A hulladékgazdálkodási rendszer újabb reformja

2021. február 22. napján az Országgyűlés elfogadta a hulladékgazdálkodási rendszer megújítására vonatkozó törvényjavaslatot[1], amely korábban az Alkotmánybíróságot is megjárta. A törvény szerint a módosításra a körforgásos gazdaságra való átállás, az illegális hulladéklerakók felszámolása, a hulladékot illegálisan elhelyezők szigorúbb büntetése, és a visszaváltási rendszer kialakítása, miatt kerül sor. Továbbá a szándék szerint a hulladékgazdasági tevékenység racionalizálását szolgáló jogszabályi módosítások hozzájárulnak ahhoz, hogy megóvjuk a természeti kincseinket és megtisztuljon az ország.[2]

A Magyar Kormány Klíma- és Természetvédelmi akciótervében is szereplő nemzetközi célkitűzések is fontos szerepet játszanak a hulladékgazdálkodás reformja kapcsán. A kormány célja egy olyan innovatív, zöld, digitalizált, saját hulladékát feldolgozni képes ún. körforgásos gazdasági modell kialakítása, melynek fontos szerepe lenne az EU által 2030–ra és 2050–re kitűzött klímavédelmi célkitűzéseiben- ilyen például a szén-dioxid kibocsátás csökkentése.

Körforgásos modell néhány jellemzője:

Az alábbi képen láthatjuk a körforgásos modell megvalósulásának szakaszait. A körkörös gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk.

Egyszerűbben megfogalazva: a felhasznált nyersanyagból újra felhasználható nyersanyag legyen!,

A modellel megkímélhetjük a Föld nyersanyag készleteinek a végleges kiürítését, mely napról napra folyamatosan csökken a pazarló életmód és a versenyző nagyhatalmak miatt.  

Törvénymódosítás főbb újításai

A hulladékgazdálkodási feladatok hatékonyabb ellátását és koordinálását szem előtt tartva a Magyar Kormány egy új koncessziós modell bevezetésével valósítja meg a hulladékgazdálkodás reformját, amelyben az állam által meghatározott feladatokat, amelyek a hulladék összegyűjtésétől egészen annak hasznosítására történő előkezeléséig egy magánszereplő fogja elvégezni.

A koncessziós eljárás nyertesének vállalnia kell, hogy teljesíti az EU által meghatározott, évekre lebontott hulladékgazdálkodási célszámokat, elvégzi a szükséges beruházásokat, miközben a háztartások rezsiköltségei nem emelkedhetnek, továbbá azon hulladékok tulajdonosai, akik értékkel bíró hulladékokkal rendelkeznek, az ő részükre a koncesszornak a hulladék átadásakor kompenzációt szükséges nyújtania. Ez a megoldás biztosítja a hulladék tulajdonosait, hogy nem éri hátrány őket az új modell bevezetésével.

Az országgyűlés úgy vélte, hogy az illegális hulladéklerakókkal szemben is erőteljesebb fellépés szükséges, ezért a kormányhivatalok 2021. márciusától saját szervezetén belül hulladék-gazdálkodási hatóságokat hoznak létre és más szervekkel együttműködve, a jogsértőket szemben pénzbírsággal is felléphetnek.  A szabályozással egyidejűleg a 2012. évi C. törvény (Btk.) rendelkezései is változáson estek át, miszerint: jelentős mennyiséget meghaladó hulladék elhelyezéséért három évig terjedő szabadságvesztés, veszélyes vagy különösen jelentős mennyiségű hulladék elhelyezéséért pedig akár 5 év szabadságvesztéssel is büntethetők a jogsértők. [3]

Az 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) betétdíj alcímét visszaváltási díj alcíme váltja fel. E alcím szerint az üvegek és műanyag palackok, fémpalackok vásárlása esetén betétdíjat kell fizetni. A betétdíj összege visszajár a vásárolt termék – üveg, műanyag/fém palack- visszaváltásánál, melyet vagy automata rendszeren keresztül vagy kézi visszaváltó helységnél kell majd igény bevenni. A Nyugati országoknál ez egy nagyon bevált módszer, hiszen a vásárló a vásárlás során többel költségként felszámolt betétdíjat, később visszakaphatja, ha visszaviszi a beváltó „pontokra”. Ezzel egy olyan folyamat indulhat el, mellyel az egyszer kifizetett betétdíjakat, mindig újabb és újabb vásárlás során fel tudja a vásárló használni és ezzel egyidejűleg tudatosan válik majd környezetbaráttá.

Működőképes lehet-e a koncessziós modell?

Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatalának létrehozását a ITM még 2020-ban vetette fel, mely a „kukaholdingot” más néven az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t váltotta volna fel, de végül 2021-ben koncesszió keretében a magánszereplőknek adná meg a hulladékkal való gazdálkodás lehetőséget az állam.

Ez esetben a koncesszornak semmilyen kockázata nincs, hiszen veszteséges működés esetén állami támogatást kapna. A koncesszor a javaslatba foglalt állami támogatás lehetőségére tekintettel kockázatmentesen végzi majd a tevékenységét. Az államnak ez a mögöttes felelősségvállalása nem feltétlen kifizetendő hosszútávon, hiszen a koncesszoron nincs „nyomás” a teljesítmény minőségének megőrzésében és annak fejlesztésének. Ez alapján a koncesszióban a koncesszor csak nyerne, és beláthatatlan időre majdhogynem egy teljes iparágat venne el a piacgazdaságból, emellett óriási mértékű gazdasági erőfölényre, s versenyelőnyre tenne szert a drasztikusan összezsugorodó (szabad) piaci hulladékgazdálkodási szektorban. 

A jogalkotó által választott megoldás a piacgazdaságnak, a tisztességes gazdasági versenynek, a vállalkozás szabadságának, és a vállalkozáshoz, valamint a tulajdonhoz való jognak, a tőke és a szolgáltatás szabad áramlásának, illetve az áruk mozgásának és a letelepedés szabadságának szükségtelen és aránytalan korlátozásával járhat.

Az összefoglalót késztette: Dr. Nagy Péter Zsombor