Környezetvédelem

Az elmúlt években egyre többet hallhatunk arról, hogy valamilyen természetes vizet jogalanyisággal ruháznak fel. Legutóbb 2017-ben váltott ki megosztó szakmai vitát, hogy az új-zélandi Északi-szigeten található Whanganui folyó önálló jogalanyiságot nyert. Úgy látszik, a hullám továbbterjed, s immáron Európában is több kezdeményezés született – legutóbb Hollandiában – mely valamely folyó vagy tó jogalanyisággal történő felruházását tűzte ki célul. Magyarországon először a Balaton esetében merült fel ennek a kérdése, mellyel a világon először ismerhetnék el egy tó, mint ökoszisztéma önálló jogalanyi státuszát. Tovább... (Bordás Péter)

A környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló 2008/50/EK Európai Parlamenti és a Tanácsi irányelv olyan levegőminőségi határértékeket határozott meg, amelyeket az Európai Unió területén sehol nem szabad túllépni, valamint arra kötelezte a tagállamokat, hogy korlátozzák a polgárok káros légszennyező anyagoknak való kitettségét. Az irányelvet 2010. június 11-ig kellett volna átültetni a magyar jogrendbe, azonban Magyarország ennek nem teljeskörűen tett eleget. Tovább... (Gulyás Lilla)

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 23. éves ülésére november első két hetében (2017. november 6-17.) került sor Bonnban. A bonni tanácskozás soros elnöki tisztséget ugyan a Fidzsi-szigetek töltötte be, de mivel a Csendes-óceáni szigetállam nem tudott megrendezni egy ekkora konferenciát, ezért Németország átvállalta tőle a feladatot. A konferenciát azért rendezték éppen Bonnban, mert ott működik az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) titkársága. Tovább... (Horváth Bettina)

A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar idén is csatlakozott a 2017. szeptember 29-én megrendezésre került Kutatók éjszakája rendezvénysorozathoz. A Karon működő MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport külön programmal készült az eseményre. A tavalyi hagyományt folytatva az energia és környezet tematikájú kutatási területből idén a nukleáris energiát vették górcső alá. „Nukleáris reneszánsz” címmel az atomenergia közszolgáltatásokban betöltött szerepével és a Paks II. beruházással foglalkoztak. Tovább... (Valentényi-Szilágyi Bernadett)

Az elmúlt év folyamán az éghajlatváltozás elleni küzdelem területét érintő hírek közül mindennél nagyobb port kavart Donald Trump amerikai elnök azon bejelentése, amely szerint az Egyesült Államok kilép a párizsi éghajlatvédelmi egyezményből. A párizsi egyezmény, amelyet az ENSZ 1992-es éghajlat-változási keretegyezményét aláíró 195 tagállam hívott életre 2016-ban, valamennyi részes államra nézve egyedi kötelezettségvállalást tartalmaz az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése tekintetében, amely vállalásnak 2020-tól kezdődően kötelesek eleget tenni. Tovább... (Szilágyi Dániel)

A gazdasági növekedés egyre nagyobb környezeti terhet ró a Föld ökoszisztémájára, ezért egyre fontosabbá válik a környezetpolitikai szabályozás. Az államnak szabályoznia kell a piaci viszonyokat a környezet védelme érdekében, a kérdés azonban a "hogyan"-on van. Jelen tanulmány a környezeti adók szerepével foglalkozik: mennyire hatékony, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat az, ha az állam adóztatás útján törekszik a környezetvédelmi érdekek érvényesítésére. Tovább… (Bartha Ildikó – Nagy Zoltán)

Az MTA Közjogi Albizottság egyik fő célkitűzése, már megalakulása óta, hogy az Akadémia különböző tudományterületi egységei, valamint a más szakmai szervezetek közötti tudományos diskurzus, együttműködés létrejöttét elősegítse. 2016 őszén már e törekvés eredményeiről is beszámoltunk; az egyik ilyen alkalom során a közigazgatási bíráskodás, míg a másikon a rendvédelem témaköre került a vita középpontjába. 2017. április 26-án 17 órától az Albizottság az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával (AJBH) közösen, az Ombudsmani Esték rendezvénysorozat keretében tartott szakmai beszélgetést Természeti erőforrások: A használat közössége és a közösség használata. Közszolgáltatások konfliktusai címmel az AJBH Korczak termében. Tovább... (Bartha Ildikó - Bordás Péter)

A Párizsi Klímaegyezményt a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás eredményeként 2015. december 12-én fogadták el. Magyarország és az Európai Unió hat másik tagállama – Ausztria, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovákia– október 5-én ratifikálta a megállapodást.

A klímaváltozás, mint jelenség mára tudományosan elfogadott ténnyé vált. 2015-ben 21. alkalommal találkozott a világ országainak döntéshozója, hogy a globális felmelegedés problémáját megoldják, amelynek eredményeképpen elfogadták a Párizsi Megállapodás és Határozatot. A klímaváltozás pozitív, ígéretes híreit azonban gyorsan beárnyékolta az amerikai elnökválasztás eredménye, mivel az USA új elnöke a globális felmelegedést tagadó Donald Trump lett. Tovább... (Lovas Dóra)

A környezeti problémák köre széles, megjelenési formái sokszínűséget mutatnak. Így a megoldások is több szinten, az eszközök sajátos vegyítésével hozhatnak eredményt. A helyi önkormányzati szint szerepét középpontba állító tudományos diskurzus alapján elemzi a környezetvédelem aktuális kérdéseit Gyüre Annamária írása. Tovább...