Párizsi klímaegyezmény és a Trump-kormányzat: várható-e irányváltás?

Az elmúlt év folyamán az éghajlatváltozás elleni küzdelem területét érintő hírek közül mindennél nagyobb port kavart Donald Trump amerikai elnök azon bejelentése, amely szerint az Egyesült Államok kilép a párizsi éghajlatvédelmi egyezményből. A párizsi egyezmény, amelyet az ENSZ 1992-es éghajlat-változási keretegyezményét aláíró 195 tagállam hívott életre 2016-ban, valamennyi részes államra nézve egyedi kötelezettségvállalást tartalmaz az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése tekintetében, amely vállalásnak 2020-tól kezdődően kötelesek eleget tenni. Trump 2017. június 1-én jelentette be, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyoldalúan visszalép az egyezménytől, arra való hivatkozással, hogy az egyezmény túlzottan hátrányos feltételeket állapít meg az USA-ra nézve; figyelemmel arra is, hogy míg az Egyesült Államok már 2020-tól kezdve köteles lenne kibocsátásai folyamatos csökkentésére, más, környezetvédelmi infrastruktúrájukat tekintve kevésbé fejlett államok – mint Kína vagy India – 2030-ig csupán kibocsátás-növekedésük korlátozására kötelesek. Az amerikai elnök ugyanakkor nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy az egyezmény rá nézve kedvezőbb újratárgyalása esetén az Egyesült Államok ismét csatlakozzon ahhoz.

Az USA visszalépését követően – a világ vezető klímaszakértői, valamint számos nemzetközi szervezet mellett – az egyezményben részes számos más állam is csalódottságának adott hangot. Németország, Franciaország és Olaszország vezetői nem sokkal Trump bejelentését követően közös nyilatkozatot adtak ki arról, hogy ellenzik az egyezmény bárminemű újratárgyalását, visszafordíthatatlannak tekintve az abban foglaltakat. A bejelentés az Egyesült Államokon belül is megosztó fogadtatásra talált: a tagállamok közül elsőként Hawaii jelentette be, hogy a szövetségi kormány visszalépése ellenére részese kíván maradni az egyezménynek, Kalifornia pedig egy olyan kooperációs programot (U.S. Climate Alliance) kezdeményezett, amelynek keretében több tagállam (köztük Washington és New York) vállalta, hogy az Egyesült Államok kilépése esetén is tartják magukat a párizsi egyezmény kibocsátási céljaihoz.

Az éghajlatvédelmi egyezmény körüli médiaérdeklődés az elmúlt hetekben több okból is újra fellángolt. Egyrészről, Nicaragua is vállalta az egyezmény aláírását, így az Egyesült Államokon kívül a polgárháború sújtotta Szíria maradt az egyetlen ENSZ tagállam, amely nem tudta elfogadni a párizsi követelményeket. Másrészről, szeptember közepén 34 állam – köztük Kanada, Kína és az Európai Unió valamennyi tagállama – éghajlat-védelemért felelős minisztereinek informális találkozójára került sor Montrealban, amelyen a résztvevők megerősítették a párizsi egyezmény vállalásai melletti elköteleződésüket. A rendezvényen az Európai Bizottság éghajlat-politikáért felelős biztosa, Miguel Arias Cañete úgy nyilatkozott, hogy értelmezése szerint az Egyesült Államok nem ragaszkodik a klímaegyezmény újratárgyalásához, hanem azt próbálja felülvizsgálni, hogy milyen feltételek mellett maradhat részese a megállapodásnak jelenlegi formájában. A felvetésre az Egyesült Államok részéről kétértelmű válasz érkezett: míg a Fehér Ház sajtóirodája egyértelműen elutasította azt, jelezve, hogy az amerikai fél továbbra is ragaszkodik az újratárgyaláshoz, addig Rex Tillerson külügyminiszter egy kompromisszumos megoldás szükségességét hangsúlyozta, valamint azt, hogy az Egyesült Államok az egyezmény részese szeretne maradni, ami ugyanakkor az USA-ra nézve igazságosabb követelményeket tenne szükségessé – különösen a másik „nagy szennyezővel”, Kínával összehasonlítva.

Az újratárgyalás lehetősége ugyanakkor csekélynek látszik. A montreali találkozó résztvevői ismételten kiálltak az egyezményben foglaltak visszafordíthatatlansága mellett, elzárkózva a követelmények enyhítésétől. Emellett több fejlődő ország éghajlat-politikai tisztségviselője is felemelte a szavát az amerikai szuperhatalom attitűdjével szemben, arra figyelmeztetve, hogy a párizsi egyezmény egyik fő alapelve éppen a részes államok éghajlat-védelmi ambícióinak növelése, ezért annak lehetővé tétele, hogy az Egyesült Államok éppen vállalás-csökkentésének elfogadtatásával tartsa sakkban a többi szerződő felet, egy olyan rossz precedenst teremtene, amely más – elsősorban szegényebb – államokat is visszalépésre ösztönözne és visszafordíthatatlanul aláásná a globális szolidaritást. Bármi legyen is az Egyesült Államok végső álláspontja, a kilépés hosszú folyamat, amely legkorábban 2020-ra válhat véglegessé: a fennmaradó mintegy három év talán elegendő lesz egy valódi kompromisszum megtalálására.

Az összefoglalót készítette: Dr. Szilágyi Dániel, PhD hallgató

További hírek a témában:
https://www.nytimes.com/2017/06/01/climate/trump-paris-climate-agreement.html
http://24.hu/kulfold/2017/06/01/trump-felmutatta-a-kozepso-ujjat-a-jovonek/
https://444.hu/2017/06/08/hawaii-nem-foglalkozik-trumppal-allamkent-csatlakoztak-a-parizsi-klimaegyezmenyhez
https://www.theatlantic.com/politics/archive/2017/08/california-emissions-cap-trade/536430/
https://beta.theglobeandmail.com/news/national/stay-in-paris-accord-climate-ministers-urge-us/article36283125/?ref=http://www.theglobeandmail.com&
https://www.euractiv.com/section/climate-environment/news/trump-told-that-paris-agreement-is-irreversible-and-non-negotiable/
https://www.theguardian.com/us-news/2017/sep/16/white-house-denies-us-is-planning-to-remain-in-paris-climate-accord
http://www.portfolio.hu/vallalatok/fenntarthatovilag/verciki-csak-sziria-es-az-egyesult-allamok-nem-irta-ala-a-parizsi-egyezmenyt.262823.html
http://www.piacesprofit.hu/klimablog/megis-finanszirozza-amerika-a-klimaegyezmeny-irodajat/
http://www.climatechangenews.com/2017/09/25/anger-eu-climate-chiefs-concession-trump-paris-agreement/
http://fortune.com/2017/09/25/trump-paris-agreement-climate-change/