A Balaton, mint jogalany büntethető lenne?

  • 23 May 2018
  • Kutatócsoport2

Az elmúlt években egyre többet hallhatunk arról, hogy valamilyen természetes vizet jogalanyisággal ruháznak fel. Legutóbb 2017-ben váltott ki megosztó szakmai vitát, hogy az új-zélandi Északi-szigeten található Whanganui folyó önálló jogalanyiságot nyert. Úgy látszik, a hullám továbbterjed, s immáron Európában is több kezdeményezés született – legutóbb Hollandiában – mely valamely folyó vagy tó jogalanyisággal történő felruházását tűzte ki célul.
2017-ben hazánkban, a Föld napja alkalmából jelent meg egy felhívás az európai parlamenti képviselőköz címezve, melynek célja a legjelentősebb európai tavak és folyók alapvető jogainak elismerése volt minden európai országban, a jogharmonizáció alapját is megteremtve ezzel a kérdésben. Magyarországon először a Balaton esetében merült fel ennek a kérdése, mellyel a világon először ismerhetnék el egy tó, mint ökoszisztéma önálló jogalanyi státuszát (ha a holland jogalkotás meg nem előz bennünket...).

Ugyanakkor jogosan merül fel az a kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán önálló jogalanyiságot biztosítani egy tónak vagy folyónak? E kérdésben a szakmai és tudományos szervezetek álláspontja eltérő.

A téma aktualitása okán az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottság Közjogi Albizottsága és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával közös szakmai műhelybeszélgetést szervezett 2018. április 24-én (kedden) 14.00 órától az ÁJBH Nádor utcai Dísztermében „A Balaton jogi meghatározásának új lehetőségei az új-zélandi Whanganui folyó jogalanyisága tükrében” címmel. A vizek jogalanyiságának kérdését több szempontból körbejáró műhelybeszélgetés célja új utak és eszközök keresése volt az ökológiai rendszerek működését tiszteletben tartó természeti erőforrás-hasznosítás érdekében.

Horváth M. Tamás, az MTA AJB Közjogi Albizottságának elnöke nyitotta meg a kerekasztal-beszélgetést, majd nyolc a meghívóban szereplő szakmai előadás, hozzászólás következett.

Szilágyi János Ede (ME ÁJK) – aki már több a KÖZJAVAK c. folyóiratban megjelent tanulmányában érintette a témát - az új-zélandi eseményeket és annak sajátosságait ismertette röviden, így különösen azt is, hogy az adott esetben lényegében emberi jogi ügyről van szó, az őslakosok védelméről. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogalanyiság önmagában nem jelent garanciát egy folyónak, például a szennyezés ellen. A Balaton esetében pedig a tó határainak meghatározásával összefüggő a problémákat emelte ki többek között.

Sulyok Katalin (AJBH) a témát nemzetközi jogi aspektusból ragadta meg, a természet elméleti megközelítésének aspektusait mutatta be, s rávilágított arra, hogy különbség van az emberi illetve a természetközpontú védelem között. A Whanganui folyóhoz kapcsolódóan azt a kérdést vetette fel, hogy az új szabályozás hogyan fog illeszkedni a common law jogrendszer kereti közé? A Balaton esetében pedig arra az első hallásra bizarr lehetőségre hívta fel a figyelmet, hogy ha jogalanyiságot kapna, akkor akár kártérítési jogát is gyakorolhatná.

Baranyai Gábor (NKE VTK FFTI) a víztest jogalanyiságának uniós értelmezése kapcsán jogosan tette fel azt a kérdés, hogy mire jó az egész jogalanyisággal való felruházás. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi jogi környezetben nehezen lenne értelmezhető egy tó jogalanyisága, ahogyan az új-zélandi esetben is nehézkes lesz. Különösen problematikus egy folyó jogalanyiságának meghatározása Európán belül, ahol a vízgyűjtő területekkel együtt több országot is érinthetne a kérdés.

Újszászi Györgyi és Kardos Gábor (Védegylet és Balatoni Kör) arra világítottak rá, hogy a Balaton kapcsán számos környezetpolitikai probléma van, s új jövőképre van szükség a tó egyenletesebb terhelése érdekében. Kiemelték, hogy a magyar jog mindig is innovatív volt, sokszor előzte meg a korát ‒ miért ne tehetné most is ezt a Balaton jogalanyiságának elfogadásával. Mint mondták, társadalmi elvárás, hogy a jog alkalmazkodjon a társadalmi változásokhoz.

Józsa János (MTA levelező tag, BME) arról beszélt, hogy nem ugyanaz a Duna, Tisza vagy épp a Balaton, sebezhetőségük is eltérő, így a jogalanyiság szempontjából sem összehasonlíthatóak. A vizek védelme kapcsán Finnország példáját és gyakorlatát hozta fel, mely számunkra is követendő lenne.

G. Tóth László (MTA ÖK BLI) a kezdeményezés természettudományi megközelítéséről beszélt, kiemelvee, hogy az új Balaton-törvény nem biztosít kellő garanciát a víz mint közjószág védelmére. Kérdésként tette fel, hogy a jogalanyiság együtt járna-e a Balaton büntethetőségével – ha másnak kárt okoz a medréből való kilépéssel, vagy ha valaki belefullad – azaz tisztázni kell, milyen jogalanyiságról is van szó, s ki lenne a tulajdonos.

Pump Judit (AJBH) a jogalanyiságot célzó kezdeményezést az Alaptörvény P) cikkén keresztül értelmezte. A jogalanynak fizikai teste kell hogy legyen, melyhez a védett növények és állatok is hozzátartoznak – mondta. Feltette azt a kérdést, hogy a jogalanyisághoz szükséges-e az önazonosság, a Balaton vajon tudja-e, hogy ki ő? Továbbá arra a problémára is reflektált, hogy ebben az esetben ki alkotná meg a jogszabályt, ki képviselhetné a Balatont?

Agócs Ilona (AJBH) arról beszélt, hogy a Balaton jogalanyiságát célzó kezdeményezés lehet-e a Balaton-törvény továbbfejlesztésének egyik alternatívája. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új törvény alapján a helyi önkormányzatok szabadabb kezet kapnak a fejlesztések érdekében, mely nem feltétlenül vezet majd jó eredményre. Továbbá arról is beszélt, hogy a papír alapú térképek és a valóság között sokszor nagy a különbség – mely a tó fizikai testének meghatározását is nehezítené.

A témafelvetések utána a szakmai vitáé volt a főszerep, az elhangzottakhoz számos kérdés és reflexió érkezett. A rendezvénynek nem egy közös álláspont kidolgozása volt a célja, mint inkább az eltérő nézőpontok megvilágítása, melynek folytatásaként  a közös publikáció lehetőségét is felvetették a résztvevők,i a szakmai- és társadalmi vita továbbvitele érdekében.

 

Dr. Bordás Péter PhD, MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport

 

  1. kép forrása: https://www.pinterest.co.uk/pin/317433473722896924/
  2. kép forrása: AJBH archívum
  3. borítókép forrása: https://www.portfolio.hu/ingatlan/lakas/hiaba-szalltak-el-az-arak-lassan...
Hírgyűjtemény: 
Közjogi Albizottság: 
Korábbi hírek: 
Felnőttképzés: 
Közrendészet és magánrendészet: 
Közigazgatási bíráskodás: 
Közérdek: 
Helyi Önkormányzatok: 
Land grabbing: 
PPP: 
Energiakornyezet: 
Tudományos folyóirat: