A civil szervezetek külföldről történő finanszírozása tekintetében előírt korlátozások nem egyeztethetők össze az uniós joggal

  • 2020/02/21
  • Kutatócsoport2

Nemrégiben jelent meg Campos Sánchez-Bordona főtanácsnoki indítványa a Bizottság kontra Magyarország (C-78/18. sz. ) ügyben . Az ügy tényállása szerint 2017-ben Magyarország azzal a céllal fogadott el törvényt, hogy a civil szervezeteknek külföldről juttatott adományokat átláthatóbbá tegye. A törvény értelmében azon civil szervezeteket kell nyilvántartásba venni, akik külföldről jutnak pénzügyi támogatáshoz, melynek összege eléri vagy meghaladja az 500.000 forintot, továbbá fontos rendelkezése, hogy a nyilvántartásba vétel során felvezetésre kerül a támogató személy neve is.

A Bizottság e törvény miatt kötelezettségszegés megállapítása iránt keresetett nyújtott be az Európai Unió Bíróságához. A Bizottság a keresetében arra hivatkozik, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságára vonatkozó törvény sérti a tőke szabad mozgásának elvét, valamint egyes, az Európai Unió Chartája által nevesített jogokat, így például a védelemhez való jogot és az egyesülés szabadságához való jogot.

Ezek által Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok által előterjesztett indítványában több fontos megállapítást tett.

Elsődlegesen, hogy a külföldről történő adományozás/támogatás tőkemozgásnak minősül, ahol nyilvántartásba vétel a külföldi állampolgárok, külföldi tagállamok jogait nagyobb mértékben érintik, mint a magyar államot, magyar állampolgárokat. Továbbá a szabad tőkemozgás korlátozásához vezet mindaz a tevékenység, mely alapján egy mindenki számára elérhető elektronikus portálon megtekinthetők, hogy ki, kinek utal adomány formájában tőkét. Ez megbélyegző hatást válthat ki az adományozókra tekintettel a magyar társadalomban.

Másodlagosan, sérti az adott törvény az egyesülés szabadságához való jogot, mivel a nyilvántartásba vétel olyan nehézségeket, hátrányokat okozhatnak a civil szervezetek számára, melyek a szervezet céljainak elérése érdekében akadályoztatva lennének. Továbbá sérti a magánélet és személyes adatok védelmét, mivel az adományozó nevének puszta közlése önmagában elegendő az azonosításhoz, illetve ahhoz, hogy ez a közlés az uniós jognak a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezései hatálya alá tartozzon. Az a tény, hogy az adományozó neve megjelenik egy civil szervezet mellett, olyan ideológiai profilt eredményezhet, mely negatív hatású is lehet.

Következtetésképpen a főtanácsnok úgy véli, hogy ezen adatok közzététele a magánélet és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogokba, valamint az egyesülési szabadsághoz való jogba történő beavatkozásnak minsül, amely jogokat a Charta biztosít.

Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok Bizottság kontra Magyarország C-78/18. számú ügyében az alábbi indítványt terjesztette elő az Európai Unió Bíróságának:

Állapítsa meg az EUB, hogy a vitatott magyar szabályozás indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását, mivel olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a Charta által védett alapvető jogokba történő igazolatlan beavatkozással járnak a magánélet, a személyes adatok védelme és az egyesülési szabadság tekintetében.

 

Az összefoglalót készítette: Nagy Péter Zsombor,joghallgató,  DE ÁJK

Forrás:

https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2020-01/cp200002hu.pdf

 

Brexit Eng: 
Fogyasztóvédelem: 
Consumer Protection: 

Hozzászólások

A civil szervezetekre vonatkozóan 2017-ben került elfogadásra a törvény, amely nyilvántartásba vételi, bejelentési és átláthatósági kötelezettségeket vezetett be az ötszázezer forint értékhatárt meghaladó külföldi támogatásban részesülő civil szervezetekre vonatkozóan. A törvény a szankciók alkalmazásának lehetőségéről is rendelkezett. Véleményem szerint a nonprofit szervezetek ezzel egy éles diszkriminációnak lettek kitéve, hiszen a „külföldről finanszírozott” jelző alkalmazása, mint megbélyegzés kizárólag arra volt alkalmas, hogy a szervezetek hitelességét és az irántuk megnyilvánuló közbizalmat aláássa, amely a működésüket veszélyeztette. Ez a negatív megkülönböztetés sokkal mélyebb társadalmi probléma kialakulásához is vezethetett volna, mint azt a jogalkotók gondolták.               A civil szervezetek látják el azon kényes és problémás feladatokat, amelyeket az állami- és gazdasági szféra nem tud hatékonyan kezelni. A civilek mélyebb szinten vizsgálják és keresik a megoldásokat a területüket érintő problémákra. Munkásságuk célja a hátrányos területek segítése, a társadalmi aktivitás fokozása, a közösségépítés, a hátrányos megkülönböztetés és az előítéletek elleni küzdelem. Ezen célok mindegyike közvetlenül, vagy közvetve szolgálja a társadalmi bizalom növelését, ami a fenntartható növekedés egyik legfontosabb előfeltétele.      A működés célja nem a profitorientáltság, hanem a társadalmi szerepvállalás fontossága. Azonban a szervezetek működési költségeiket adományok, valamint pályázati források útján tudják biztosítani. Ezen törvénymódosítás azonban megfosztotta a szervezeteket a nemzetközi pályázatokon való részvétel lehetőségétől, illetve mérlegelniük kellett, hogy amennyiben sikeresen pályáznak akkor a támogatói szerződésekkel saját „megbélyegzésüket” írják alá.  Szerencsére a társadalmi összefogás ereje ezen esetben is megmutatkozott, hiszen több civil szervezet is eljutatta az Alkotmánybírósághoz alkotmányjogi panaszukat, amelyben egységként álltak ki a magyarországi civil szervezetekért. Az Európai Bizottság keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, amely szerint a törvényben meghatározott kötelezettségek sértik a tőke szabad mozgásának elvét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának az egyesülés szabadságához, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogra vonatkozó rendelkezéseit. Az uniós testület kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az aggályos törvénymódosításra azonban megérkezett a válasz. Az Európai Unió Bíróságának nagytanácsa 2020. június 18-án helyt adott az Európai Bizottság által e tagállammal szemben benyújtott, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetnek. Ítéletében azt állapította meg, hogy a törvény hatálya alá tartozó finanszírozás az uniós szabályozásban a tőkemozgás fogalma alá tartozik, a kérdéses szabályozás hátrányosan megkülönböztető jellegű, korlátozó intézkedésnek minősül. A törvény eltérő bánásmódot teremt a belföldi és a határokon átnyúló tőkemozgások között, továbbá visszatarthatja a más tagállamokban vagy unión kívüli országokban lakó vagy székhellyel rendelkező adományozókat attól, hogy az érintett szervezeteknek pénzügyi támogatást nyújtsanak. A civil szervezetek szerencsére fellélegezhettek, hiszen működésük céljára tudnak koncentrálni és ebben nem gátolja őket semmi negatív módosítás és ellenséges légkör. Összességében megállapíthatjuk, hogy a civil szektor szerepe és jelentősége felértékelődött, gazdasági és társadalmi szerepvállalása is megnövekedett.  Az állami és gazdasági szféra részéről is megtörtént ez a felismerés, és ennek megfelelően nyitottak a civilek irányába. Egyre inkább elengedhetetlen, hogy a különböző érdekek, ügyek megjelenítésében a civilek pozíciója megerősítésre kerüljön.

A civil szervezetekre vonatkozóan 2017-ben került elfogadásra a törvény, amely nyilvántartásba vételi, bejelentési és átláthatósági kötelezettségeket vezetett be az ötszázezer forint értékhatárt meghaladó külföldi támogatásban részesülő civil szervezetekre vonatkozóan. A törvény a szankciók alkalmazásának lehetőségéről is rendelkezett. Véleményem szerint a nonprofit szervezetek ezzel egy éles diszkriminációnak lettek kitéve, hiszen a „külföldről finanszírozott” jelző alkalmazása, mint megbélyegzés kizárólag arra volt alkalmas, hogy a szervezetek hitelességét és az irántuk megnyilvánuló közbizalmat aláássa, amely a működésüket veszélyeztette. Ez a negatív megkülönböztetés sokkal mélyebb társadalmi probléma kialakulásához is vezethetett volna, mint azt a jogalkotók gondolták.               A civil szervezetek látják el azon kényes és problémás feladatokat, amelyeket az állami- és gazdasági szféra nem tud hatékonyan kezelni. A civilek mélyebb szinten vizsgálják és keresik a megoldásokat a területüket érintő problémákra. Munkásságuk célja a hátrányos területek segítése, a társadalmi aktivitás fokozása, a közösségépítés, a hátrányos megkülönböztetés és az előítéletek elleni küzdelem. Ezen célok mindegyike közvetlenül, vagy közvetve szolgálja a társadalmi bizalom növelését, ami a fenntartható növekedés egyik legfontosabb előfeltétele.      A működés célja nem a profitorientáltság, hanem a társadalmi szerepvállalás fontossága. Azonban a szervezetek működési költségeiket adományok, valamint pályázati források útján tudják biztosítani. Ezen törvénymódosítás azonban megfosztotta a szervezeteket a nemzetközi pályázatokon való részvétel lehetőségétől, illetve mérlegelniük kellett, hogy amennyiben sikeresen pályáznak akkor a támogatói szerződésekkel saját „megbélyegzésüket” írják alá.  Szerencsére a társadalmi összefogás ereje ezen esetben is megmutatkozott, hiszen több civil szervezet is eljutatta az Alkotmánybírósághoz alkotmányjogi panaszukat, amelyben egységként álltak ki a magyarországi civil szervezetekért. Az Európai Bizottság keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, amely szerint a törvényben meghatározott kötelezettségek sértik a tőke szabad mozgásának elvét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának az egyesülés szabadságához, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogra vonatkozó rendelkezéseit. Az uniós testület kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az aggályos törvénymódosításra azonban megérkezett a válasz. Az Európai Unió Bíróságának nagytanácsa 2020. június 18-án helyt adott az Európai Bizottság által e tagállammal szemben benyújtott, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetnek. Ítéletében azt állapította meg, hogy a törvény hatálya alá tartozó finanszírozás az uniós szabályozásban a tőkemozgás fogalma alá tartozik, a kérdéses szabályozás hátrányosan megkülönböztető jellegű, korlátozó intézkedésnek minősül. A törvény eltérő bánásmódot teremt a belföldi és a határokon átnyúló tőkemozgások között, továbbá visszatarthatja a más tagállamokban vagy unión kívüli országokban lakó vagy székhellyel rendelkező adományozókat attól, hogy az érintett szervezeteknek pénzügyi támogatást nyújtsanak. A civil szervezetek szerencsére fellélegezhettek, hiszen működésük céljára tudnak koncentrálni és ebben nem gátolja őket semmi negatív módosítás és ellenséges légkör. Összességében megállapíthatjuk, hogy a civil szektor szerepe és jelentősége felértékelődött, gazdasági és társadalmi szerepvállalása is megnövekedett.  Az állami és gazdasági szféra részéről is megtörtént ez a felismerés, és ennek megfelelően nyitottak a civilek irányába. Egyre inkább elengedhetetlen, hogy a különböző érdekek, ügyek megjelenítésében a civilek pozíciója megerősítésre kerüljön.

Készítette: Zakor-Broda Rita joghallgató, DE ÁJK

Oldalak