Bihar megyében nyolcvanegy önkormányzattal rendelkező település van és a térség a tavalyi évig huszonegy ügyeleti központtal rendelkezett. A 2021 nyarán indult mintaprojektben ezen utóbbiak helyett az OMSZ irányítása alatt álló tíz járási központot hoztak létre, amelyeket Debrecenből és Hajdúszoboszlóról irányítanak. A tervek szerint 2022 januárjától az egész országban ez a struktúra érvényesült volna, azonban a felmerülő problémák és nehézségek miatt ezt elhalasztották. Véleményünk szerint az átalakítás szükséges és az OMSZ irányítása alatt nemcsak költségcsökkentés lenne elérhető, hanem az átszervezés hatékonyabb betegutakat, illetve sürgősségi ellátást eredményezne. Ennek oka, hogy a háziorvosi rendszer jelenlegi formájában – ahogy fentebb kitértünk rá – a hiányos humánerőforrás-pótlás, és a nyugdíjasként dolgozó szakmai gárda miatt fenntarthatatlan. [10]

Mentőtisztek

Az új rendszer alappillérét a mentőtisztek (felsőfokú végzettségű egészségügyi szakdolgozók) adják.[11] Az ügyeleti ellátásba való fokozottabb bevonásuk a hatékony betegellátást erősíti, hiszen az orvosi beavatkozások nagy részét elvégezhetik, azonban éppen a hatáskörükben gyökerezik a legnagyobb korlátjuk is, mivel abba nem tartoznak bele az olyan gyakran előforduló igények, mint pl. a recept felírása vagy a halottszemle.
   Problémát jelent továbbá, hogy az új rendszer olyan gyorsan lett kialakítva, hogy a megnövekedett feladatok és az ezek által generált emelkedő humánerőforrás-hiány nem tudott egymással összhangba kerülni.
   Véleményünk szerint több, gyakorlattal rendelkező mentőtisztre, illetve ápolóra (szintén felsőfokú végzettséggel rendelkeznek) lenne szükség, illetve a jogszabályban fennálló korlátok egy részét át lehetne gondolni, annak érdekében, hogy hatékonyan biztosítható legyen az egyre kevesebb háziorvos melletti megfelelő betegellátás.

Szervezés és tájékoztatás

Hajdú-Bihar megyében két cég látta el az ügyeleti feladatokat: az Országos Orvosi Ügyeleti Kft. és a Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet. Ezen szervezetek foglalkoztatták azokat a háziorvosokat, akik a megyében ügyeleti tevékenységet láttak el. Miután az OMSZ átvette az irányítást az előbbiek által alkalmazott háziorvosok becsatornázása az új rendszerbe rendkívül lassan zajlott (illetve zajlik ma is), amely szintén nehezítette a hatékony ügyeleti rendszer megvalósítását.
  Az alig fél éve kezdődő átszervezés eredményességét tovább gyengíti, hogy a páciensek nehezen alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz.  A gyors és hatékony betegutak egyik alapvető feltétele a páciensközpontúság megvalósítása, amely a betegek megfelelő tájékoztatásával és lehetőségeik kiterjesztésével érhető el. Hajdú-Bihar megyében gyakran előfordul, hogy a páciensek az ügyelet régi telefonszámát hívják fel, ezáltal sokszor késleltetve az életmentő kezelés megérkezését.

Informatikai fejlesztés

A költségek minimalizálásához és a hatékony feladatellátáshoz korszerű informatikai infrastruktúrára van szükség, amely megfelelő kapcsolatot biztosít az OMSZ és a háziorvosok, valamint páciensek között.
   Mivel az ügyelet igénybevételére rendkívüli esetben kerül sor, így fokozottabban igény lenne könnyen, gyorsan hozzáférhető informatikai szolgáltatásokra, valamint olyan döntéstámogató informatikai megoldásokra, amelyek segítik az OMSZ munkáját.
  A jelenlegi rendszer elavult, nem alkalmas arra, hogy a kor kihívásaira reagáljon, ezért megfontolandó egy jelenleg nagy költséget jelentő, de hosszútávon megtérülő informatikai beruházás.

Finanszírozás

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény[12] eredményeképpen a háziorvosok keresete nagymértékben növekedett. A béremelkedések követkeménye, hogy egyre kevesebb orvos vállal ügyeletet (az alapvető feladatai ellátása mellett). Ezzel szemben az ápolók munkabére nem változott, így a gyakorlattal rendelkezők gyakran keresnek jövedelmezőbb állást, amely megnehezíti az utánpótlás részére az egyszerű és gyors tudástranszfert.
   A bérszínvonal változatlansága miatti munkaerőhiányt egyszerűbb olyan településeken biztosítani, amelyek közelében orvosi egyetem működik, míg a többiek a nyugdíjasként dolgozó vagy több területet ellátó háziorvosok ellátására szorulnak.

Összefoglalás

Az ügyeleti rendszer átszervezésének fontossága abban gyökerezik, hogy az alapellátásban megnyilvánuló humánerőforrás-hiány e területen is érezteti hatását. A háziorvosok nagy része nyugdíjasan végzi munkáját, így számolni kell kiesésükkel, illetve terhelésük során is adódnak az életkorból eredő korlátok.
    Véleményünk szerint az ügyeleti rendszer OMSZ irányítása alá szervezése alkalmas lenne az egészségügyi alapellátást érintő jelenlegi problémák egy részének megoldására, azonban a fennálló jogszabályi korlátok és a megvalósítás következetlensége rendszerszintű problémákhoz vezet. Ez pedig késlelteti az ügyeleti rendszer országos szintű megváltoztatását. Véleményünk szerint érdemes lenne megfontolni a mentőtisztek hatáskörének kiterjesztését, az OMSZ által foglalkoztatottak munkabérének emelését, korszerű informatikai megoldások megvalósítását, annak érdekében, hogy a humánerőforrás-hiánnyal küzdő háziorvosi rendszer terheit csökkentsük, ezáltal pedig az ügyeleti ellátás hatékonyságát javítsuk.

 

Készítette: Deák Máté Sándor, egyetemi tanársegéd, DE NK és Dr. Lovas Dóra, egyetemi tanársegéd DE ÁJK; tudományos segédmunkatárs, MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport

*A tanulmány megjelenését az EFOP-3.6.1-16-2016-00022 Debrecen Venture Catapult Program című pályázat tette lehetővé.

 

Források jegyzéke:

 

[2] 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet a mentésről

[3] 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről

[4] A háziorvoshiány megoldására hivatott a 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről 11§(5) 2022 évi módosítása is.

[5] 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól 19§: ba) *  3,1 területi szorzóval megemelt mértéke a 3000 alatti lakosságszámú, bb) *  2,3 területi szorzóval megemelt mértéke a 3 001-20 000 közötti lakosságszámú, bc) *  1,7 területi szorzóval megemelt mértéke a 20 001-40 000 közötti lakosságszámú, bd) *  1,4 területi szorzóval megemelt mértéke a 40 001-80 000 közötti lakosságszámú

települési önkormányzatok esetében;

[6] 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13§ 4.

[7] Háziorvosok online szervezete: Javaslatcsomag a háziorvosi/ házi gyermekorvosi rendszer átfogó megújításához. Minőségi változásra van szüksége az alapellátásnak.2020. https://haosz.hu/sites/default/files/haosz-javaslatcsomag-2020majus27-vegleges2.pdf (letöltés dátuma:2022.02.27)

[11] 1. melléklet az 5/2006. (II. 7.) EüM rendelethez, A mentés személyi és tárgyi feltételei, I. Személyi feltételek 7. pont

[12] 2020. évi C. törvény az egészségügyi szolgálati jogviszonyról

 

Kategória: 
Kormányzás
Egészségügyi szolgáltatások
Helyi önkormányzatok
Brexit Eng: 
Fogyasztóvédelem: 
Consumer Protection: 
16th Anniversary: