Zöldebb utazást Mindenkinek! A Fit for 55 javaslatai a közlekedési szektorra

  • 2023/06/20
  • Kutatócsoport2

Ismét előtérbe került európai uniós szinten a közlekedés rendszerszintű átvizsgálása. Ez nem meglepő, hiszen épp itt az ideje, hogy végre komolyan elkezdjünk foglalkozni a klímaváltozás kérdésével, valamint törvényi rendszereinket is hozzáigazítsuk a kialakult helyzethez. A klímakatasztrófa már rég nem a jövő, hanem a jelenünk, és még a legjobb esetben sem átmeneti jellegű. A közúti közlekedés adja az összes európai energetikai eredetű kibocsátás kb. 20%-át, így elkerülhetetlen, hogy ezen szektorban is komoly kibocsátáscsökkentésre kerüljön sor.

Bevezetés

A Bizottság 2019. december 11-én jelentette meg „Az európai zöld megállapodás” című közleményét, melynek célja, hogy az éghajlati és környezetvédelmi kihívásokat kezelje, valamint elérje Európa klímasemlegességét 2050-re. Ennek elérése elképzelhetetlen anélkül, hogy a gazdaság, illetve a társadalmi hozzáállás mélyrehatóan megváltozna. A célkitűzések megvalósítása érdekében az Európai Bizottság nyolc szakpolitikai területen javasolt új intézkedéseket.
    Ennek jogi keretét az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag adja, amely az uniós jogszabályok felülvizsgálatát és aktualizálását, valamint új kezdeményezések bevezetését célzó javaslatokat tartalmaz. Azt hivatott biztosítani, hogy az uniós szakpolitikák összhangban legyenek a Tanács és az Európai Parlament által elfogadott éghajlat-politikai célokkal. Az elnevezése az EU azon célkitűzésére utal, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás.[1]

Közúti közlekedés

A Fit for 55 csomag közúti közlekedésre vonatkozó célja az, hogy csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást. 2022 júniusában fogadták el azt az általános megközelítést, hogy ezentúl szigorúbb szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó előírásokat kell megalkotni az EU-ban. Nem elhanyagolható terület, hiszen a teljes uniós szén-dioxid-kibocsátás 15%-áért a személygépkocsik és a kisteherautók felelősek. 2035-től a javaslat értelmében a forgalomba hozott új személygépkocsiknak és könnyűgépjárműveknek kibocsátásmentesnek kell lennie. Ezt azonban már magától is bevállalta számos gyártó, ezért érdemesebb lenne gyorsítani a folyamaton, ahelyett, hogy külön engedményeket adna az EU különféle alkudozások folytán.[2]
    Az intézkedéscsomag közúti közlekedésre vonatkozó előírásai kiterjednek a nehézgépjárművekre, így a közeljövőben már környezetbarátabb teherautókkal lehet majd találkozni az utakon. A nehézgépjárművek (pl. tehergépkocsik, autóbuszok, távolsági buszok) CO2-kibocsátása a teljes uniós CO2-kibocsátásnak a 6%-át, a közúti közlekedésből származó teljes CO2-kibocsátásnak pedig a 27%-át teszi ki. Az intézkedéscsomaggal ellentétesen  funkcionáló gyártóknak többletkibocsátási díj formájában pénzbüntetést kell fizetniük. Emellett konkrét intézkedések biztosítják, hogy nagy mennyiségű és megbízható adat álljon rendelkezésre, így nyomon követik majd a nehézgépjárművek tényleges üzemanyag- és energiafogyasztását.[3]

Légi és vízi közlekedés

Az emberi tevékenységek által a levegőbe kerülő bizonyos szennyező anyagok globális klímaváltozást okoznak. A légköri CO2-koncentráció fokozatos emelkedése, a nitrogén-oxidok, a vízgőz és koromrészecskék légkörbe kerülése a Föld atmoszférájának hőmérsékletét nagymértékben befolyásolják és a globális hőmérséklet növekedését eredményezik.
   A közlekedés és áruszállítási ágazatok is nagymértékben felelősek ezért a tendenciáért. A 2018. évi adatok alapján az EU-ban a CO2 nagymértékű kibocsátásáért első helyen a közúti szállítás, a második helyen a légiközlekedési ágazat felel (14,4%), míg a harmadik leglégkörrombolóbb ágazat a tengeri hajózás a maga kibocsátott károsanyag értékeivel (13,5%). 
   A fenntartható közlekedési üzemanyagok fontos szerepet játszhatnak a klímavédelemben. Míg a közúti közlekedésben az utóbbi évtizedben előrelépés történt az elektromos vagy hibrid meghajtású gépjárművek és a bioüzemanyagok használatával, a vasúti közlekedés villamosításával, addig a légi- és tengerközlekedési, áruszállítási ágazat szinte kizárólagosan fosszilis tüzelőanyagokat használ. A két ágazatnak a Földre gyakorolt szénlábnyomának csökkentésére jelenleg korlátozott lehetősége van a fosszilis tüzelőanyagoktól való függősége és az érett és versenyképes alternatívüzemanyag-technológiák hiánya miatt. A határokon átnyúló probléma még az is, hogy a fenntartható üzemanyagok piaca holtponton van, mivel a kereslet iránta igen alacsony, így a termelésére sem ösztönzöttek az üzemanyagot előállító cégek.
  Az EU éghajlat-politikai célkitűzései akkor lesznek sikeresek az unió területén, ha a szakpolitikát uniós szinten határozzák meg és a fenntartható üzemanyagok nagyarányú termelésére és forgalmazására, valamint a versenyképességének növelésére központi szabályozás, intézkedés születik.

Az intézkedéscsomag két kezdeményezést, javaslatot tartalmaz:

A tervezetek céljainak az összevetése

ReFuelEU Aviation (a fenntarthatósági közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról szóló tervezet)

FuelEU Maritime (a megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagok tengeri közlekedésben való alkalmazásáról szóló tervezet)
  • Az uniós repülőtereken működő légijármű üzemanyag-forgalmazóknak fokozatosan növelniük kell a fenntartható üzemanyagok arányát (cél 2050-re a 63%)
  • Az uniós repülőterekről induló légi járműveket csak az adott járat üzemeltetéséhez szükséges fenntartható üzemanyaggal szabad feltölteni. (Elkerülendő ezáltal a többletüzemanyag általi súlytöbblethez kapcsolódó károsanyagkibocsátás megemelkedése.)
  • Az uniós repülőtereken biztosítani kell a megfelelő infrastruktúrát a fenntartható légijármű-üzemanyagok szállításához, tárolásához és a töltéséhez.
  • Az európai kikötőkbe befutó, 5000 bruttó tonnatartalom feletti hajókra vonatkozóan (kivéve a halászhajók) csökkenteni kell a fedélzeten felhasznált energia ÜHG-intenzitását. Cél: 2030-ra az 59%-os, 2050-re a 75%-os értékcsökkenés elérése.
  • A rakpartokhoz kikötött hajóknak a villamosenergia-igényük fedezése céljából 2030-tól a parti áramforrásokhoz kell kapcsolódniuk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: Saját szerkesztés

A rendeletekkel kívánják ösztönözni a közlekedési ágazatokban a fenntartható üzemanyagok szélesebb körű alkalmazását, melytől jelentős mértékű csökkenést remélnek az üvegházhatású gázok (továbbiakban: ÜHG) légkörbe kerülésének a tekintetében.
    A tervezetek céljaival összhangban az EU Bizottsága javaslatot terjesztett elő a hatályos jogszabályok felülvizsgálatára azzal a szándékkal, hogy felgyorsítsa az alternatív üzemanyaggal működő járművek töltésére szolgáló infrastruktúra kiépítését, és alternatív energiaellátást biztosítson a kikötőkben horgonyzó hajók és az álló légi járművek számára.

Vasúti szolgáltatás

A vasúti közlekedés korszerűsítése is évek óta folyamatban van az Unióban. 2020-ban a Tanács elfogadta a vasút európai évéről szóló határozatot, 2021-et pedig a vasút európai évének nyilvánították. A határozat célkitűzése a vasutak népszerűsítése, és az iparhoz és társadalomhoz való hozzájárulásának növelése, hiszen a legfenntarthatóbb közlekedési mód. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017-es adatai szerint az EU teljes ÜHG-kibocsátásának csupán fél százalékáért felelős.[4]
  Emellett a népszerűsítés érdekében a vasúton utazók jogait is felülvizsgálták. Kiemelésre érdemes, hogy igyekeznek megkönnyíteni a kerékpárszállítást azzal, hogy kötelezővé teszik a kapacitásról való tájékoztatást, valamint minden európai vonaton legalább 4 kerékpár számára biztosítanak helyet. Ennek oka lehet, hogy nem maradt figyelem nélkül az a tény, hogy a COVID-19 járvány eredményeképpen a kerékpározás és a gyaloglás jelentősége megnőtt számos európai városban. Ez is azt mutatja, hogy ha biztosítjuk az emberek számára a megfelelő, hatékony közlekedési módokat akkor, a környezetkímélő változat mellett teszik le a voksukat.

Pénzügyi forrásai

A Fenntartható Európa beruházási terv szerint az Európai Unió 2030-ig legalább 1000 milliárd eurót mozgósítana fenntartható beruházásokra. Ahhoz, hogy a következő évtizedben ez az összeg rendelkezésre álljon, különböző források megléte, valamint köz- és magánberuházások kombinációja szükséges.
   2021-2030 között az uniós költségvetés 503 milliárd eurót tervez ilyen kiadásokra nyújtani. Az InvestEU Alap mintegy 279 milliárd eurót biztosít majd. Az Innovációs Alap és a Modernizációs Alap 25 milliárd eurót tud rendelkezésre bocsátani. Ez a két alap a kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételekből finanszírozza majd. Valamint 2020. január 14-én az Európai Bizottság méltányos átállási mechanizmus létrehozására tett javaslatot, mely 3 pillérből áll:

  • Méltányos Átállást Támogató Alap, amely elsősorban vissza nem térítendő támogatásokat nyújtana,
  • InvestEU keretében létrehozandó finanszírozási program, amely magánberuházásokat von be elsősorban energetikai és közlekedési infrastruktúra területén, valamint a dekarbonizációs projektekre,
  • Európai Beruházási Bankkal közösen létrehozandó közszektor-hitelezési eszköz.

A Bizottság 100 milliárd euró összegű beruházásra tett javaslatot. 18 tagállam kért ilyen támogatást. Az Európai Bizottság minden kérelmet jóváhagyott, köztük Magyarországét is. Ezeken kívül létrehozták a Szociális Klímavédelmi Alapot, amely konkrét intézkedéseket fog finanszírozni az energia- és mobilitási szegénység kezelésére.[5]

Összegzés

Európa szerte új trend a környezeti értékek védelme és a fenntartható gazdasági koncepciók egyre nagyobb teret hódítanak a politikában is. Az éghajlatváltozás minden egyes embert és térséget érint, így szükségessé válik a városok, a régiók és az emberek szerepvállalási lehetőségeinek erősítése.
  Álláspontunk megegyezik az Európai Bizottság alelnökével, hogy az intézkedések egyfajta mentőkötélként szolgálhatnak a COVID-19 járvány és az orosz-ukrán konfliktus okozta körülményekből. Ennek hozománya, hogy inkább a gazdasági oldalra fókuszál a fenntarthatóság 3 pillére közül, azonban szembetűnő a környezetre gyakorolt pozitív hatása.
    Ezen Európai Zöld Megállapodás intézkedési javaslatai ambíciózusak és iránymutatóak lehetnek a többi kontinens számára is. Azonban úgy érdemes a kezdeményezéseket végrehajtani, hogy közben garantáljuk a méltányosságot és a szociális támogatást. Így az emberek életszínvonala is csupán a szükséges mértékben érezné meg a változást és könnyebben folytatnák ezt a jogkövető magatartást.

Készítette: Balogh Lilla és Barna Nóra, DE ÁJK, negyedéves joghallgatók

Források jegyzéke:

[1] Az európai zöld megállapodás, https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/green-deal/ (Letöltés dátuma: 2023.04.18.)

[2] Infografika – „Irány az 55%!”: miért szigorítja az EU a személygépkocsikra és a kisteherautókra vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokat? https://www.consilium.europa.eu/hu/infographics/fit-for-55-emissions-cars-and-vans/ (Letöltés dátuma: 2023.04.18.)

[3]Kibocsátáscsökkentés: a Tanács CO2-előírásokat fogadott el a nehézgépjárművekre vonatkozóan https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2019/06/13/cutting-emissions-council-adopts-co2-standards-for-trucks/ (Letöltés dátuma: 2023.04.18.)

[4] Tiszta és fenntartható mobilitás, https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/clean-and-sustainable-mobility/ (Letöltés dátuma:2023.04.18.)

Kategória: 
Kormányzás
Közérdek
Tömegközlekedés
Európai Unió
Brexit Eng: 
Fogyasztóvédelem: 
Consumer Protection: 
16th Anniversary: