Alapjogok

Janus-arcú önrendelkezési jog: jár-e Katalóniának függetlenség a nemzetközi jog alapján?

  • Janus-arcú önrendelkezési jog: jár-e Katalóniának függetlenség a nemzetközi jog alapján?

    A nemzetközi jog egyik ius cogense a népek és nemzetek önrendelkezési joga. Ugyanakkor számos bizonytalansági faktor övezi e jogot, így a katalán helyzetet is.  Pontosan a jog tartalmának tisztázatlansága miatt jelentős szerepet játszik a nemzetközi politika, a többi állam hozzáállása is a függetlenedés kérdéséhez, viszont a jelenlegi nemzetközi közhangulat nem a katalánoknak kedvez. Az, hogy a katalánok nemzetként tekintenek magukra, míg a spanyolok nemzetiségként tekintenek rájuk, szintén ékes példája a fogalmak tisztázatlanságából fakadó bizonytalanságnak. Tovább... (Csákó Tímea)

     

Alaptörvénybe ütközik a Nemzeti Földalapról szóló szabályozás módosítása

  • Alaptörvénybe ütközik a Nemzeti Földalapról szóló szabályozás módosítása

    Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg a Nemzeti Földalapról szóló szabályozás módosítása kapcsán. Az AB szerint a földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg az Országgyűlés nem alkotott olyan sarkalatos szabályokat, melyek biztosítanák a földalap vagyonának hosszú távú megőrzését és céljainak védelmét. Tovább... (Széles Krisztina)

Hozzászólás a fogyatékossággal élők képzéséhez

  • Hozzászólás a fogyatékossággal élők képzéséhez

    A 2011. évi magyar népszámlálási adatok szerint a fogyatékossággal élő személyek száma 457 ezer fő, a népesség 4,6 százaléka. A népszámlálás adatai szerint a fogyatékossággal élő személyek 20,16 %-a az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettséggel sem, 36,18%-a általános iskola befejezett 8. évfolyamával rendelkezik. Érettségivel a fogyatékossággal élő személyek 22,46 %-a, középfokú iskolai végzettséggel, szakmai oklevéllel 16,99 %-a, mely meglehetősen alacsony arány. Tovább... (Hangya Dóra)

Tanulatlan felnőttek vagy képzetlen kormányzati vezetők?

  • Tanulatlan felnőttek vagy képzetlen kormányzati vezetők?

    Az UNESCO Felnőttoktatási Világkonferenciája már 1960-ban, Montrealban deklarálta az egész életen át tartó tanulás eszméjét és elkerülhetetlenségét. Az eredeti montreali eszme egyetemes emberi értékeket hordoz, olyan fejlesztést tételez fel, amely az általános műveltség és a szakműveltségek harmonikus egységére épít, hogy minden személyiség minél teljesebben kibontakozhasson. A vízió arra is kiterjed, hogy a nevelés, a képzés egyszer megszünteti önmagát, mert átadja a helyét az önképzésnek. Ettől még messze vagyunk, ahogyan az állam elhalásától is.  Tovább... (Tóth Judit)

Uniós jogot sért a civil törvény, avagy új szakaszba lépett a kötelezettségszegési eljárás

  • Uniós jogot sért a civil törvény, avagy új szakaszba lépett a kötelezettségszegési eljárás

    Az országgyűlés által júniusban elfogadott, alig több, mint három hónapja hatályos új civil törvény előírja, hogy azoknak a szervezetek, amelyek egy évben 7,2 millió forintnál nagyobb támogatást kapnak külföldi forrásból, regisztrálniuk kell, és „külföldről támogatott szervezetként” kell feltüntetniük magukat. A Magyarország által előterjesztett érvelés gondos elemzését követően az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy súlyos aggályai megválaszolatlanul maradtak. Tovább... (Horváth Bettina)

A földforgalmi rezsim joggyakorlatának és az Alaptörvény P) cikkének kapcsolata

  • A földforgalmi rezsim joggyakorlatának és az Alaptörvény P) cikkének kapcsolata

    2017. szeptember 6-án ülésezett az MTA ÁJB Közjogi Albizottsága, melyen tematikus megbeszélést tartott az Alaptörvény P) cikkében foglalt védelmi kötelezettségekről a termőföld forgalmához kapcsolódóan. Kiderült a résztvevők érdeklődéséből, hogy igény van a termőföldhöz kapcsolódó, a jogágakat átívelő szakmai polémiára a téma aktualitása, a szakmai és tudományos körökben felvetődő újabb és újabb megválaszolandó kérdések miatt. Jelen tanulmány a földforgalmi rezsim joggyakorlatának és az Alaptörvény P) cikkének kapcsolatát vizsgálja. Tovább... (Valentényi-Szilágyi Bernadett)

Az ukrán oktatási törvény margójára

  • Az ukrán oktatási törvény margójára

    Az ukrán parlament 2017 szeptember 5. napján fogadta el az új oktatási törvényt (az elnök még nem szentesítette), amelynek célja a közoktatás korszerűsítése, azáltal, hogy 2018 szeptemberétől számos reformot vezet be. Így például azt, hogy az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása (az ukrán mellett) csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Tovább... (Lovas Dóra)

Az alkotmányjogi oktatás nehézségeiről

  • Az alkotmányjogi oktatás nehézségeiről

    A magyarországi alkotmányos berendezkedés kimondva kimondatlanul egyre távolodik az európai alkotmányosság eszményeitől. Az egyetemi oktatók mandátuma azonban továbbra is arra szól, hogy olyan módon közvetítsék az alkotmányosság értékeit, hogy annak alapján a hallgató megismerje „az ember, az emberi méltóság, emberi jogok, demokrácia és a hatalom korlátozásának elméleti, gyakorlati jelentőségét.” Ez az ellentmondás nehezen kezelhető dilemmát okoz az oktatás során. Meddig mehet el oktató a kritikai megközelítésben, és hol húzódik az a vékony határvonal, amelyen túl már nem az egyes jogintézmények és hazai sajátos megoldások kritikai megközelítéséről, hanem tanórai politizálásról beszélünk? Tovább... (Szilágyi Emese)

Utolsó szög a jogállamiság koporsóján? – Mi lesz a lengyel bírói függetlenséggel?

  • Utolsó szög a jogállamiság koporsóján? – Mi lesz a lengyel bírói függetlenséggel?

    Nagy port kavartak a közelmúltban azok a lengyel törvényjavaslatok, melyek a bírói függetlenséget érintik. Tüntetések, éles bírálatok kéz a kézben járnak e törvény-tervezetekkel. Ennek ellenére a szejm, azaz a lengyel törvényhozás alsóháza támogatta a kormány indítványait, majd a szenátus elfogadta azokat. Ezt követően már a lengyel államfő döntésén múlt, hogy aláírja vagy visszadobja a felterjesztett törvényjavaslatokat. Tovább... (Széles Krisztina)

Jövőre átalakul az adóigazgatás – mire kell számítanunk?

  • Jövőre átalakul az adóigazgatás – mire kell számítanunk?

    Több, mint egy évvel ezelőtt kapta meg a Nemzetgazdasági Minisztérium azt a feladatot, hogy átláthatóbbá, illetve egyszerűbbé tegye az adóeljárási szabályokat. A július végén megjelent két törvénytervezet 2018. január 1-jétől hatályon kívül helyezné a korábbi adózás rendjéről szóló törvényt. Az augusztusi véleményezése után várhatóan szeptemberben kerül majd az országgyűlés elé, és októberben fogadják el. Ugyanakkor mindezek mellett novemberben új adóvégrehajtási törvény is várható, tekintettel arra, hogy a végrehajtási szabályok is teljesen kikerülnek az Art-ból. Tovább... (Horváth Bettina)

Oldalak