Küszködő mezőgazdaság: veszélyben az EU élelmiszerbiztonsága?

  • 2022/12/13
  • Kutatócsoport2

Európa, a háború és a brüsszeli szankciók miatt, nehéz helyzetbe került, amely egyaránt érintette az élelmiszerellátást és az árakat is. A konfliktus jelentős hatást gyakorolt a magyar mezőgazdaságra, azon belül is az állattenyésztőket a gabona és napraforgómag drágulásával, a takarmányozás költségeinek növekedésével, a növénytermesztőket pedig a kőolaj- és földgázellátással kapcsolatban érinti a bizonytalanság. Ukrajna megtámadását követően az élelmiszerár-növekedést figyelembe véve olyan szabályokat is enyhítettek 2022 márciusában, amelyek a mezőgazdasági környezet terhelését kívánták csökkenteni. Bár a mezőgazdasági termékek árának világszerte rohamos növekedése nem csak a néhány száz kilométerre történő harcok eredményeként következett be, de azok nagyban hozzájárultak a problémához, mivel egy soha nem látott próbatétel elé állították a termelőket, ezzel jelentősen növelve a vidékfejlesztési beruházási támogatások szükségességét.

Bevezetés

A koronavírus-járvány enyhülését követően sokan erős gazdasági fellendülésre számítottak, amit keresztülhúzott az oroszok által február utolsó napjaiban Ukrajna ellen kirobbantott háború. Oroszország invázióját világszerte megérezték az okozott élelmiszerhiánnyal, amivel két kulcsfontosságú mezőgazdasági szállító esett ki a piacról, ezzel rávilágítva a globális élelmiszerellátás viszontagságaira és növelve azok intenzitását.

Az Orosz-ukrán konfliktus hatása az élelmiszeriparra

Ukrajna és Oroszország 2021-ben világvezetők voltak az árpa, a kukorica, a repcemag, a napraforgómag és az olaj kivitelében. Hozzávetőlegesen 30%-át tették ki világszinten a búzakínálatnak, továbbá Ukrajna a globális repcemagtermelés 20%-át képviselte. Ukrajna az egyik legtermékenyebb területnek számít a természeti adottságai miatt, ami 42 millió hektárt jelent: ez tízszerese a magyarországi termőföldeknek. Ukrajna az EU negyedik legnagyobb élelmiszerellátója, mivel a kukoricabehozatal majdnem fele, a gabonabehozatal csaknem ötöde, valamint a növényi olajok negyede innen származik. Ezért is elszomorító az a tény, hogy hatalmas készletek rekedtek Ukrajnában, a lebombázott központi tengeri kikötőkben, amely készleteket csak a jóval körülményesebb vasúti vonalon lehet eljuttatni (például Záhonynál), ami megnövelte a menetidőket.[[1]] Ennek következtében azonnal jelentkezett a takarmányhiány, ezek árainak növekedése az európai és a globális élelmiszerrendszerben, amely legfőképpen Egyiptomot, Bangladest, Szudánt, Pakisztánt és Törökországot érintette, míg Európában ez a hús és tej árának emelkedésében mutatkozott meg. A legalapvetőbb gabonák és műtrágyák megcsappant kínálata egy teljesen új irányt vetett fel, ami a magyar forint elképesztő ütemben történő romlásához, a migrációs helyzet felerősödéséhez vezetett, illetve megnőtt az esélye további konfliktusok kialakulásának. Példának okáért említést érdemel egy Olaszországban májusban megjelent cikk, amely rávilágít arra, hogy mennyire összetett rendszerről van szó és mindenki függ egymástól. Magyarország saját ellátásának biztosítása érdekében korlátozta a gabonafélék az Európai Unióba történő exportját, amivel nehéz helyzetbe hozták az olasz állampolgárokat. Olaszország hatszor népesebb ország hazánknál és hozzávetőlegesen búzaszükségleteik közel 30%-át tőlünk szerzi be. Ez a helyzet többek között hozzájárult a kenyér árának növekedéséhez is.[[2]]

A kezdeti orosz-ukrán „háborús sokkot” követően azonnal észrevehetővé vált, hogy egyes élelmiszerek ára rohamosan megnőtt. Ukrajna lerohanását követően élelmiszer-áremelkedésre hivatkozva az Európai Unió nem egy olyan szabályon enyhített, melyekkel a mezőgazdaság óriási környezeti terhelését igyekeztek csökkenteni, egyúttal pedig a természet pusztulása, a klímaváltozás hatásai ellen is fel kívánták venni a harcot. Ennek nagy jelentősége lenne, mivel az élelmiszer-ellátásunkat ellenállóbá kellene tennünk akár egy, a mostanihoz hasonló geopolitikai krízisben is.[[3]] Ez a helyzet rárakódott egy eleve nehéz időszakra, hiszen 2020 áprilisától 2022 nyaráig a gabona ára is folyamatosan nőtt, körülbelül 80%-kal. A fennálló válságban több tényező is összeért, mint a gyenge forint, a magas infláció és az energiaár növekedése. [[4]]

1. ábra: Élelmiszerárak alakulása 2021 és 2022 között

Forrás: Valaszonline.hu

A legsúlyosabb probléma a napraforgó és az abból készülő étolaj piacán van. Ahogy említettem, Ukrajna az EU-ban jelentős szerepet játszik az élelmiszerellátás területén, minthogy a világ egyik legnagyobb napraforgó-termesztő országa, és ezzel javarészt a feldolgozás jelentős hányada is ott zajlott. Ennek következtében a döntéshozók mindent el akarnak követni akár a szektor, akár a fogyasztók segítésére. Ebből az okból kifolyólag például 2022-ben az egyes mezőgazdasági pályázatoknál, a közvetlen támogatások igénylésekor felmentést adnak egyes zöldítési kötelezettségek alól, ezzel is növelve tehát a megtermelt élelmiszer, illetve takarmány mennyiségét.
   Az Egyesült Államokban az orosz-ukrán háború felülírta a már meghatározott környezet- és klímapolitikai törekvéseket; erre válaszolva a szenátorok engedélyt kértek arra, hogy a tájvédelem alá eső földterületeken is engedélyezzék a termelést. A történtek által kiváltott jogos félelmet követően az Európai Unió már engedélyezte az ökológiai célok kapcsán mindeddig parlagon hagyott területek hasznosítását. Az így hagyott területeket hazánkban, amelyek a természeti sokféleséget hivatottak támogatni az ökológiai sivatagnak számító szántóföldekkel szemben, most már meg lehet művelni, illetve kaszálni vagy esetlegesen legeltetni rajtuk.[[5]] Ez a gondolkodásmód nemcsak Európában, hanem a világ más részein is megjelenik: egyre inkább törekedtek arra, hogy mezőgazdálkodás alól vonjanak ki területeket, de ezek a tervek egy szempillantás alatt összedőltek az orosz-ukrán háborút követően. Az amerikai szenátorok álláspontja szerint ez jelentheti a megoldást a megemelkedett élelmiszerárak stabilizálásában, illetve esetleges redukálásában, valamint segíthet több tízmillió ember gabona iránti keresletének kielégítésében. Magyar kezdeményezésre került be a javaslatba, hogy ideiglenesen lehetőség lesz az ökológiai célterületként bejelentett parlagterületeken növényvédő szer használatára, ha az adott növényállomás sikeres termesztéséhez szükséges. Elképzelhető, hogy ez az intézkedés hozzájárul a termelés növeléséhez, valamint a háború miatti élelmiszerbiztonsági kockázatok csökkentéséhez.[[6]]

Az aszály hatása

Kiemelt tény, hogy az ukrajnai háború okozta válságok, az aszály, de a koronavírus-járvány eszkalálódása is nehéz ősz elé állítja a gazdálkodókat. Magyarországon mintegy 500 ezren élnek agrárgazdaságból, ami különösen az alföldi gazdák számára jelent nagy csapást, ahol hatalmas méreteket ölt a csapadékhiány. Országosan úgy 1200 milliárd forint termelésiérték-kiesést okoz az aszály, amelyből legalább 600-700 milliárd forint veszteség keletkezik. Az ország kiszáradt termőterületeinek nagysága elérheti az egymillió hektárt, a hazai termőföld 20%-át. A kukoricaállomány Közép-Magyarország és az Alföld nagy részén megsemmisült, míg a búzánál 25%-os a terméskiesés és ez már a dunántúli részt is fenyegeti. A gazdálkodók nem tudnak legeltetni és kaszálni, valamint a gyepek is teljesen kiégtek az alföldi területeken. Az ez évi aszály rávilágított arra, hogy miért is fontos az öntözés kérdése, a csapadékvíz tárolása, valamint a hazai vízkészlet itthon tartása a mezőgazdaság biztonságos működésének érdekében.[[7]]
   A történelmi mértékű aszálykárok bekövetkezését követően egy aszály veszélyhelyzeti operatív törzs létrehozása mellett döntött a kormány, amely több intézkedési területet jelölt ki. Az intézkedéscsomag legfőbb célja, hogy minél előbb történjen meg az aszálykárok felmérése és a szükséges szubvenciók kifizetése, ami lehetővé teszi az őszi munkák megkezdését. Magyarországon, főleg az Alföld területén kikerülhetetlen állapotnak tekintik az aszályt, a klímaváltozást, miközben ezek megváltoztatására vannak lehetőségek, mint a csatornahálózat és az öntözési infrastruktúra fejlesztése, amik jelenleg elhanyagolt állapotban vannak. Eredményes vállalkozás lenne, ha a tavasszal esett esőnek legalább egy részét melléktározókban begyűjtenénk, majd egy fő- és mellékcsatornákba bevezetnénk. A kádári időszakban akár 300-400 ezer hektárt öntöztek, jelenleg úgy 60-70 ezer hektárt, tehát kevesebb, mint ötödét. Akkor is hasonló mennyiségű csapadék esett Magyarországon, mint most, de akkor töltve voltak az öntözőcsatornák, olyannyira, hogy akár nagyobb méretű halakat is lehetett fogni, ráadásul szivattyúk is dolgoztak, feltöltötték a csatornákat. Napjainkban ezeknek az ellentéte zajlik, a csatornák többsége száraz, aminek köszönhetően a talajvízszint is jelentősen csökkent.
   A mindeddig öntözésfejlesztésre fordított 45 milliárd, illetve az e célra ígért további 70 milliárd forint értéke akkor értékelhető tájékoztatás számunkra, ha tudjuk, hogy hektáronként mintegy 2 millió forintba kerül az öntözőrendszer kialakítása. Ha akár csak ezer hektárnyi terület öntözési infrastruktúrával való kiépítése válna lehetővé, azzal sok százezer hektárt lehetne öntözhetővé tenni, ami stratégiai érdekünk lenne a jövőre nézve. [[8]]

Összefoglalás

A 2022-es évben meghatározó aszályos időszakok az ország mezőgazdasági területein ismételten bizonyítják, hogy az éghajlat egyre kiszámíthatatlanabbá válik. A mezőgazdaság ki van téve a természeti környezet változásainak, valamint az emberi cselekedetek viszontagságainak.
    Az Európai Unióban, illetve ezen belül hazánkban is, a klíma- és az egészségvédelem mellett fontos szerepet tölt be az élelmiszerbiztonság. Ezen utóbbira azonban komoly kockázatot jelent az orosz-ukrán konfliktus, amely okozta kiszámíthatatlan helyzet megoldására az Európai Bizottság válságkezelési csomagot fogadott el. E csomag amellett, hogy egy 500 millió euró összegű rendkívüli támogatást biztosít a bajban lévő mezőgazdasági ágazatok támogatására, 2022 végéig átmeneti jelleggel enyhít a szántóföldi kultúrák termesztéséhez előírt zöldítési követelményeken. Az Európai Unió célja tehát, hogy válságtűrővé tegye az élelmiszeripar minden területét, mindeközben pedig hatékonyan fellépjen a globális felmelegedéssel szemben, amelyekhez azonban szükség van a tagállamok összehangolt fellépésére.

 

Készítette: Madarasi Luca, joghallgató, DE ÁJK

 

Források jegyzéke:


Brexit Eng: 
Fogyasztóvédelem: 
Consumer Protection: 
16th Anniversary: