Ferenc pápa enciklikája: ökológiától a társadalmi igazságosságig

Ferenc pápa első enciklikája, amely a „Laudato si” (Áldott légy) címet kapta, ez év júniusában jelent meg, és már az első napoktól kezdve vegyes benyomásokat váltott ki közönségéből; míg az ökológia ügyében érdekelt laikusok körében széleskörű lelkesedést keltett, a konzervatív katolikus értelmiség részéről komoly kritikák érték az enciklikát. Deák Dániel, a Corvinus Egyetem tanára, egy átfogó tanulmány keretében elemezte a pápai mű üzenetét és kritikai fogadtatását.

Deák Dániel tanulmánya szerint az enciklika központi mondanivalója az, hogy az ökológiai kérdések megoldása elválaszthatatlan a társadalmi igazságosság kérdésétől. Ebből a szempontból is kiemelkedő a „szegény egyház” ügye: Ferenc pápa Assisi Szent Ferencre hivatkozva rögzíti, a megsebzett föld jajkiáltását csak akkor hallhatjuk meg, ha egyúttal meghalljuk a szegények panaszát is. Egyes kritikusok a mű hivatkozásait az „örökös ellenpápa” szerepét betöltő, radikális gondolkodású szentre egyenesen provokációnak tartják.

Az enciklika tárgyának megválasztása is kritikus hangokat váltott ki a katolikus világban, ugyanis a mű az ökológiai kérdések felvetésével, a természeti környezetben tapasztalható olyan változásokra hívja fel a figyelmet, amelyek a teremtő gondviseléséről, a teremtett világ változatlanul fennálló összhangjáról, harmóniájáról alkotott statikus elképzelésekkel nehezen egyeztethetők össze.

Deák Dániel megállapítja, hogy a legtöbb kritika az enciklika stílusát érte, amely egyesek szerint méltatlan a katolikus tanítás emelkedettségéhez. Ferenc pápa ugyanis a hagyományoktól eltérően nem nagy hittételek bevezetésével nyitja meg művét, amelyeket utóbb magyaráz, hanem empirikus megállapításokat vet papírra, majd ezekből von le következtetéseket. Ilyen értelemben egy alulról építkező teológia jelenik meg a műben, amely megközelítés egyes kritikusok szerint kevésbé tekinthető teológiai tanításnak, és inkább csak a világ dolgairól alkotott vélekedésnek.

Deák tanulmánya szerint a pápai mű három fő témát ölel fel. Az első a technokratikus paradigma bírálata, a boldogságot hasznosságra, a társas kapcsolatok szervezését pedig egyéni érdekérvényesítésre leegyszerűsítő utilitarista felfogás kritikája. Ennek kapcsán a pápa állást foglal a gazdaság financializálódásával, tőkepiaci döntéseknek való túlzott kitettségével szemben is, amelyben a magánérdek korlátlan eluralkodását látja, ami nincs kellő tekintettel az ökológiai szempontokra.

A második téma az antropocentrizmus helyettesítése interperszonalizmussal. E témaválasztással Ferenc pápa elutasítja a föld feletti abszolút emberi uralom, és a tulajdonjog társadalmi előfeltételek nélküli gyakorolásának téziseit, és felhívja a figyelmet arra, hogy az ember a természeti tárgyak egyszerű hasznosításán túlmenően azokért komplex felelősséggel tartozik. Véleménye szerint az ökológiai problémák megoldásához a társas kapcsolatok konfliktusos felfogása helyett az embereknek az integrációt eredményező csoportképzésre, közösségek alakítására kell törekedniük. E témakör kapcsán a mű felveti a világkormány létrehozásának igényét, amely képes lehetne a közjavak világszintű kormányzására, a globális kapitalizmus megrendszabályozására, végső soron pedig akár a világbéke elérésére is.

A harmadik központi téma a természeti és társadalmi környezet integratív szemlélete. Az enciklika nézőpontjából a hit és erkölcs dolgai elválaszthatatlanok a társadalmi egyenlőtlenség problémájától. Az ökológia pedig nem egyszerűen a bennünket körülvevő természetről szól, hanem egyszerre környezeti és társadalmi probléma, amely csak átfogó nézőpontból közelíthető meg. Így a társadalmi és környezeti válság egymástól elválaszthatatlan módon kapcsolódnak össze. Az ökológia ezért lehet hitbeli tanítás tárgya. Ferenc pápa az ember és természet közötti konfliktusban a bűnbeesés következményét látja, az enciklika ökológiai felfogásában azonban e konfliktus feloldható, a harmónia helyreállítható, ezért azonban az embereknek tenniük kell. 

Az összefoglalót készítette: Szilágyi Dániel, joghallgató

Forrás: http://www.merleg-digest.eu/a-laudato-si-kritikai-fogadtatasa/