Összefoglaló minden idők legzöldebb klímakonferenciájáról

  • 29 November 2017
  • Kutatócsoport2

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 23. éves ülésére november első két hetében (2017. november 6-17.) került sor Bonnban. A bonni tanácskozás soros elnöki tisztséget ugyan a Fidzsi-szigetek töltötte be, de mivel a Csendes-óceáni szigetállam nem tudott megrendezni egy ekkora konferenciát, ezért Németország átvállalta tőle a feladatot. A konferenciát azért rendezték éppen Bonnban, mert ott működik az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) titkársága.

A tanácskozáson 195 ország 25 ezer küldöttje tárgyalt arról, hogy miként lehet elérni a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, és hogyan kell beszámolni a nemzeti kibocsátás-csökkentési vállalások teljesítéséről.

A konferencia az első nagyszabású nemzetközi klímavédelmi tanácskozás volt, amióta a francia fővárosban 2015-ben elfogadták az éghajlatváltozás megfékezését célzó erőfeszítések nemzetközi összehangolásáról szóló Párizsi megállapodást.

A Climate Planet nevű építmény, amely egy 20 méter magas modell a Földröl az ENSZ 23. nemzetközi klímakonferenciájának helyszínén, a nyugat-németországi Bonnban. Forrás: MTI/EPA/Sascha Steinbach

A konferencia nyitó napján felszólaló Fidzsi miniszterelnök szerint az idei környezeti katasztrófák – hurrikánok, árvizek, erdőtüzek, aszály és élelmiszerhiány – árnyékában még inkább erősíteni kell a vállalt kibocsátás-csökkentési terveket, ahelyett, hogy visszalépnénk – utalva ezzel például a nagykibocsátó USA kihátrálására az Egyezményből.

A Párizsi klímaegyezmény fő célkitűzése, hogy a Föld légkörének középhőmérséklete ne növekedjen 2 Celsius fokot meghaladó mértékben az iparosodás előtti szinthez képest. A cél teljesítéséhez az egyezmény részesei nemzeti, tagállami vállalásokat tesznek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről.

Angela Merkel szerint a Párizsi Megállapodás csak a kezdet, és már most látni, hogy az eddigi vállalások nem lesznek elegendők. Németország legfőbb célkitűzése, hogy 2050-ig csaknem teljesen átálljon a klímasemleges működésre, de a nemzetközi klímavédelmi törekvésekhez is hozzá kívánnak járulni. Franciaország a megállapodás sikeréhez valamennyi széntüzelésű erőművének bezárásával kíván hozzájárulni. Emmanuel Macron az Európai Unió tagállamok összefogását sürgette, kiemelve hogy az EU-nak az egyezményből távozó Egyesült Államok helyére kell lépnie.

A „Károk és Veszteségek” (azaz az éghajlatváltozás miatt bekövetkező elkerülhetetlen károk) finanszírozása központi téma volt a konferencián. A fejlett országok továbbra sem állapodtak meg abban, hogy milyen és mekkora pénzügyi forrásokat tudnának erre felajánlani, sőt, az Európai Unió és Ausztrália bejelentette, hogy ennek a pénzügyi kérdésnek a megvitatása nem a klímatárgyalásokhoz tartozó ügy, ugyanis a szélsőséges éghajlati események nem mind az ember okozta éghajlatváltozás következményei. A Pre-2020 tárgyalások (azaz a Párizsi Megállapodás hatályba lépése előtti évek cselekvési terve) szintén megakadtak: a fejlődők továbbra is ambiciózusabb vállalásokat követeltek a fejlettektől, ezen országok nagyobb történelmi felelősségére hivatkozva az éghajlatváltozás előidézését illetően.  

A megállapodásban az is szerepel, hogy egy új pénzügyi eszköz, a legkevésbé fejlett államokat támogató alap (LDCF) révén az ipari államok anyagilag támogatják a fejlődő országokat abban, hogy minél jobban tudjanak alkalmazkodni az éghajlat változásához.

A német kormány már a tanácskozás első napján bejelentette, hogy további 100 millió eurót (31 milliárd forint) fizet be az alapba. Így 240 millió euróval Németország az LDCF legnagyobb befizetője. Az alapból eddig 67 ország kapott támogatást mintegy 500 millió euró értékben. 

Barbara Hendricks német környezetvédelmi miniszter kiemelte, hogy a párizsi klímaegyezmény megváltoztathatatlan, újratárgyalására nincs mód, és mindenkinek a végrehajtásra kell összepontosítani, mert a globális klímakatasztrófa elkerülésére nem sok időnk maradt. Az afrikai és ázsiai államok képviselői hozzászólásaikban kritikusabban fogalmaztak, sürgős cselekvést szorgalmaztak. Álláspontjuk szerint elméleti viták és konferenciák helyett az eddigi megvalósításoknál jelentősen több konkrét lépésre van szükség. 

A klímakonferencia egyik jelentős vitapontja volt az úgynevezett Fejlődő Kis Szigetországok (Small Island Developing States, SIDS) helyzete, mivel ezek az államok rendkívül sérülékenyek a klímaváltozás okozta környezeti hatásokra. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ezeket az országokat extrém módon fenyegeti a hirtelen változó és heves időjárás, a tengerszint növekedése és a fertőző betegségek terjedése, mindhez szervesen hozzájárul a globális felmelegedés is. A beszélgetést a COP23-at rendező ország, a Fidzsi-szigeteki Köztársaság kezdeményezte, mivel ő is közvetlenül veszélyben van, hiszen a SIDS-hez tartozik, amely az ENSZ besorolása szerint listázza a legfejletlenebb szigetországokat. Ezek az államok jellemzően nagyon szerencsétlen természeti adottságokkal rendelkeznek, már ami a klímaváltozás okozta problémákat illeti: 

  • kicsi a népességük, de rohamosan növekszik,
  • korlátozottak a természeti erőforrásaik,
  • sérülékenyek a természeti katasztrófákkal és a gazdasági sokkhatásokkal szemben,
    a nemzetközi kereskedelemtől extrém módon függenek.

A klímaváltozás egészségügyi hatásait megoldani kívánó tervezet, amely arra irányul, hogy a szigetországokat felszereljék és megismertessék a túléléshez szükséges egészségügyi tudással és technológiával. A tervezet szerint a fejlett, gazdag országok feladata, hogy segítsenek a szigeteknek, az ideális pedig az lenne, ha megháromszoroznák a nemzetközi támogatást. Ez soknak tűnik, pedig egyáltalán nem az: a klímaváltozás egészségügyi hatásainak mérséklésére egyelőre az egész klímaköltségvetés mindössze 1,5 százalékát csoportosítják. De nem kizárólag a SIDS-országok vannak veszélyben, ha a globális felmelegedés egészségügyi problémáit nézzük, a légszennyezettség és a stressz miatt fokozott veszélyben vannak a fejlett országok lakói is. Jó példa erre az, hogy jelenleg mintegy 300 millió ember asztmás a világon, az extrém hőhullámok miatt azonban a betegség sokkal inkább előre törhet majd a jövőben.

Egyértelmű tehát, hogy nem kizárólag a növekvő tengerszinttel vagy az egyre pusztítóbb viharokkal kell számolnunk, hanem a klímaváltozás hosszabb távú, az egészségre vonatkozó aspektusaival is. Ez a WHO szerint azt jelenti, hogy 2030-ig évente körülbelül 2-4 milliárd dollárba kerül majd az, hogy a klímaváltozás közvetlen egészségügyi következményeit mérsékeljük.

A tanácskozás elnöke az esemény záró napján úgy értékelte, hogy sikeres volt az ENSZ 23. klímakonferenciája, amelyen ugyan csak előkészítették a klímavédelmi egyezmény végrehajtási előírásait, hiszen a teljes szabálykönyvet 2018 decemberében fogadják el a COP 24-en, amelyet a lengyelországi Katowicében rendeznek meg, miután az ENSZ októberben kiadja jelentését, arról, hogy tartható-e a vállalt maximális hőmérsékletnövekedés.   

 

Az összefoglalót készítette: Horváth Bettina, joghallgató, DE-ÁJK

Források:

http://greenfo.hu/hirek/2017/11/06/most-dolhet-el-a-klimaegyezmeny-sorsa

http://greenfo.hu/hirek/2017/11/19/a-23-klimakonferencianak-is-vege

http://greenfo.hu/hirek/2017/11/07/mindannyian-egy-kenuban-evezunk-a-greenfo-tudositoja-a-bonni-cop23-rol

http://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20171023STO86613/eghajlatvaltozas-a-cop23-klimakonferencia-fo-celkituzesei-video

http://www.origo.hu/tudomany/20171105-nagyszabasu-klimavedelmi-konferencia-kezdodik-hetfon-nemetorszagban.html

http://vilag.transindex.ro/?hir=32545

http://enhat.mekh.hu/index.php/2017/11/20/23-ensz-klimakonferencia-nem-elegsegesek-az-eddigi-vallalasok/

http://www.alternativenergia.hu/parizsi-klimaegyezmeny-elkezdodott-az-ensz-23-klimakonferenciaja/81351

 

Hírgyűjtemény: 
Közjogi Albizottság: 
Korábbi hírek: 
Felnőttképzés: 
Közrendészet és magánrendészet: 
Közigazgatási bíráskodás: 
Közérdek: 
Helyi Önkormányzatok: 
Land grabbing: 
PPP: 
Energiakornyezet: