Magas légszennyezettség: az Európai Unió Bírósága elé kerülhet Magyarország

  • 5 February 2018
  • Kutatócsoport2

Európában évente legalább 400 ezren halnak meg a rossz levegőminőség miatt, és még többen szenvednek légszennyezés okozta légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségekben. A rossz légminőség évente több mint 20 milliárd euróba kerül az európai gazdaságnak - közölte az Európai Bizottság.

Előzmények

A környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló 2008/50/EK Európai Parlamenti és a Tanácsi irányelv olyan levegőminőségi határértékeket határozott meg, amelyeket az Európai Unió területén sehol nem szabad túllépni, valamint arra kötelezte a tagállamokat, hogy korlátozzák a polgárok káros légszennyező anyagoknak való kitettségét.  Az irányelvet 2010. június 11-ig kellett volna átültetni a magyar jogrendbe, azonban Magyarország késve, és nem is teljeskörűen tudott megfelelni az egyes levegőminőségi előírásoknak.  Az egyik legsúlyosabb levegőminőségi probléma a PM10, hétköznapi nevén a szállópor, mely a népességszámot tekintve Magyarországon követeli az egyik legtöbb halálos áldozatot, éves szinte 8-14 ezerre becsülik a légszennyezettséggel összefüggő halálozások számát. Ezen rendkívül súlyos probléma miatt kötelezettségszegési eljárás indult többek között Magyarország ellen is.  

Az Európai Bizottság válasza

A levegőminőség javítása érdekében 2018.január 30-án miniszteri csúcstalálkozót tartottak Brüsszelben. A megbeszélésre a levegőminőséggel összefüggő jogsértési eljárásban érintett tizenhat tagország közül kilenc, az eljárás ugyanazon szakaszában lévő ország kapott meghívást az előírt légszennyezettségi határérték túllépése miatt, Magyarországon kívül Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Csehország, Szlovákia és Románia. 

Karmenu Vella környezetvédelmi biztos úgy nyilatkozott, hogy jelen ülés összehívására három okból volt szükség. Egyrészről az állampolgárok védelme érdekében, másrészről annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a levegőminőség javításának elmaradása jogi következményekkel jár, harmadrészről pedig emlékeztetni a tagállamokat arra, hogy e lépéssel az a hosszú időszak ért a végéhez, mely során a Bizottság segítséget kínált, tanácsokat adott, és figyelmeztetéseket tett.

Karmenu Vella felszólította a fenti tagállamokat, hogy a jövő hét végéig nyújtsák be a Bizottságnak arra vonatkozó beadványukat, hogy milyen módon szándékoznak eleget tenni az uniós levegőminőségi jogszabályokban előírt kötelezettségeiknek. Amennyiben nem tesznek eleget e kötelezettségüknek, a Bizottság jogi lépéseket fog tenni, hiszen a felsorolt országok rendszeresen, jelenleg is megsértik az Európai Unió nitrogén-dioxidra és a részecskeszennyezésre vonatkozó levegőminőségi szabályait, már megkapták az indokolással ellátott véleményt, így ezen országok esetében a kötelezettségszegési eljárás következő szakasza már az Európai Unió Bíróságán történő keresetindítás.

Sajtóértekezletén Vella biztos akképp nyilatkozott, hogy elhangzott néhány pozitív javaslat az ülésen, de ezek nem elegendőek az összkép megváltoztatásához, új és hatékony intézkedésekre van szükség, a tagállamoknak kötelességük cselekedni, hiszen a tétlenség ráadásul jogi következményekkel is jár.

Javul a helyzet Magyarországon?

Magyar részről V. Németh Zsolt környezetügyért is felelős államtitkár vett részt az ülésen, ahol a Földművelésügyi Minisztérium közleménye szerint rámutatott arra, hogy Magyarországon jelentős lépések történtek az elmúlt években légszennyezettség hatásainak csökkentésére. Úgy nyilatkozott, hogy a lakosság egészségi állapotának javítása kiemelt cél, Magyarország a lehetőségeihez képest eddig is sokat tett a levegőminőség javítása érdekében, illetve folyamatosan dolgozik további intézkedéseken, elkötelezett a helyzet javítása mellett.  Az államtitkárság közleményében azt olvashatjuk, hogy a közlekedési szektorban buszcsere programok zajlanak, javul a kerékpáros közlekedés infrastruktúrája, valamint 2011 óta tart a „Fűts okosan!” kampány, amely azt célozza, hogy a lakosság hogyan csökkentheti a levegőszennyezést.

 

Az összefoglalót készítette: Gulyás Lilla, joghallgató

Felhasznált források:

Hírgyűjtemény: 
Közjogi Albizottság: 
Korábbi hírek: 
Felnőttképzés: 
Közrendészet és magánrendészet: 
Közigazgatási bíráskodás: 
Közérdek: 
Helyi Önkormányzatok: 
Land grabbing: 
PPP: 
Energiakornyezet: