Lex CEU, avagy a szabad oktatáshoz való jog kérdése

Törvény előtti egyenlőség: Látszólag általánosak, minden az adott szabályozási körbe tartozó természetes vagy jogi személyre  vonatkozóak, mégis pontosan azonosítható, kire, kikre vannak szabva.

Visszaható hatály tilalma:a módosítás szövege, amikor a korábban legálisan működő külföldi felsőoktatási intézmény képzésének kivezetését írja elő, ezen új létesítési szabályok be nem tartása okán.

Forrás:http://kettosmerce.blog.hu/2017/04/05/a_lex_ceu_tobb_ponton_serti_az_alk...

"Kofi Annan a CEU elnök-rektorának, Michael Ignatieffnek címzett levelében fejezte ki aggodalmát a magyar felsőoktatási törvény legújabb, a CEU-t ellehetetlenítő módosítása miatt. Azt írta, hogy az egyetem hozzájárul a haladó szellemiségű és demokratikus világhoz, és ez különösen azért fontos, mert a világ azon részén működik, ahol a történelem során jelen volt több kártékony ideológia."

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ceu_ujabb_eros_embertol_erkezett_kritika.633731.html

Áder János államfő a rendelkezésére álló utolsó napon, hétfőn aláírta a felsőoktatási törvény módosítását – közismert nevén a lex CEU-t – , ezzel pedig elrendelte a jogszabály kihirdetését. Az egyébként a törvények visszaküldésekor szokásos államfői közleményében többek között az alábbi olvasható:

„Az elmúlt napokban a törvényjavaslattal kapcsolatban különböző alkotmányos aggályok merültek fel. A rendelkezésemre álló időben megvizsgáltam a törvény alkotmányosságát és a nemzetközi szerződéseknek való megfelelését. Megállapítottam, hogy a törvénymódosítás a tanulásnak és tanításnak az Alaptörvény X. cikkében rögzített szabadságát nem sérti. Hasonlóan nem sérül az Alaptörvény azon rendelkezése, amely önállóságot biztosít a felsőoktatási intézmények számára a kutatás és a tanítás tartalmát és módszereit illetően.”

http://www.keh.hu/elnoki_nyilatkozatok/2286-Ader_Janos_koztarsasagi_elno...

Kedves Dóra!

Olvastam a "Lex CEU, avagy a szabad oktatáshoz való jog kérdése" című írását, amivel kapcsolatban engedjen meg néhány észrevételt!

1. "Kötelezték az egyetemet, hogy hozzon létre egyetemi campust New York államban" .

Ez így ebben a formában nem igaz! Én nem rendelkezem jogi végzettséggel, ezért lehet hogy rosszul értelmeztem, de többször átolvasva sem találtam ilyen KÖTELEZÖ érvényű előírást. A törvény szerint:

" 76. § (1)335 Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha ....b) a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül,"

Eszerint képzést kell folytatni és államilag elismertnek kell lenni, de nem kell campust létrehoznia. A képzést úgyanolyan licenszszerződéssel mint amit a KEE-vel is kötött folytathatna az USA-ban is egy ottani egyetemen!! Hiszen M.o.-on sincs campusa! Egyébként a Magyar Kormány hogyan írhatna elő bárkinek is kötelezettséget az USA-ban? 

2. "A probléma a magyar törvényhozás szerint ezzel kapcsolatban az, hogy annak ellenére, hogy nem oktat az USA-ban, magyar és amerikai diplomát is ad. "

Nem az a probléma, hogy az USA-ban nem oktat, hanem az, hogy  M.O.-on sem!!! Ha Jól érettem a kormányzati kommunikációt, akkor a CEU-nak sem az USA-ban, sem itthon nincs egyetlen egy hallgatója sem és tanára sem!!! A hallgatók a magyar egyetemmel, a KEE-vel kötnek hallgatói szerződést, ergo csak tőlük kaphatnának diplomát. A KEE és a CEU viszont csak 1-2 szakra kötött licenszmegállapodást, így csak ezekre adhat ki USA diplomát. Ha megnézi a Felvi.hu-n a KEE összesen 8 képzést hirdetett meg (ezekre van licensze), akkor hol van többi, az Ön álltal is említett 37+17 képzés??? Miért nem szerepel a CEU többi képzése a Felvi.hu-n? Hol lehet azokra jelentkezni? (azt ugye tudja, hogy a CEU és a KEE két külön jogi személyiség?)

3. "Ez persze előnyhöz juttatja a tehetséges magyar diákokat, mert jó egyetemen amerikai diplomát szerezni nagyon drága lenne."

Nem tudom, hogy önnek mi számít drágának, de én úgy gondolom, hogy a félévenkénti 1240000-1860000 Ft tandíj egy átlag magyar diáknak eléggé borsos összeg. Persze kérdés, hogy a "tehetséges" jelzőt milyen értelemben használta! Mellesleg az igazán tehetséges magyar diákok amerikai ösztöndíjhoz is juthatnak.

4. "Az ide utazó tanárok munkavállalási engedéllyel oktathatnak."

Kérdés: Egy magyar tanárnak, ha az USA-ban akar tanítani kell munkavállalási engedély? Én úgy tudom, hogy igen. (biztos) Akkor ezt miért ne kérhetnénk mi is? 

5. "Érdekes, hogy egyedül az USA tagja az EBESZ-nek, de az EU-nak nem és a CEU-ra a legtöbb tanár Amerikából jön. "

Az Ön által is közzétett listán van még kínai, maláj és thaiföldi intézmény is. Ezek sem nem EBESZ-, sem nem EU-tagországok! Feltételezem, hogy kínai orvoslás tanítására kínai tanár jön. Érdekes!

És végül reagálnák a CEU véleményére is.

"A CEU véleménye szerint a jogszabály diszkriminatív, mivel az a 28 egyetem közül őt érinti leghátrányosabban a legtöbb ponton, továbbá sérti az oktatás szabadságát és nem felel meg a törvénykezés szabályainak, mert nem történt meg a megfelelő egyeztetés előtte."

Diszkriminatív, mivel őt érinti leghátrányosabban? Ezen logika szerint minden jogszabályi pontosítás, szigorítás diszkriminatív, mert mindig van valaki, akit a leghátrányosabban érint! Eddig volt egy jogi kiskapu ami most bezárult.

Sérti az oktatás szabadságát? A törvénymódosítás nem rendelkezik arról, hogy mit taníthatnak az egyetemeken. Az oktatás szabadsága a szabad szellemiségre vonatkozik. A törvény ebbe nem szól bele és nem tílt, mindössze a jogi keretet adja meg, hogy milyen feltételeknek kell megfelenie annak, aki tanítani akar.

Nem felel meg a törvénykezés szabályainak? Nem ismerem a jogi procedúrát, hogy mi számít megfelelő egyeztetésnek, de miért is kellene a magyar törvényhozásnak egy magyar törvénymódosítással kapcsolatosan egy amerikai egyetemmel egyeztetnie? Nem hiszem, hogy lenne ilyen előírás.

Köszönöm, hogy végigolvasta!

Szenyai Roland

Benyújtotta a felsőoktatási törvény módosítása elleni beadványát az Alkotmánybírósághoz az LMP. Szél Bernadett, társelnök kifejtette: a párt tartalmi és formai okok miatt is alkotmányellenesnek ítéli a felsőoktatási törvény módosítását. A beadványt szocialista, jobbikos és független parlamenti képviselők is támogatták. 

http://inforadio.hu/belfold/2017/04/21/az_lmp_lepett_a_ceu-ugyben_-_a_na...

"Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság egyik alelnöke jelentette be szerda délben, hogy megindul az eljárás. „Alapos jogi elemzésnek vetettük alá a törvényt, amelyek alapján főként a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát korlátozza” – mondta röviden, és hozzátetette, hogy az uniós alapjogok betartatásáért felelő másik alelnök, Frans Timmermans beszél majd a részletekről az Európai Parlamentben. Délután három órakor kezdődik „a Magyarországi helyzetről” szóló vita, ahol Orbán Viktor is felszólal majd."

http://index.hu/kulfold/eurologus/2017/04/26/eljarast_indul_brusszelben_a_ceu-torveny_miatt/

A CEU (Central European University, magyarul Közép-európai Egyetem) posztgraduális képzésekkel foglalkozó, New York állambeli székhelyű magánegyetem, melynek magyarországi központja 1995 óta Budapesten van, 2019 óta azonban diplomát adó tevékenységét Bécsben folytatja. Magyarországon jelenleg a CEU két intézménye működik: a The Central European University és a Közép-európai Egyetem.

A CEU működési engedély alapján végzi oktatási tevékenységét, amelyre vonatkozóan a Nemzeti Felsőoktatásról szóló törvény 3 követelményt állapított meg: az intézményt a származási országban ismerjék el, mint felsőoktatási intézményt; a Magyarországon végezni kívánt tevékenység államilag elismert legyen, valamint az Oktatási Hivatal által engedélyezett tevékenységről legyen szó.

Az Oktatási Hivatal 2016-ban felülvizsgálta a külföldi székhelyű egyetemeket hazánkban. Ennek során a CEU-val szemben is több, főképp adminisztratív jellegű hiányosságot vélt felfedezni, amelyek kijavítása, pótlása már megtörtént, vagy éppen folyamatban volt. Ennek ellenére 2017. április 4-én a magyar parlament kivételes eljárásban, 123 igen, 38 nem szavazattal döntött az Nftv. azon módosításáról, amely a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működését szabályozza. A törvény a következőket tartalmazta:

1. § Különböző egyetemek neveinek „egyértelműen különböznie kell”, beleértve az elnevezések hivatalos fordításait is.

2. § Magyarországon külföldi egyetem csak akkor indíthat képzést, ha az az egyetem székhelye szerinti államban „ténylegesen felsőoktatási képzést folytat”, illetve ha az egyetem működéséről Magyarország nemzetközi szerződést köt ezen állammal, és előzetes megállapodást köt az állam központi kormányzatával.

3. § Ha az egyetem székhelye az Európai Gazdasági Térségben (EGT) van, akkor nemzetközi szerződésre és előzetes megállapodásra nincs szükség.

4. § A már működési engedéllyel rendelkező egyetemeknek 2018. január 1-jéig kell az új követelményeket teljesíteni.

5. § A 2005-ös felsőoktatási törvény alapján nyilvántartásba vett külföldi egyetemeket az oktatási hivatal legkésőbb a 2020/2021. tanév végén törli a nyilvántartásából.

A törvénymódosítás a magyarországi külföldi egyetemek közül elsősorban a CEU-t érintette negatívan. Ennek hatására az egyetem 2019. január 1. óta nem vehetett fel új hallgatókat, a 2020/2021-es tanévtől kezdve pedig nem indíthatott a székhelye szerinti országban akkreditált képzéseket Budapesten. Ennek oka a fentebb részletezett „Lex CEU”, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvény.

A Magyar Rektori Konferencia állásfoglalása szerint egyet értenek azzal, hogy hiányos akkreditációjú intézmény ne működhessen az országban, szükség van az Oktatási Hivatal által feltárt problémák megoldására, a jogszabályok betartatására. Azonban ez a szabályozás nem vezethetne olyan magas színvonalú kutatási és oktatási tevékenységet folytató intézmények bezárásához, mint a CEU, ezzel beszűkítve a nemzetközi együttműködési lehetőségeket is.

A törvény elfogadása után három héttel az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mivel szerintük a törvény korlátozza a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát. Az Európai Unió Bírósága 2020. október 6-án hozott ítélete kimondja, hogy a Lex CEU sérti a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) TRIPS megállapodást, a szolgáltatásnyújtás szabadságát és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt, a tudományos élet szabadságára, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket is. A Bíróság ítéletének értelmében Magyarországnak módosítania kellett a Lex CEU-t, annak rendelkezései nem alkalmazhatóak. Az Egyetem ebben a helyzetben is jelen kívánt lenni a budapesti tudományos életben, ezért egyéb tevékenységeket folytatott és jelenleg is folytat a kampuszon: itt működteti többek között könyvtárát, nyári egyetemet, kutatási programjainak egy részét, induló vállalkozások mentorálási programját, a Bibó István Szabadegyetem programjait.

Amennyiben a magyar kormány nem teljesítette volna az ítéletben foglaltakat, úgy az Európai Bizottság pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthatna Magyarországgal szemben.

2021 májusában azonban a magyar parlament megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely visszavonja a magyar felsőoktatási törvény Lex CEU-ként ismert 2017-es módosításait. A törvényjavaslat az EUB által is elismert bajor jogot veszi alapul, annak átvételére törekszik, mégpedig azért, hogy a további vitás, félreértésre okot adó helyzeteket elkerüljék. E szerint különbséget kell tenni EGT-tagállamú székhellyel rendelkező vagy nem rendelkező külföldi felsőoktatási intézmények között. Ennek három lényeges eleme van:

(1) Nem EGT-tagállamban székhellyel rendelkező egyetem akkor folytathat Magyarországon oklevelet adó képzési tevékenységet, ha a Magyarországon nyújtott képzés a magyar felsőoktatási intézmények képzésével egyenértékű, valamint a képzési tevékenység folytatására az Oktatási Hivatal engedélyt ad.

(2) Nem EGT-tagállambeli székhelyű intézmény működésére az intézmény székhelye szerinti állam előírásait kell alkalmazni, továbbá a felsőoktatási intézmény székhelye szerinti államban elismert végzettséget tanúsító oklevelek és fokozatok adhatóak.

(3) EGT-tagállamban székhellyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat Magyarországon oklevelet adó tevékenységet, ha maga a képzés és a kiállított oklevél a székhely szerinti EGT-tagállamban államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek minősül, valamint oklevelet adó képzési tevékenységre való jogosultságát az Oktatási Hivatal jóváhagyja.

A kormány a javaslat témájáról tájékoztatta az Európai Bizottságot, amely nem jelzett kifogást ezzel kapcsolatban. A módosításnak így már a Magyarországon működő összes egyetem megfelel vagy kisebb módosításokkal tudja azt teljesíteni.

A törvénymódosítás ellenére a CEU kijelentette, hogy a jövőben továbbra sem kívánják visszaállítani a budapesti helyszínű oktatási tevékenységet, továbbra is Ausztriában fogják azt folytatni.

A CEU (Central European University), vagyis Közép-európai Egyetem az 1990-es években létrejött oktatási intézmény, amelynek elsődleges célja az volt, hogy olyan diákokat oktasson, akik a jövőben szakemberként, politikusként, tudósként és a civil társadalom vezetőiként hozzájáruljanak az emberi jogokat és a jogállamiságot tiszteletben tartó társadalmak létrejöttéhez.

2016-ban, az Oktatási Hivatal által végzett felülvizsgálat során, több adminisztratív jellegű problémára hívták fel a figyelmet, azonban ezek a problémák mind olyan jellegűek voltak, amelyek orvosolhatók. Ettől függetlenül a magyar parlament 2017. április 4-én elfogadott egy törvénymódosítást, a 2017. évi XXV. törvény a nemzeti felsőoktatásról, amely a 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szól.

Bár a törvényjavaslat név szerint nem említi a CEU-t, de ahogy azt az egyetem akkori rektora is nyilatkozta, egyértelmű, hogy a törvény a Közép-európai Egyetem ellen irányul, és elsődleges célja, hogy ellehetetlenítse azt, hogy a CEU továbbra is működhessen Magyarországon. Ezen állítását később a Velencei Bizottság által kiadott vizsgálat is alátámasztotta, amelyben azt írták, hogy a módosítások közvetlenül főleg a CEU-t érintik.

Az ügy nagyszámú reakciót váltott ki a külföldi médiában is, ahol voltak, akik a magyar szabályozással értettek egyet, azonban számos cikk jelent meg a CEU védelmében. Az Amerikai Egyesült Államok (mint a CEU székhelye szerinti ország) támogatásukat és egyben aggodalmukat fejezték ki a javaslat kapcsán. Megemlítendő továbbá, ahogy az az Európai Parlament Kulturális bizottsága által 2018-ban elfogadott jelentésben olvasható, hogy amerikai oldalról New York állam több intézkedést is tett, annak érdekében, hogy a CEU megfeleljen a „Lex CEU” követelményeinek, amelyek el is érték a kívánt célt, azonban a magyar kormány blokkoló politikával reagált.

Az ügy kapcsán az Európai Bizottság keresetet nyújtott be Magyarország ellen, kötelezettségszegés megállapítása céljából. A Bizottság keresetét arra alapozta, hogy véleménye szerint Magyarország nem teljesítette a GATS XVII. cikkéből eredő kötelezettségeit, mivel a felsőoktatási törvény 76. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az EGT-n kívüli külföldi felsőoktatási intézmények számára az oktatási szolgáltatások nyújtásának feltételeként nemzetközi szerződés megkötését írja elő. Ezenfelül nem teljesítette a 2006/123 irányelv 16. cikkéből, és az EUMSZ 49. és EUMSZ 56. cikkéből eredő kötelezettségeit, amikor a felsőoktatási törvény 76. §-a (1) bekezdésének b) pontjában arra kötelezi a külföldi felsőoktatási intézményeket, hogy származási országukban felsőoktatási képzést nyújtsanak. Végezetül Magyarország nem teljesítette az Európai Unió Alapjogi Chartája 13. cikkéből, 14, cikkének (3) bekezdéséből és 16. cikkéből eredő kötelezettségeit.

A Bíróság mindhárom pontban megállapította a Magyarország által elkövetett kötelezettségszegést. A döntés értelmében a magyar kormánynak vissza kellett vonnia a törvény azon részeit, amelyek jogellenesnek bizonyultak.

Úgy gondolom, hogy kijelenthetjük, bár a CEU maga nem vett részt az eljárásban, az ügy kapcsán mégis győztes félként keveredett ki. Sajnos azonban az ítélet túl későn érkezett, mivel a Central European University 2018. decemberében úgy döntött, hogy oktatási programjainak többségét Bécsbe helyezi át, és 2019. szeptemberétől kisebb kurzusok kivételével, az osztrák fővárosban működik.

A CEU világszerte egyedülálló nemzetközi környezetet és kiemelkedő oktatást kínál, amely különös hangsúlyt fektet a kritikus gondolkodásra, és a társadalmi felelősségvállalásra. A CEU diákjai több mint 90, oktatói több mint 50 országból érkeztek. Az Egyetem az ott folyó oktatás és kutatás minősége mellett annak közpolitikai jelentőségére is komoly figyelmet fordít. Céluk az, hogy segítsék a 21. század legfőbb kihívásainak megértését és megoldását, legyen szó a klímaváltozásról, a demokratikus kormányzásról, a nemzetközi biztonságpolitikáról, vagy a történelemtudomány és a filozófia kérdéseiről. A CEU minden programja rendelkezik amerikai akkreditációval. Az Egyetem és programjainak jelentős része rendelkezik osztrák és magyar akkreditációval. Emellett a CEU több oklevelet közösen ad ki más, vezető európai egyetemmel. A CEU, vagyis a Közép-európai Egyetem álláspontja szerint  a CEU Magyarországon külföldi felsőoktatási intézményként működött az Oktatási Hivatal (OH) által kiállított külön engedély alapján, a felsőoktatási törvénynek megfelelően. A törvénnyel a CEU számára a további magyarországi működés lehetetlenné vált. A CEU 2019 szeptemberétől angol nyelvű tevékenységét Bécsbe helyezte át, Magyarországon csak a kifutó évfolyamok maradtak és a magyar nyelvű akkreditált szakok. A tanári kar túlnyomó többsége a tanév kezdetétől Bécsben folytatta munkáját, ahol azóta 1500, többségében magyar diáknak nyújt továbbra is mesterfokú és doktori diplomát adó képzéseket.

A Central European University (CEU) ügye rendkívül komplex, továbbá kérdések tömegét
veti fel, mely az egyetemek autonómiáját, a tudományos szabadságot, továbbá a politikai
kontextust érinti. A CEU hosszú ideje nagyszerű akadémiai hírnévvel rendelkezett, továbbá
sok tanuló és oktató közösségét vonzotta.
A magyar kormányzati intézkedések váltották ki a vitákat, különösen a Lex CEU, amely egy
jogszabály, melynek célkitűzése az egyetem működési feltételeinek szigorítása volt. A
kormány a nemzetbiztonságra, továbbá az egyetemek nem magyarországi befolyásolásának
megakadályozására hivatkozott. Ez azonban nem pusztán a CEU-t érintette, hanem
jellemzően az egyetemek autonómiájának kérdését vetette fel.
A társadalom egy része szerint a CEU ügye az egyetemek autonómiájának védelmére szólít
fel, mely kulcsfontosságú az edukáció minőségének, ezen kívül a professzionális
innovációnak. Mások szerint azonban a kormányzati intézkedések a nemzeti érdekeket, ezen
kívül a jogállamiságot védelmezik.
Személyes álláspontom szerint az egyetemek autonómiájának, továbbá a tudományos
szabadságnak kulcsfontosságú funkciója van a társadalom fejlődésében. A kormányoknak,
ezen kívül az oktatási intézményeknek egyensúlyt kell találniuk a nemzeti biztonság,
továbbá az intézményi szabadság között, annak érdekében, hogy a tanulók, valamint az oktatók
szabadon fejleszthessék tudásukat, valamint egyéni ötleteiket.
Az ilyen esetekben a párbeszéd, valamint a konstruktív megoldások keresése lenne ideális,
annak érdekében, hogy mindkét fél érdekei érvényesülhessenek.
A CEU esete egy komplex problémát vet fel, melyben, mint említettem a vélemények megoszlanak.
Lényeges azonban, hogy az ilyen esetekben a jogállamiság, valamint az egyéni jogok
tiszteletben tartását mindig előtérbe kell helyeznünk.