Lex CEU, avagy a szabad oktatáshoz való jog kérdése

  • 2017/04/09
  • kutatocsoport5

A tanulmány az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport által szerkesztett KÖZJAVAK folyóiratban jelent meg. Idézési javaslat:
Lovas Dóra: Lex CEU, avagy a szabad oktatáshoz való jog kérdése. KÖZJAVAK, III. évfolyam, 2017. 1. szám, 5-9. o. (DOI 10.21867/KjK/2017.1.2.)

 

2017. április 4-én a magyar parlament 123 igen és 38 nem szavazattal elfogadott egy olyan törvénymódosítást, amely sokak szerint a Közép-Európai Egyetem (CEU) ellehetetlenítését célozza.  A döntés ellen tüntetések szerveződtek, illetve nemzetközi tiltakozáshullám indult meg. Ebben a bejegyzésben ezt a kérdéskört járom körbe, kitérve csak a leglényegesebb pontokra.  

A Közép-európai Egyetem (CEU) nemzetközi posztgraduális felsőoktatási magánintézmény, amelynek központja Budapesten van. Az egyetem alapdiploma utáni mester- és doktori képzéseket nyújt angol nyelven, a társadalomtudományok, a bölcsészettudományok, a közgazdaságtudomány és a jogtudomány területén.

A Közép-európai Egyetem gondolata még 1989 előtt született meg. Cél az volt, hogy a régi szocialista országokban egy új, nyugati modellen alapuló egyetemet hozzanak létre, amely ezen országok politikai, társadalmi és gazdasági változásainak elemzésén keresztül a nyitott társadalom értékei felé törekszik. Olyan diákokat akarnak képezni, akik a jövőben tudósként, szakemberként, politikusként vagy a civil társadalom vezetőiként hozzájárulhatnak a nyílt és demokratikus társadalmak létrejöttéhez. A Közép-Európai Egyetem 1991-ben nyílt meg Prágában, majd 1993-ban Budapestre költözött, ezt követően 2004-ben államilag elismert egyetem lett Magyarországon. Jelenlegi rektora Michael Ignatieff.

Magyarországon egy külföldi felsőoktatási intézmény több formában működhet (5 módja van: magyarországi működési engedéllyel, határon átnyúló szolgáltatásnyújtással, magyar felsőoktatási intézményen keresztül licenciaképzés indításával, magyar felsőoktatási intézménnyel együttműködésben közös képzés folytatásával, valamint magyar felsőoktatási intézménnyel együttműködésben kettős képzés folytatásával). A CEU működési engedély alapján végzi oktatási tevékenységét, amelyre vonatkozóan a Nemzeti Felsőoktatásról szóló törvény 3 követelményt állapít meg: az intézményt a származási országban ismerjék el, mint felsőoktatási intézményt; a Magyarországon végezni kívánt tevékenység államilag elismert legyen, valamint az Oktatási Hivatal által engedélyezett tevékenységről legyen szó [Nftv.) 76 .§ (1)-(2)].

A Nftv. szerint az Oktatási Hivatal a külföldi felsőoktatási intézmények működési engedélyét legalább ötévente köteles felülvizsgálni. A Hivatal 2016 nyarán (először) kezdte el a Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmények engedélyének felülvizsgálatát. A kérdéses intézmények a következők:

 

Felsőoktatási intézmény

Székhelyország

1.

Anglia Ruskin University

Egyesült Királyság

2.

Avans Hogeschool International Business School Breda

Hollandia

3.

Banking Institute College of Banking (Bankovní institut vysoká škola)

Cseh Köztársaság

4.

Boston University

Amerikai Egyesült Államok

5.

CECOS London College

Egyesült Királyság

6.

Central European University

Amerikai Egyesült Államok

7.

École d'Art Maryse Eloy

Franciaország

8.

École Supérieure des Sciences Commerciales d’Angers

Franciaország

9.

Edinburgh Napier University

Egyesült Királyság

10.

Georg-August-Universität Göttingen

Németország

11.

Hēilóngjiāng Dàxué

Kínai Népköztársaság

12.

Mahachulalongkornrajavidyalaya University

Thaiföldi Királyság

13.

McDaniel College

Amerikai Egyesült Államok

14.

Middlesex University

Egyesült Királyság

15.

Mod’Art International

Franciaország

16.

Open University Malaysia

Malajzia

17.

Oxford Brookes University

Egyesült Királyság

18.

Universidad de Granada

Spanyolország

19.

Universitatea de Medicină şi Farmacie Târgu-Mureş

Románia

20.

Université de Picardie Jules Verne

Franciaország

21.

Université Pantheton-Assas (Paris II)

Franciaország

22.

Université Paris Ouest Nanterre la Défense

Franciaország

23.

University of Buckingham

Egyesült Királyság

24.

University of Hertfordshire

Egyesült Királyság

25.

University of Wales, Newport

Egyesült Királyság

26.

Vienna Konservatorium

Ausztria

27.

Webster University

Amerikai Egyesült Államok

28.

Wyższa Szkoła Bezpieczeństwa Publicznego i Indyvidualnego „Apeiron” w Krakowie

Lengyelország

Forrás: Jelentés a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működéséről (EMMI)

 

A felülvizsgálat során azonban több jogszabályoknak nem megfelelő működési problémára derült fény:

1.A külföldi felsőoktatási intézmény nem a megfelelő jogszabályi keretek között folytatja a képzését, azaz valójában nem működik Magyarországon, helyette lényegében a magyarországi partnere valósítja meg a képzését vagy annak nagy részét, így sokszor az oktatók jelentős része is magyar. Az ilyen intézménynek valójában nem működési engedéllyel kellene rendelkeznie, hanem más formában működnie. Ez pedig a jelentés szerint jogszerűtlen helyzetet is teremt, mivel adott külföldi felsőoktatási intézmény mesterképzésén olyan magyarországi hallgatók is részt vesznek, akik nem rendelkeznek alapfokozattal. A másik jellemző eset, amikor a magyar felsőoktatási felvételi eljárásban felvételt nem nyert hallgatókat gyűjt össze a külföldi felsőoktatási intézmény a képzésére, akik utána egy vagy néhány félévvel később átvétellel kerülnek be az magyar felsőoktatási intézménybe.

2.Nincs együttműködés és magyarországi partner

Gyakran ezek az intézmények nem is folytatnak oktatási tevékenységet, mégsem kérik az engedély visszavonását. Erre volt példa az Université Paris Ouest Nanterre la Défense.

3.Hiányzik a programakkreditáció

Az angolszász államokban és a legtöbb ázsiai országban jellemző, hogy nem kötelező a felsőoktatási intézmény képzése folytatásának a független külső felsőoktatási akkreditációs ügynökség / szervezet általi programakkreditáció. Például a Central European University (belső intézményi audit), amelynél a Middle States Commissionon Higher Education követelményrendszere komoly feltételeket jelent, amelyeket a CEU-nak korábban is teljesítenie kellett és a jövőben is teljesítenie kell ahhoz, hogy akkreditált felsőoktatási intézmény lehessen az Amerikai Egyesült Államokban. Ilyen elemek például: az oktatási potenciál bizonyítása különböző módokon, ezáltal a kurzusok biztosítására és az egyéb akadémiai felelősség vállalására való alkalmasság; fokozathoz vezető képzések esetében valamennyi képzésben oktatónak a releváns területen tudományos fokozattal (doktorátussal) kell rendelkeznie; legyen valamennyi oktatónak és kutatónak időszakonkénti rendszeres értékelése az intézmény által; szigorúan kontrollálnia kell az intézménynek a felvételt, hogy az egyes programokra a megfelelő előképzettségű hallgatók jussanak be.

Az Egyesült Királyságban az University of Buckingham, az Oxford Brookes University, illetve a Hēilóngjiāng Dàxué, Heilongjiang Kínai Orvostudományi Egyetem esetében a magyar jogszabály által kért külső szakakkreditáció nem működési feltétel (intézményszintű akkreditáció).

4.A külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított okirat nem államilag elismert (fokozatot adó) oklevél

A Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (MEIK) állásfoglalása alapján a Mod’Art International (Franciaország), az École d’Art Maryse Eloy (Franciaország) és a Vienna Konservatorium külföldi felsőoktatási intézmények által kiállított okirat nem államilag elismert oklevél, továbbá nem tanúsít a felsőoktatási fokozatrendszer szerinti fokozatot.

5.A külföldi felsőoktatási intézmény nem minősül származási országában államilag elismert felsőoktatási intézménynek

6.A közhiteles nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesül

A 2016. december 31-i állapot szerint 28 külföldi felsőoktatási intézmény rendelkezett Magyarországon működési engedéllyel, amelyből 5 szolgáltatott adatot.

7. A külföldi felsőoktatási intézmény nyilvántartásba nem vetetett képzéseket folytat

A jelentés szerint a McDaniel College (USA) az egyetlen magyarországi működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmény, amellyel kapcsolatban nem merült fel probléma.

De miért nevezik Lex CEU-nak?

A 2016-os felülvizsgálat az alábbi hiányosságokat tárta fel az intézményben (adminisztratív problémák):

  • – Nem rendelkezik programakkreditációval, de ez már hiánypótlás alatt van (USA-ban nem akkreditációnak, hanem regisztrációnak nevezik, általában szigorúbbak is a magyar eljárásnál).
  • – Nem szolgáltatott adatokat a Felsőoktatási Információs Rendszernek, azonban ezt csak állami intézményeknek kell (a CEU nem az).
  • – Nyilvántartásba nem vetetett képzésekkel rendelkezik, azonban a CEU 37 képzésének elismerését benyújtotta, 17 másikat pedig pótolni fog.

Összességében tehát megállapítható, hogy az Oktatási Hivatal felülvizsgálata több hibát ( a leggyakoribbak: nem jelentettek be adatot, képzéseket nem vettek nyilvántartásba),  tárt fel egyes intézményeknél, így a CEU-nál is, de ahogy azt a fentiek igazolják, csak adminisztratív jellegű problémákról van szó, amelyeket az intézmény már orvosolt vagy annak megoldása folyamatban van.

2017. április 4-én a magyar parlament 123 igen és 38 nem szavazattal elfogadta a Nftv. módosítását. Ez a 28 nemzetközi felsőoktatási intézmény közül a CEU-t érinti a leghátrányosabban.

A parlamenti többség véleménye szerint nem igazságos a magyar egyetemekkel szemben, hogy e külföldi intézmény Magyarországi működése során két diplomát bocsáthat ki (magyar, USA), így versenyelőnyt biztosítva magának a többiekkel szemben. Ebben az összefüggésben azonban felmerül a magyar egyetemek körén belül is egyesek versenyelőnye másokéhoz képest, kifejezetten jogszabály által juttatott provilégiumok útján. De akkor hol itt az igazság? Van, akinek lehet és van, akinek nem engedjük meg?

Az elfogadott törvény módosítás több újabb követelményt fogalmaz meg a CEU működési engedély megszerzéséhez:

1.       Kétoldalú szerződés megléte (Magyarország és USA)

A két ország között megkötendő nemzetközi szerződés kérdése problémás. Ennek oka, hogy az új törvény szerint a szövetségi kormánnyal kellene azt megkötni, holott az USA-ban az oktatás kizárólagos tagállami hatáskör.

2.      Kötelezték az egyetemet, hogy hozzon létre egyetemi campust New York államban

A CEU a 28 felsőoktatási intézmény közül az egyetlen olyan egyetem, amelynek nincs oktatási tevékenysége az anyaországában (rendkívül költséges lenne), de ad ki ottani diplomát. Az intézmény létrehozásának alapja az volt, hogy összekötetést jelentsen a volt szovjet országok és az Egyesült Államok között, illetve amerikai színvonalú oktatást nyújtson Európában.

A probléma a magyar törvényhozás szerint ezzel kapcsolatban az, hogy annak ellenére, hogy nem oktat az USA-ban, magyar és amerikai diplomát is ad. (Ez persze előnyhöz juttatja a tehetséges magyar diákokat, mert jó egyetemen amerikai diplomát szerezni nagyon drága lenne.)

3.      Az ide utazó tanárok munkavállalási engedéllyel oktathatnak

Eddig az EBESZ országaiból érkező tanároknak nem kellett munkavállalási engedélyt szereznie (mostantól ez csak az Európai Unió tagállamaira érvényes). Érdekes, hogy egyedül az USA tagja az EBESZ-nek, de az EU-nak nem és a CEU-ra a legtöbb tanár Amerikából jön. 

A törvénymódosítás szerint 2018. január elsejétől a nemzetközi felsőoktatási intézmények a jelenlegi rendszer szerint nem vehetnek fel diákokat, de a most futó képzéseket még befejezhetik.

A CEU véleménye szerint a jogszabály diszkriminatív, mivel az a 28 egyetem közül őt érinti leghátrányosabban a legtöbb ponton, továbbá sérti az oktatás szabadságát és nem felel meg a törvénykezés szabályainak, mert nem történt meg a megfelelő egyeztetés előtte.

A parlament által elfogadott törvény a köztársasági elnök előtt van aláírás céljából. A döntés ellen tüntetések szerveződtek, illetve nemzetközi tiltakozáshullám indult meg (Pl.: Nyílt levél Nobel-díjas közgazdászoktól, külföldi illetve magyar oktatóktól, szakemberektől, szakkollégiumoktól, MTA-tól), amelyek Áder Jánost arra kérik, hogy ne írja alá a jogszabályt. Hogy mi lesz a történtek kimenetele, az még kérdéses...

 

A képek forrása:

1. kép: http://www.independent.co.uk/student/study-abroad/universities/central-european-university-budapest-7675259.html
2. kép: http://www.euronews.com/2017/04/06/everything-you-need-to-know-about-the-central-european-university-controversy

Szerző: 

Lovas Dóra, a DE ÁJK PhD hallgatója

Brexit Eng: 
Fogyasztóvédelem: 
Consumer Protection: 
16th Anniversary: 

Hozzászólások

Lovas Dóra képe

Törvény előtti egyenlőség: Látszólag általánosak, minden az adott szabályozási körbe tartozó természetes vagy jogi személyre  vonatkozóak, mégis pontosan azonosítható, kire, kikre vannak szabva.

Visszaható hatály tilalma:a módosítás szövege, amikor a korábban legálisan működő külföldi felsőoktatási intézmény képzésének kivezetését írja elő, ezen új létesítési szabályok be nem tartása okán.

Forrás:http://kettosmerce.blog.hu/2017/04/05/a_lex_ceu_tobb_ponton_serti_az_alk...

 

"Kofi Annan a CEU elnök-rektorának, Michael Ignatieffnek címzett levelében fejezte ki aggodalmát a magyar felsőoktatási törvény legújabb, a CEU-t ellehetetlenítő módosítása miatt. Azt írta, hogy az egyetem hozzájárul a haladó szellemiségű és demokratikus világhoz, és ez különösen azért fontos, mert a világ azon részén működik, ahol a történelem során jelen volt több kártékony ideológia."

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ceu_ujabb_eros_embertol_erkezett_kritika.633731.html

Áder János államfő a rendelkezésére álló utolsó napon, hétfőn aláírta a felsőoktatási törvény módosítását – közismert nevén a lex CEU-t – , ezzel pedig elrendelte a jogszabály kihirdetését. Az egyébként a törvények visszaküldésekor szokásos államfői közleményében többek között az alábbi olvasható:

„Az elmúlt napokban a törvényjavaslattal kapcsolatban különböző alkotmányos aggályok merültek fel. A rendelkezésemre álló időben megvizsgáltam a törvény alkotmányosságát és a nemzetközi szerződéseknek való megfelelését. Megállapítottam, hogy a törvénymódosítás a tanulásnak és tanításnak az Alaptörvény X. cikkében rögzített szabadságát nem sérti. Hasonlóan nem sérül az Alaptörvény azon rendelkezése, amely önállóságot biztosít a felsőoktatási intézmények számára a kutatás és a tanítás tartalmát és módszereit illetően.”

http://www.keh.hu/elnoki_nyilatkozatok/2286-Ader_Janos_koztarsasagi_elno...

Kedves Dóra!

Olvastam a "Lex CEU, avagy a szabad oktatáshoz való jog kérdése" című írását, amivel kapcsolatban engedjen meg néhány észrevételt!

1. "Kötelezték az egyetemet, hogy hozzon létre egyetemi campust New York államban" .

Ez így ebben a formában nem igaz! Én nem rendelkezem jogi végzettséggel, ezért lehet hogy rosszul értelmeztem, de többször átolvasva sem találtam ilyen KÖTELEZÖ érvényű előírást. A törvény szerint:

76. § (1)335 Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha ....b) a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül,"

Eszerint képzést kell folytatni és államilag elismertnek kell lenni, de nem kell campust létrehoznia. A képzést úgyanolyan licenszszerződéssel mint amit a KEE-vel is kötött folytathatna az USA-ban is egy ottani egyetemen!! Hiszen M.o.-on sincs campusa! Egyébként a Magyar Kormány hogyan írhatna elő bárkinek is kötelezettséget az USA-ban? 

2. "A probléma a magyar törvényhozás szerint ezzel kapcsolatban az, hogy annak ellenére, hogy nem oktat az USA-ban, magyar és amerikai diplomát is ad. "

Nem az a probléma, hogy az USA-ban nem oktat, hanem az, hogy  M.O.-on sem!!! Ha Jól érettem a kormányzati kommunikációt, akkor a CEU-nak sem az USA-ban, sem itthon nincs egyetlen egy hallgatója sem és tanára sem!!! A hallgatók a magyar egyetemmel, a KEE-vel kötnek hallgatói szerződést, ergo csak tőlük kaphatnának diplomát. A KEE és a CEU viszont csak 1-2 szakra kötött licenszmegállapodást, így csak ezekre adhat ki USA diplomát. Ha megnézi a Felvi.hu-n a KEE összesen 8 képzést hirdetett meg (ezekre van licensze), akkor hol van többi, az Ön álltal is említett 37+17 képzés??? Miért nem szerepel a CEU többi képzése a Felvi.hu-n? Hol lehet azokra jelentkezni? (azt ugye tudja, hogy a CEU és a KEE két külön jogi személyiség?)

3. "Ez persze előnyhöz juttatja a tehetséges magyar diákokat, mert jó egyetemen amerikai diplomát szerezni nagyon drága lenne."

Nem tudom, hogy önnek mi számít drágának, de én úgy gondolom, hogy a félévenkénti 1240000-1860000 Ft tandíj egy átlag magyar diáknak eléggé borsos összeg. Persze kérdés, hogy a "tehetséges" jelzőt milyen értelemben használta! Mellesleg az igazán tehetséges magyar diákok amerikai ösztöndíjhoz is juthatnak.

4. "Az ide utazó tanárok munkavállalási engedéllyel oktathatnak."

Kérdés: Egy magyar tanárnak, ha az USA-ban akar tanítani kell munkavállalási engedély? Én úgy tudom, hogy igen. (biztos) Akkor ezt miért ne kérhetnénk mi is? 

5. "Érdekes, hogy egyedül az USA tagja az EBESZ-nek, de az EU-nak nem és a CEU-ra a legtöbb tanár Amerikából jön. "

Az Ön által is közzétett listán van még kínai, maláj és thaiföldi intézmény is. Ezek sem nem EBESZ-, sem nem EU-tagországok! Feltételezem, hogy kínai orvoslás tanítására kínai tanár jön. Érdekes!

És végül reagálnák a CEU véleményére is.

"A CEU véleménye szerint a jogszabály diszkriminatív, mivel az a 28 egyetem közül őt érinti leghátrányosabban a legtöbb ponton, továbbá sérti az oktatás szabadságát és nem felel meg a törvénykezés szabályainak, mert nem történt meg a megfelelő egyeztetés előtte."

Diszkriminatív, mivel őt érinti leghátrányosabban? Ezen logika szerint minden jogszabályi pontosítás, szigorítás diszkriminatív, mert mindig van valaki, akit a leghátrányosabban érint! Eddig volt egy jogi kiskapu ami most bezárult.

Sérti az oktatás szabadságát? A törvénymódosítás nem rendelkezik arról, hogy mit taníthatnak az egyetemeken. Az oktatás szabadsága a szabad szellemiségre vonatkozik. A törvény ebbe nem szól bele és nem tílt, mindössze a jogi keretet adja meg, hogy milyen feltételeknek kell megfelenie annak, aki tanítani akar.

Nem felel meg a törvénykezés szabályainak? Nem ismerem a jogi procedúrát, hogy mi számít megfelelő egyeztetésnek, de miért is kellene a magyar törvényhozásnak egy magyar törvénymódosítással kapcsolatosan egy amerikai egyetemmel egyeztetnie? Nem hiszem, hogy lenne ilyen előírás.

Köszönöm, hogy végigolvasta!

Szenyai Roland

Benyújtotta a felsőoktatási törvény módosítása elleni beadványát az Alkotmánybírósághoz az LMP. Szél Bernadett, társelnök kifejtette: a párt tartalmi és formai okok miatt is alkotmányellenesnek ítéli a felsőoktatási törvény módosítását. A beadványt szocialista, jobbikos és független parlamenti képviselők is támogatták. 

http://inforadio.hu/belfold/2017/04/21/az_lmp_lepett_a_ceu-ugyben_-_a_na...

"Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság egyik alelnöke jelentette be szerda délben, hogy megindul az eljárás. „Alapos jogi elemzésnek vetettük alá a törvényt, amelyek alapján főként a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát korlátozza” – mondta röviden, és hozzátetette, hogy az uniós alapjogok betartatásáért felelő másik alelnök, Frans Timmermans beszél majd a részletekről az Európai Parlamentben. Délután három órakor kezdődik „a Magyarországi helyzetről” szóló vita, ahol Orbán Viktor is felszólal majd."

http://index.hu/kulfold/eurologus/2017/04/26/eljarast_indul_brusszelben_a_ceu-torveny_miatt/

A CEU (Central European University, magyarul Közép-európai Egyetem) posztgraduális képzésekkel foglalkozó, New York állambeli székhelyű magánegyetem, melynek magyarországi központja 1995 óta Budapesten van, 2019 óta azonban diplomát adó tevékenységét Bécsben folytatja. Magyarországon jelenleg a CEU két intézménye működik: a The Central European University és a Közép-európai Egyetem.

A CEU működési engedély alapján végzi oktatási tevékenységét, amelyre vonatkozóan a Nemzeti Felsőoktatásról szóló törvény 3 követelményt állapított meg: az intézményt a származási országban ismerjék el, mint felsőoktatási intézményt; a Magyarországon végezni kívánt tevékenység államilag elismert legyen, valamint az Oktatási Hivatal által engedélyezett tevékenységről legyen szó.

Az Oktatási Hivatal 2016-ban felülvizsgálta a külföldi székhelyű egyetemeket hazánkban. Ennek során a CEU-val szemben is több, főképp adminisztratív jellegű hiányosságot vélt felfedezni, amelyek kijavítása, pótlása már megtörtént, vagy éppen folyamatban volt. Ennek ellenére 2017. április 4-én a magyar parlament kivételes eljárásban, 123 igen, 38 nem szavazattal döntött az Nftv. azon módosításáról, amely a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működését szabályozza. A törvény a következőket tartalmazta:

1. § Különböző egyetemek neveinek „egyértelműen különböznie kell”, beleértve az elnevezések hivatalos fordításait is.

2. § Magyarországon külföldi egyetem csak akkor indíthat képzést, ha az az egyetem székhelye szerinti államban „ténylegesen felsőoktatási képzést folytat”, illetve ha az egyetem működéséről Magyarország nemzetközi szerződést köt ezen állammal, és előzetes megállapodást köt az állam központi kormányzatával.

3. § Ha az egyetem székhelye az Európai Gazdasági Térségben (EGT) van, akkor nemzetközi szerződésre és előzetes megállapodásra nincs szükség.

4. § A már működési engedéllyel rendelkező egyetemeknek 2018. január 1-jéig kell az új követelményeket teljesíteni.

5. § A 2005-ös felsőoktatási törvény alapján nyilvántartásba vett külföldi egyetemeket az oktatási hivatal legkésőbb a 2020/2021. tanév végén törli a nyilvántartásából.

A törvénymódosítás a magyarországi külföldi egyetemek közül elsősorban a CEU-t érintette negatívan. Ennek hatására az egyetem 2019. január 1. óta nem vehetett fel új hallgatókat, a 2020/2021-es tanévtől kezdve pedig nem indíthatott a székhelye szerinti országban akkreditált képzéseket Budapesten. Ennek oka a fentebb részletezett „Lex CEU”, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvény.

A Magyar Rektori Konferencia állásfoglalása szerint egyet értenek azzal, hogy hiányos akkreditációjú intézmény ne működhessen az országban, szükség van az Oktatási Hivatal által feltárt problémák megoldására, a jogszabályok betartatására. Azonban ez a szabályozás nem vezethetne olyan magas színvonalú kutatási és oktatási tevékenységet folytató intézmények bezárásához, mint a CEU, ezzel beszűkítve a nemzetközi együttműködési lehetőségeket is.

A törvény elfogadása után három héttel az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mivel szerintük a törvény korlátozza a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát. Az Európai Unió Bírósága 2020. október 6-án hozott ítélete kimondja, hogy a Lex CEU sérti a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) TRIPS megállapodást, a szolgáltatásnyújtás szabadságát és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt, a tudományos élet szabadságára, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket is. A Bíróság ítéletének értelmében Magyarországnak módosítania kellett a Lex CEU-t, annak rendelkezései nem alkalmazhatóak. Az Egyetem ebben a helyzetben is jelen kívánt lenni a budapesti tudományos életben, ezért egyéb tevékenységeket folytatott és jelenleg is folytat a kampuszon: itt működteti többek között könyvtárát, nyári egyetemet, kutatási programjainak egy részét, induló vállalkozások mentorálási programját, a Bibó István Szabadegyetem programjait.

Amennyiben a magyar kormány nem teljesítette volna az ítéletben foglaltakat, úgy az Európai Bizottság pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthatna Magyarországgal szemben.

2021 májusában azonban a magyar parlament megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely visszavonja a magyar felsőoktatási törvény Lex CEU-ként ismert 2017-es módosításait. A törvényjavaslat az EUB által is elismert bajor jogot veszi alapul, annak átvételére törekszik, mégpedig azért, hogy a további vitás, félreértésre okot adó helyzeteket elkerüljék. E szerint különbséget kell tenni EGT-tagállamú székhellyel rendelkező vagy nem rendelkező külföldi felsőoktatási intézmények között. Ennek három lényeges eleme van:

(1) Nem EGT-tagállamban székhellyel rendelkező egyetem akkor folytathat Magyarországon oklevelet adó képzési tevékenységet, ha a Magyarországon nyújtott képzés a magyar felsőoktatási intézmények képzésével egyenértékű, valamint a képzési tevékenység folytatására az Oktatási Hivatal engedélyt ad.

(2) Nem EGT-tagállambeli székhelyű intézmény működésére az intézmény székhelye szerinti állam előírásait kell alkalmazni, továbbá a felsőoktatási intézmény székhelye szerinti államban elismert végzettséget tanúsító oklevelek és fokozatok adhatóak.

(3) EGT-tagállamban székhellyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat Magyarországon oklevelet adó tevékenységet, ha maga a képzés és a kiállított oklevél a székhely szerinti EGT-tagállamban államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek minősül, valamint oklevelet adó képzési tevékenységre való jogosultságát az Oktatási Hivatal jóváhagyja.

A kormány a javaslat témájáról tájékoztatta az Európai Bizottságot, amely nem jelzett kifogást ezzel kapcsolatban. A módosításnak így már a Magyarországon működő összes egyetem megfelel vagy kisebb módosításokkal tudja azt teljesíteni.

A törvénymódosítás ellenére a CEU kijelentette, hogy a jövőben továbbra sem kívánják visszaállítani a budapesti helyszínű oktatási tevékenységet, továbbra is Ausztriában fogják azt folytatni.

A CEU (Central European University), vagyis Közép-európai Egyetem az 1990-es években létrejött oktatási intézmény, amelynek elsődleges célja az volt, hogy olyan diákokat oktasson, akik a jövőben szakemberként, politikusként, tudósként és a civil társadalom vezetőiként hozzájáruljanak az emberi jogokat és a jogállamiságot tiszteletben tartó társadalmak létrejöttéhez.

2016-ban, az Oktatási Hivatal által végzett felülvizsgálat során, több adminisztratív jellegű problémára hívták fel a figyelmet, azonban ezek a problémák mind olyan jellegűek voltak, amelyek orvosolhatók. Ettől függetlenül a magyar parlament 2017. április 4-én elfogadott egy törvénymódosítást, a 2017. évi XXV. törvény a nemzeti felsőoktatásról, amely a 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szól.

Bár a törvényjavaslat név szerint nem említi a CEU-t, de ahogy azt az egyetem akkori rektora is nyilatkozta, egyértelmű, hogy a törvény a Közép-európai Egyetem ellen irányul, és elsődleges célja, hogy ellehetetlenítse azt, hogy a CEU továbbra is működhessen Magyarországon. Ezen állítását később a Velencei Bizottság által kiadott vizsgálat is alátámasztotta, amelyben azt írták, hogy a módosítások közvetlenül főleg a CEU-t érintik.

Az ügy nagyszámú reakciót váltott ki a külföldi médiában is, ahol voltak, akik a magyar szabályozással értettek egyet, azonban számos cikk jelent meg a CEU védelmében. Az Amerikai Egyesült Államok (mint a CEU székhelye szerinti ország) támogatásukat és egyben aggodalmukat fejezték ki a javaslat kapcsán. Megemlítendő továbbá, ahogy az az Európai Parlament Kulturális bizottsága által 2018-ban elfogadott jelentésben olvasható, hogy amerikai oldalról New York állam több intézkedést is tett, annak érdekében, hogy a CEU megfeleljen a „Lex CEU” követelményeinek, amelyek el is érték a kívánt célt, azonban a magyar kormány blokkoló politikával reagált.

Az ügy kapcsán az Európai Bizottság keresetet nyújtott be Magyarország ellen, kötelezettségszegés megállapítása céljából. A Bizottság keresetét arra alapozta, hogy véleménye szerint Magyarország nem teljesítette a GATS XVII. cikkéből eredő kötelezettségeit, mivel a felsőoktatási törvény 76. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az EGT-n kívüli külföldi felsőoktatási intézmények számára az oktatási szolgáltatások nyújtásának feltételeként nemzetközi szerződés megkötését írja elő. Ezenfelül nem teljesítette a 2006/123 irányelv 16. cikkéből, és az EUMSZ 49. és EUMSZ 56. cikkéből eredő kötelezettségeit, amikor a felsőoktatási törvény 76. §-a (1) bekezdésének b) pontjában arra kötelezi a külföldi felsőoktatási intézményeket, hogy származási országukban felsőoktatási képzést nyújtsanak. Végezetül Magyarország nem teljesítette az Európai Unió Alapjogi Chartája 13. cikkéből, 14, cikkének (3) bekezdéséből és 16. cikkéből eredő kötelezettségeit.

A Bíróság mindhárom pontban megállapította a Magyarország által elkövetett kötelezettségszegést. A döntés értelmében a magyar kormánynak vissza kellett vonnia a törvény azon részeit, amelyek jogellenesnek bizonyultak.

Úgy gondolom, hogy kijelenthetjük, bár a CEU maga nem vett részt az eljárásban, az ügy kapcsán mégis győztes félként keveredett ki. Sajnos azonban az ítélet túl későn érkezett, mivel a Central European University 2018. decemberében úgy döntött, hogy oktatási programjainak többségét Bécsbe helyezi át, és 2019. szeptemberétől kisebb kurzusok kivételével, az osztrák fővárosban működik.

Oldalak