Baljós árnyak - Yves Bot főtanácsnok véleménye a kvótaperrel kapcsolatban
A főtanácsnokok a szerepe, hogy a Bíróság előtti ügyekben részletesen indokolt indítványt nyújtsanak be a bírák részére, így segítve azok munkáját. A főtanácsnok indítványa a Bíróságot nem köti, a Bíróság azzal ellentétes döntést is hozhat, azonban indítványa lényegesen befolyásolja a Bíróság döntését.
Előzmények
Ahogy egy korábbi blogbejegyzésben már kitértem rá (ld. Menedékkérők jogi helyzete az EU-ban és tagállamaiban – Mi a tétje a népszavazásnak?), hogy az Európai Unió Tanácsa 2015-ben két határozatot fogadott el. Ezen határozatok alapján a tagállamok 2017 szeptemberéig 120 ezer menedékkérő menedékkérelmének (kvóta szerinti) elbírálását lettek volna kötelesek főként Olaszországtól és Görögországtól átvenni (nem pedig betelepíteni).
Mi értelme van a kvótának?
Főszabály szerint, annak az országnak kellene elbírálnia a menedékkérelmet, ahol a kérelmező először belép az integráció területére. Igazságos? Mennyi esélye van annak, hogy Finnország és Görögország területén ugyanannyi kérelmet nyújtanak be? A kvótára vonatkozó döntés meghozatalakor az Unió fő szempontja az integráció határánál fekvő tagállamok tehermentesítése volt. Azonban az Európai Unió ezen elkésett és tagállamok által politikailag nem támogatott megoldása sem kikezdhetetlen, hiszen 120 ezer menekült áthelyezéséről döntöttek, holott az Európába érkezettek száma majdnem eléri a másfél milliót.
Magyarországnak 1294 ember menedékjogi kérelmét kellett volna elbírálnia, amiért az Európai Uniótól menedékkérőként hatezer eurót kapna. Az ország hatóságai menekültügyi eljárás során saját maguk dönthetik el, hogy a kérvényező jogosult-e bármilyen oltalomra. Ha az adott tagállam által elvégzett vizsgálat kedvező eredménnyel zárul, menekült- vagy egyéb oltalmazotti státuszt, illetve tartózkodási engedélyt kaphatnak az adott országban, ellenkező esetben nem érvényesül a visszaküldés tilalmának elve és nem kötelező a befogadás.
Szlovákia, Magyarország, Csehország és Románia leszavazta ezt a határozatot, majd a döntés elfogadását követően az első két ország azt kérte, hogy a bíróság semmisítse meg azt. Arra hivatkoztak, hogy a Tanács nem tartotta be az eljárásrendet, amikor megszavazták a műveletet, nem volt megfelelő jogalap rá (EUMSz 78.cikk (3)), hogy elfogadják, és hogy 120 ezer menedékkérő elosztása nem fogja megoldani a menekültválságot, ezért a szükségesség kritériuma sem teljesül.
Magyarország érvei
Magyarország a keresetben tíz, (5 tartalmi, 4 eljárásjogi és egy másodlagos jogi) érvre hivatkozva kérte a mechanizmusról szóló tanácsi határozat azon részének megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene befogadnia. Elsősorban indítványában arra hivatkozik, hogy a határozatból hiányzik a felhatalmazás, azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.
A főtanácsnoki indítvány
Yves Bot főtanácsnok 2017. július 26-án ismertette indítványát a C-647/15. sz. Magyarország kontra Tanács és C-643/15. sz. Szlovákia kontra Tanács ügyekben. Indítványában utal Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokra is, és véleménye szerint a bíróság a megsemmisítésre vonatkozó döntésével: „megalapozottan emlékeztetheti a mulasztó tagállamokat kötelezettségeikre”, ezzel megelőlegezve azon eljárások végeredményét is.
Yves Bot főtanácsnok indítványa azt javasolja a Bíróság számára, hogy a tanácsi határozat megsemmisítése iránti kereseteket utasítsa el az alábbi főbb érvek alapján:
- A megsemmisítési kérelemmel kapcsolatos véleménye szerint a megtámadott határozatot tartalmára tekintettel nem lehet jogalkotási aktusnak minősíteni. Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (76.cikk (3) felhatalmazást biztosít ilyen intézkedések elfogadására:„Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el.”
- Az a tény, hogy a mechanizmusból bizonyos országok kikerülnek, nem minősül jelentős kérdésnek.
- A megtámadott határozat automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy könnyítsen a migrációs válságot követően a görög és olasz menekültügyi rendszerekre nehezedő jelentős nyomáson, ezért alkalmas az általa követett célkitűzés elérésére. A nem megfelelő hatékonyság nem kérdőjelezi meg a határozat alkalmasságát, mivel annak oka az is, hogy a határozatot egyes tagállamok (Magyarország és Szlovákia is) részlegesen vagy teljes mértékben nem hajtják végre.
- Az EUMSz rendelkezései felhatalmazást biztosítanak olyan intézkedések elfogadására, amelyek „ideiglenesen és konkrét pontokban eltérnek a menekültügyi tárgyú jogalkotási aktusoktól az egyértelműen azonosított szükséghelyzetre való reagálás érdekében”.A határozat határozott időre szóló, ezért átmeneti jellegű és nem jelentik az uniós jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosítását, így nem minősül a jogalkotási eljárás megkerülésének.
Összegzés
A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva javaslatot terjesszen a bíróság elé úgy, hogy az indítvány nem köti a bírákat. Azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással. Az ítélethirdetés várhatóan ősszel vagy legkésőbb télen lesz. A perben a bíróság tizenöt fős nagytanácsa fog dönteni, egyszerű többséggel.
Az összefoglalót készítette: Dr. Lovas Dóra, PhD hallgató
Menedékkérők jogi helyzete az EU-ban és tagállamaiban – Mi a tétje a népszavazásnak? - http://kozjavak.hu/menedekkerok-jogi-helyzete-az-eu-ban-es-tagallamaiban-mi-tetje-nepszavazasnak
Bukásra áll a kormány a kvótaperben; Magyar Narancs 31. szám XXIV. évf.; 14-15.old.