Most akkor én is szerző lettem?

  • 2023/01/12
  • Kutatócsoport2

Az utóbbi pár évben észrevehető, hogy a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) rohamos tempóban fejlődik. Ezért nem egy embernek fordultak már meg a fejében a következő kérdések: Ha a technológia változik, akkor azzal vajon a szerzői jogi törvényünk lépést tud tartani? Vajon kaphat-e szerzői jogi védelmet egy MI által generált alkotás? Jelen blogbejegyzés e kérdéseket járja körül.

A szerzői jog az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásoknak biztosít megfelelő oltalmat. A védelem alapvető feltételei közé tartozik a kreativitás és az eredeti, új jelleg. Ezen tulajdonságokat gyakorlatilag a természetes személyekhez társítjuk.[1]
    Mi van azonban abban az esetben, ha a műalkotást nem az ember hozta létre? Bár évekkel ezelőtt e kérdés igen nagy felháborodást váltott volna ki, napjainkban azonban ez már nem elképzelhetetlen. A legismertebb képalkotó programok a DELL-E és a Midjourney, melyek a MI által működnek és képesek valósághű képeket létrehozni egy adott mondatból.[2] A programok olyan új képet tudnak megalkotni, mely idáig nem létezett, ezzel megteremtve a szerzői jogi védelem egyik alapvető feltételét. Az elkészített mű tökéletességét az is alátámasztja, hogy a Jason M. Allen által generált „festmény” első helyezést ért el egy művészeti verseny során.[3]

1. kép: Jason M. Allen: Théâtre d'Opéra Spatial

Forrás: nytimes.com [4]

2. kép : A szerző által generált kép

Forrás: www.midjourney.com [5]

Kérdésként merülhet fel, hogy lehet-e egyáltalán a MI szerző?  Mivel a jogforrások jelen pillanatban még nem képesek lépést tartani a változó technológiával, így e kérdés tényszerű megválaszolására nincsen lehetőség.
    Bár az 1999. évi LXXVI. törvényünk (a továbbiakban: Szjt.) 4.§ (1) bekezdése kimondja, hogy azt illeti meg a szerzői jog, aki a művet megalkotta, ez ebben az esetben nem teljesen valósul meg.[6] A szerzői jog területén a védelem alapvető feltétele, hogy a mű valamilyen kreatív tevékenység eredményeként jöjjön létre. Az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény (a továbbiakban: BUE.) 2. cikke alapján az irodalmi, illetve művészeti művek kifejezése jelöli mind az irodalmi, mind a tudományos, valamint a művészet minden alkotását – tekintet nélkül a mű létrehozásának módszerére. Ez alapján értékelhető a MI is szerzőként, de a BUE. szövegezéséből egyértelműen kitűnik, hogy a szerző alatt kizárólag természetes személy értendő.
     Fontos megjegyezni azonban, hogy a BUE. nem tartalmaz kifejezetten a kreativitásra és az egyediségre utaló követelményeket, az egyezmény értelmezése, azonban mégis megkívánja ezen feltételeket. Az Szjt. 1.§ (3) bekezdése is hasonló előírásokat fogalmaz meg: „A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.”[7] Másrészt az Szjt. 4.§ (1) bekezdése alapján egyértelmű, hogy a szerző alatt természetes személyt kell érteni. Ezekből a tényekből kifolyólag jogképesség hiányában egy MI nem tehet szert jogosultságokra.[8]
     Az amerikai jogértelmezésben is csak az ember minősül szerzőnek. 2018. novemberében Stephen Thaler szerzői jogi kérelmet nyújtott be egy MI által elkészített alkotásra. A honos Szerzői Jogi Hivatal a mű bejegyzését azonban megtagadta azzal az indokkal, hogy a szerzői jogi igény alátámasztásához emberi szerzőség szükséges. A Szerzői Jogi Felülvizsgálati testület 2022 februárjában az elutasítást helybenhagyta és úgy fogalmazott, hogy „kénytelen követni a Legfelsőbb Bíróság precedensét, mely az emberi szerzőséget a szerzői jogi védelem alapvető elemévé teszi.”[9]

3. kép: Stephen Thaler: Creativity Machine

Forrás: www.engadget.com [10]

Mi lenne akkor, ha a gépek által megalkotott képek védelemben részesülhetnének? Ezen esetben felmerül a kérdés, hogy mégis kit illetnek meg a jogosultságok. Értelemszerűen jogképesség hiányában a MI ki van zárva.
   Az amerikai szerzői jog törvény a kérdésünkre egy egzakt választ ad, miszerint azt tekinti szerzői jogi jogosultnak, aki a művet létrehozó gépet vagy programot megalkotta. Ez alapján a programozó egy ún. közvetett szerzőnek minősül. Jelen esetben egy kétlépcsős alkotási folyamatról van szó, ugyanis a szerző megalkotja a MI-t, mely aztán egy szerzői jogi védelemben részesíthető művet hoz létre. Ilyenkor a MI, mint eszköz jelenik meg és nem lesz különb egy fotós által használt fényképezőgépnél.[11]
   Véleményem szerint ez a jogi megoldás nem megfelelő mivel, ha így tekintünk a MI-ra, akkor az egész lénye elveszik, ugyanis a programozást követően már magától, beavatkozás nélkül képes végezni a tevékenységet.
    Érdekességképpen szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a MI már nem csak a képalkotásban jeleskedik, ugyanis mára a zeneiparban is említésre méltó alkotásokat képes létrehozni. Tavaly óta – 2021 – érhető el a Starmony nevű applikáció, melynek telepítése után a felhasználónak elegendő egy vokált felénekelnie és a MI már egy kész dalt hoz létre ebből.[12] Első körben a hangfelvétel elemzése alapján három lehetőséget ajánl fel a program. Majd a kiválasztott kíséretet felhasználva egy teljes dalt generál. Ezután még van lehetőség a változtatásra, illetve kiegészítésre: a “stúdió módban” Továbbá a vokált lehet vágni és néhány effekt segítségével még a hangunk is könnyen javítható pl.: AutoTune. A Starmony egy lejátszási listát is összeállított a Spotify-on az app által elkészült zenékből.[13]

***

A jövőben feltehetően még jobban el fog terjedni a MI alapú programok felhasználási köre. Ebből következik az is, hogy ez a fajta alkotási módszer is szélesedni fog. Álláspontom szerint a felmerült kérdések egyrésze a jelenlegi jogszabályi háttérrel megválaszolhatóak. Nagyobb problémát jelent azonban az, hogy ezek a válaszok a 21. század igényeinek vajon megfelelnek-e. Ha a MI által nyújtott reformokat szeretnénk kihasználni, akkor jók ezek a válaszok?
    Véleményem szerint a törvényalkotók gyors reagálása szükséges minden területen, ugyanis nem szabad hagyni, hogy a technológiaszabályozás nélkül jelenjen meg, ezzel hézagokat hozva létre jogrendszerünkben. Fontos kiemelni viszont, hogy a tudomány háttérbe szorítása sem jelentene megoldást, ugyanis a jelenben élünk, de a jövőbe tekintünk.

 

A tanulmányt készítette: Papp László, jogahllgató (DE ÁJK)

 

Forrásjegyzék:

 

[1] 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról I. Fejezet

[6] 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 4.§ (1) bekezdés

[7] 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 1.§ (3) bekezdés

[8] Keserű Barna Arnold: A mesterséges intelligencia néhány magánjogi aspektusáról – Dialóg Campus Kiadó, Budapest 2019.

[9] Second Request for Reconsideration for Refusal to Register A Recent Entrance to Paradise (Correspondence ID 1-3ZPC6C3; SR # 1-7100387071)

[11] Bridy, Annemarie: Coding Creativity: Copyright and the Artficially Intelligent Author. Stanford Technology Law Review - 2015, Vol. 5. 1–28

[12] https://www.starmony.io/ (2022. 10. 18.)

Kategória: 
Kormányzás
Államtudomány
Kulturális szolgáltatások
Brexit Eng: 
Fogyasztóvédelem: 
Consumer Protection: 
16th Anniversary: