A civil szervezetek külföldről történő finanszírozása tekintetében előírt korlátozások nem egyeztethetők össze az uniós joggal

A civil szervezetekre vonatkozóan 2017-ben került elfogadásra a törvény, amely nyilvántartásba vételi, bejelentési és átláthatósági kötelezettségeket vezetett be az ötszázezer forint értékhatárt meghaladó külföldi támogatásban részesülő civil szervezetekre vonatkozóan. A törvény a szankciók alkalmazásának lehetőségéről is rendelkezett. Véleményem szerint a nonprofit szervezetek ezzel egy éles diszkriminációnak lettek kitéve, hiszen a „külföldről finanszírozott” jelző alkalmazása, mint megbélyegzés kizárólag arra volt alkalmas, hogy a szervezetek hitelességét és az irántuk megnyilvánuló közbizalmat aláássa, amely a működésüket veszélyeztette. Ez a negatív megkülönböztetés sokkal mélyebb társadalmi probléma kialakulásához is vezethetett volna, mint azt a jogalkotók gondolták.               A civil szervezetek látják el azon kényes és problémás feladatokat, amelyeket az állami- és gazdasági szféra nem tud hatékonyan kezelni. A civilek mélyebb szinten vizsgálják és keresik a megoldásokat a területüket érintő problémákra. Munkásságuk célja a hátrányos területek segítése, a társadalmi aktivitás fokozása, a közösségépítés, a hátrányos megkülönböztetés és az előítéletek elleni küzdelem. Ezen célok mindegyike közvetlenül, vagy közvetve szolgálja a társadalmi bizalom növelését, ami a fenntartható növekedés egyik legfontosabb előfeltétele.      A működés célja nem a profitorientáltság, hanem a társadalmi szerepvállalás fontossága. Azonban a szervezetek működési költségeiket adományok, valamint pályázati források útján tudják biztosítani. Ezen törvénymódosítás azonban megfosztotta a szervezeteket a nemzetközi pályázatokon való részvétel lehetőségétől, illetve mérlegelniük kellett, hogy amennyiben sikeresen pályáznak akkor a támogatói szerződésekkel saját „megbélyegzésüket” írják alá.  Szerencsére a társadalmi összefogás ereje ezen esetben is megmutatkozott, hiszen több civil szervezet is eljutatta az Alkotmánybírósághoz alkotmányjogi panaszukat, amelyben egységként álltak ki a magyarországi civil szervezetekért. Az Európai Bizottság keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, amely szerint a törvényben meghatározott kötelezettségek sértik a tőke szabad mozgásának elvét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának az egyesülés szabadságához, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogra vonatkozó rendelkezéseit. Az uniós testület kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az aggályos törvénymódosításra azonban megérkezett a válasz. Az Európai Unió Bíróságának nagytanácsa 2020. június 18-án helyt adott az Európai Bizottság által e tagállammal szemben benyújtott, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetnek. Ítéletében azt állapította meg, hogy a törvény hatálya alá tartozó finanszírozás az uniós szabályozásban a tőkemozgás fogalma alá tartozik, a kérdéses szabályozás hátrányosan megkülönböztető jellegű, korlátozó intézkedésnek minősül. A törvény eltérő bánásmódot teremt a belföldi és a határokon átnyúló tőkemozgások között, továbbá visszatarthatja a más tagállamokban vagy unión kívüli országokban lakó vagy székhellyel rendelkező adományozókat attól, hogy az érintett szervezeteknek pénzügyi támogatást nyújtsanak. A civil szervezetek szerencsére fellélegezhettek, hiszen működésük céljára tudnak koncentrálni és ebben nem gátolja őket semmi negatív módosítás és ellenséges légkör. Összességében megállapíthatjuk, hogy a civil szektor szerepe és jelentősége felértékelődött, gazdasági és társadalmi szerepvállalása is megnövekedett.  Az állami és gazdasági szféra részéről is megtörtént ez a felismerés, és ennek megfelelően nyitottak a civilek irányába. Egyre inkább elengedhetetlen, hogy a különböző érdekek, ügyek megjelenítésében a civilek pozíciója megerősítésre kerüljön.

A civil szervezetekre vonatkozóan 2017-ben került elfogadásra a törvény, amely nyilvántartásba vételi, bejelentési és átláthatósági kötelezettségeket vezetett be az ötszázezer forint értékhatárt meghaladó külföldi támogatásban részesülő civil szervezetekre vonatkozóan. A törvény a szankciók alkalmazásának lehetőségéről is rendelkezett. Véleményem szerint a nonprofit szervezetek ezzel egy éles diszkriminációnak lettek kitéve, hiszen a „külföldről finanszírozott” jelző alkalmazása, mint megbélyegzés kizárólag arra volt alkalmas, hogy a szervezetek hitelességét és az irántuk megnyilvánuló közbizalmat aláássa, amely a működésüket veszélyeztette. Ez a negatív megkülönböztetés sokkal mélyebb társadalmi probléma kialakulásához is vezethetett volna, mint azt a jogalkotók gondolták.               A civil szervezetek látják el azon kényes és problémás feladatokat, amelyeket az állami- és gazdasági szféra nem tud hatékonyan kezelni. A civilek mélyebb szinten vizsgálják és keresik a megoldásokat a területüket érintő problémákra. Munkásságuk célja a hátrányos területek segítése, a társadalmi aktivitás fokozása, a közösségépítés, a hátrányos megkülönböztetés és az előítéletek elleni küzdelem. Ezen célok mindegyike közvetlenül, vagy közvetve szolgálja a társadalmi bizalom növelését, ami a fenntartható növekedés egyik legfontosabb előfeltétele.      A működés célja nem a profitorientáltság, hanem a társadalmi szerepvállalás fontossága. Azonban a szervezetek működési költségeiket adományok, valamint pályázati források útján tudják biztosítani. Ezen törvénymódosítás azonban megfosztotta a szervezeteket a nemzetközi pályázatokon való részvétel lehetőségétől, illetve mérlegelniük kellett, hogy amennyiben sikeresen pályáznak akkor a támogatói szerződésekkel saját „megbélyegzésüket” írják alá.  Szerencsére a társadalmi összefogás ereje ezen esetben is megmutatkozott, hiszen több civil szervezet is eljutatta az Alkotmánybírósághoz alkotmányjogi panaszukat, amelyben egységként álltak ki a magyarországi civil szervezetekért. Az Európai Bizottság keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, amely szerint a törvényben meghatározott kötelezettségek sértik a tőke szabad mozgásának elvét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának az egyesülés szabadságához, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogra vonatkozó rendelkezéseit. Az uniós testület kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az aggályos törvénymódosításra azonban megérkezett a válasz. Az Európai Unió Bíróságának nagytanácsa 2020. június 18-án helyt adott az Európai Bizottság által e tagállammal szemben benyújtott, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetnek. Ítéletében azt állapította meg, hogy a törvény hatálya alá tartozó finanszírozás az uniós szabályozásban a tőkemozgás fogalma alá tartozik, a kérdéses szabályozás hátrányosan megkülönböztető jellegű, korlátozó intézkedésnek minősül. A törvény eltérő bánásmódot teremt a belföldi és a határokon átnyúló tőkemozgások között, továbbá visszatarthatja a más tagállamokban vagy unión kívüli országokban lakó vagy székhellyel rendelkező adományozókat attól, hogy az érintett szervezeteknek pénzügyi támogatást nyújtsanak. A civil szervezetek szerencsére fellélegezhettek, hiszen működésük céljára tudnak koncentrálni és ebben nem gátolja őket semmi negatív módosítás és ellenséges légkör. Összességében megállapíthatjuk, hogy a civil szektor szerepe és jelentősége felértékelődött, gazdasági és társadalmi szerepvállalása is megnövekedett.  Az állami és gazdasági szféra részéről is megtörtént ez a felismerés, és ennek megfelelően nyitottak a civilek irányába. Egyre inkább elengedhetetlen, hogy a különböző érdekek, ügyek megjelenítésében a civilek pozíciója megerősítésre kerüljön.

Készítette: Zakor-Broda Rita joghallgató, DE ÁJK

2017-ben elfogadott civiltörvényt a kormány szerint azért hozták létre, hogy a civil szervezeteket átláthatóbba tehessék. Nyilvántartásbavételi, bejelentési, és közzétételi kötelezettséget ír elő a törvény. Törvény értelmében azokat a szervezeteket kell nyilvántartani, akik külföldről jutnak pénzügyi támogatáshoz és melynek össze eléri vagy meghaladja az 500.000 forintot. Nyilvántartásba vétel során felvezetésre kerül a támogató személy neve is.

Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított és azóta a bíróság ki is mondta, hogy a magyar állam köteles visszavonni vagy jelentősen módosítani a törvényt.

Véleményem szerint a törvény több okból is kifolyólag törvénysértő. Sérti az egyesülés szabadságához való jogát, a magánélet és a személyes adatok vélelmét. Továbbá a tőkemozgás is korlátozásra kerül-

Törvény valódi célja nem az átláthatóság erősítése, hanem a független kormánykritikus szervezetek megbélyegzése. Ezzel ügyfeleket is eltántoríthatnak attól, hogy jogsegélyt kérjenek mivel ki akar együttműködni egy olyan szervezettel ami a kormány szerint nem a nemzet érdekeit szolgálja.
Továbbá az átláthatóság az új törvény is nélkül megvalósul mert több kormánypárti média is rengeteg cikket hozott le a civil szervezetekről amikben meglehetősen alaposan írtak a külföldi támogatókról