A Kúria döntött az állami tulajdonban lévő termőföldek eladásával kapcsolatos népszavazási kezdeményezésről

  • 26 February 2016
  • Kutatócsoport2

A Kúria 2016. február 23-án meghozott végzésével a Nemzeti Választási Bizottság határozatát megváltoztatta, és az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet hitelesítette. A Kúriának határozatában két kérdésben kellett állást foglalnia: egyrészt, hogy az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjára tekintettel a közvetlen és jelentős költségvetési érintettség fennáll-e, másrészt, hogy a kérdés megfelel-e az egyértelműség követelményének.

Az első kérdés azért merült fel, mert az NVB arra hivatkozással tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, hogy a népszavazásra benyújtott kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjának tilalmába ütközik. A hivatkozott rendelkezés értelmében „nem lehet országos népszavazást tartani… a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról”. Az NVB kifejtette, hogy a Nemzeti Földalap a nemzeti vagyonról szóló törvény által definiált kincstári vagyon része, és a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényben külön cím alatt szerepel a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek értékesítéséből származó bevétel. Erre tekintettel az NVB szerint a népszavazásra benyújtott kérdésnek költségvetési vonzata van, az a 2016. évre elfogadott központi költségvetésről szóló törvény tartalmát, konkrét bevételi jogcímét érintené.

A Kúria a kérdéses alaptörvényi rendelkezés értelmezése során az Alkotmánybíróság gyakorlatából indult ki, amely szerint azt kell vizsgálni, hogy a kérdés, illetve a megtartandó népszavazás a költségvetési törvényben szereplő egyes bevételi vagy kiadási tételekkel közvetlen és jelentős kapcsolatban áll-e. A Kúria álláspontja szerint az állami tulajdonban lévő termőföldek értékesítésekor nem közvetlenül költségvetési kérdésről, hanem a nemzeti vagyonba tartozó különleges jogállású vagyonelemmel való gazdálkodásról van szó. Az Alkotmánybíróság több döntésében utalt arra, hogy a földtulajdonnak sajátos természeti és vagyoni jellemzői vannak, amelyekből a földtulajdon különös szociális kötöttsége következik, és amelyek indokolhatják a tulajdonosi jogokkal szemben a közérdek érvényesítését. Az Alkotmánybíróság már korábban is kimondta, hogy sajátosságai folytán a földtulajdonnak más tulajdoni tárgyaktól eltérő jogi kezelése lehet indokolt. A Kúria álláspontja az, hogy a speciális szabályozási tárgy, amelyre a jelen ügyben elbírált kérdés vonatkozik, feloldja a közvetlen kapcsolatot a kérdés és az éves költségvetési törvény között. A kapcsolat közvetettnek minősül, hiszen a kérdés mindenekelőtt arra irányul, hogy az állam miként nem rendelkezhet a tulajdonát képező termőfölddel. Ilyen közvetett módon azonban szinte mindegyik kérdés kihat a költségvetési törvény tartalmára.

A Kúria rámutatott továbbá arra, hogy a népszavazásra benyújtott kérdésnek a tiltott népszavazási tárgykörök szempontjából történő minősítésekor figyelemmel kell lenni a kérdés tárgyát tartalmazó jogterület sajátosságaira is. A jelen kérdés alapján azt kell eldönteni, hogy a termőföldek továbbra is állami tulajdonban maradjanak-e, vagy az állam azokat értékesítheti. Az Alaptörvény alapján az állami földtulajdon értékesítésekor nem (csak) költségvetési kérdésről, hanem a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásról is szó van. A Kúria megítélése szerint a termőföld sajátos természeti és vagyoni jellemzői alkotmányosan is indokolják a külön kezelést, azaz, hogy az állami tulajdonban álló termőföld értékesítése nem csupán költségvetési, sőt elsősorban nem költségvetési kérdés. Mindezek alapján a hitelesítésre feltett kérdés a költségvetésről szóló törvényt közvetlenül és jelentős módon nem érinti, ezért nem ütközik az Alaptörvény 8.cikk (3) bekezdés b) pontjában foglalt tilalomba.

A második kérdés kapcsán a Kúria azt állapította meg, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés egyértelmű, félre nem érthető, mind a választópolgári, mind a jogalkotói egyértelműség kritériumainak megfelel. Érvényes és eredményes népszavazás esetében a tilalom a népszavazásról szóló törvény értelmében három évig köti a jogalkotót.

Az összefoglalót készítette: Szilágyi Dániel, joghallgató

A Kúria végzése: http://www.lb.hu/hu/print/nepszavugy/knkiv3813320153-szamu-hatarozat

A Kúria sajtóközleménye a végzés tárgyában: http://www.lb.hu/hu/sajto/sajtokozlemeny-knkiv3813320153-szamu-az-allami-tulajdonban-allo-termofoldek-ertekesitesenek