Változások a kéményseprő-ipari tevékenységben - újabb centralizációs lépés?
A kéményseprői-ipari tevékenységről szóló törvény célja e tevékenység hosszú távú, zavartalan ellátásának biztosítása az emberi élet védelme és a vagyonbiztonság érdekében. A kéményseprő-ipari közszolgáltatásban jelentkező zavarok ugyanis az ellátásban bizonytalanságot okoztak, és ezzel tűz-, illetve életveszély kockázatát eredményezték.
A törvény hatályba lépése előtt a kéményseprői feladatokat az önkormányzatokkal szerződést kötő szolgáltatók végezték. Azonban ennek közszolgáltatási jellege, a felmerült ellátatlansági problémák, és elsősorban ezen közszolgáltatás alapvetően életvédelmi, vagyonvédelmi célzata megalapozta a kéményseprő-ipari feladat állami felelősségi körben való, állami szervek általi ellátását a természetes személyek tekintetében. Az volt a kormányzati szándék, hogy a lakosság rezsiköltségeit a lehető legalacsonyabbra csökkentse, és ezért a lakossági kéményseprő-ipari ellátást a Kormány ingyenessé tette. A jogszabály a kéményseprést törli a fogyasztóvédelmi törvény hatálya alól, így az most már nem közszolgáltatás lesz, hanem állami feladat.
A törvényjavaslat másik célja a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása, a megváltozott uniós és hazai szabályozási előírások összhangjának megteremtése érdekében.
Az új törvény szerint a kéményseprő-ipari tevékenységet főszabályként a Kormány által kijelölt szervezet közfeladatként látja el, míg kivételes esetekben a kéményseprői-ipari szolgáltató. A törvény szerint nem tartozik a jogszabály által szabályozott tevékenységek körébe, amely az alábbiakra irányul: az épített cserépkályha, kandalló, kemence csak bontással oldható összekötő eleme vagy annak bekötőnyílása, a használaton kívüli égéstermék-elvezető, valamint az az égéstermék-elvezető, amelynek elhelyezésére szolgáló épületrészt, épületet jogerős hatósági döntéssel lezártak vagy életveszélyesnek nyilvánítottak, a döntés visszavonásáig.
A kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevékenységet a legtöbb ingatlan esetében az előzetes írásbeli értesítése szerinti első és második időpontban térítésmentesen végzi. Ez nem igaz azonban a társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben lévő, nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanok esetében, amikor a költségtérítést ilyenkor is fizetni kell, és amelynek mértéke az elvégzett kéményseprő-ipari tevékenység költségének az érintett ingatlanra jutó arányának felel meg.
A kéményseprő-ipari szolgáltató a kéményseprő-ipari tevékenységet a törvényben meghatározott ingatlanok esetében megrendelésre, díjfizetés ellenében végzi (ezen ingatlanok esetben az ingatlan használója a jogszabályban meghatározottak szerint köteles a kéményseprő-ipari szolgáltatótól vagy egyes esetben a kéményseprő-ipari szervtől megrendelni.)
Tehát az ingyenesség csak akkor vonatkozik a magántulajdonú ingatlanra, ha az nincs bejelentve gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, vagy fióktelepeként. Ha azonban így vannak bejelentve továbbra is fizetnek majd, de már a katasztrófavédelemnek.
A kéményseprői tevékenység eredményéről dokumentum készül, amely egy példányát az ingatlan tulajdonosának, annak távollétében az ingatlan használójának, megrendelés esetén a megrendelőnek igazolt át kell adni. A kéményseprő-ipari szolgáltató továbbá a tevékenység megkezdése előtt köteles e tevékenységét a székhelye szerint illetékes tűzvédelmi hatóságnak jogszabályban meghatározott módon bejelenteni. A kéményseprő-ipari szerv az időszakos ellenőrzést és a szükség szerinti tisztítást megrendelés nélkül, ütemezett sormunka keretében látja el az ingatlan használójának előzetes írásbeli értesítése alapján. Ha az ingatlan használójának a jelzett időpont nem megfelelő, a kéményseprő-ipari szerv írásban az első időponttól számított harminc napon belüli időszakra eső második időpontot jelöl meg, tájékoztatást nyújtva az ingatlan használójának felróható okból elmaradó, sormunkában meghatározott feladatok elvégzésével kapcsolatos ingatlanhasználói kötelezettségekről és azok elmulasztásának jogkövetkezményeiről. Az időszakos ellenőrzés második időpontban történő meghiúsulása esetén a kéményseprő-ipari szerv és az ingatlan használója harmadik időpontban állapodnak meg.
Ha a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató a tevékenysége során a szakterületét érintően az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetését észleli, a helyszínen írásban felszólítja az ingatlan használóját a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető üzemeltetésének azonnali szüneteltetésére a szabálytalanság megszüntetéséig és ezzel egyidejűleg haladéktalanul tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot, szükség esetén a földgázelosztót.
A kéményseprő-ipari szerv kéménytűz vagy szén-monoxid-szivárgás káreseményt követően térítésmentesen 24 órán belül jogszabályban meghatározott helyszíni műszaki vizsgálatot végez. Ennek meghiúsulása esetén a kéményseprő-ipar szerv a helyszíni műszaki vizsgálatot az ingatlan használójának bejelentése alapján előre egyeztetett időpontban végzi el.
Kéményseprő-ipari tevékenység ellátásában az a természetes személy vehet részt, aki büntetlen előéletű és nem áll a kéményseprő-ipari szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, illetve erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezik.
A törvény felsorolja továbbá az ingatlan használójának jogait és kötelezettségeit és tartalmaz egy felhatalmazó rendelkezést, amely a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzéséhez szükséges részletes szabályok alacsonyabb szintű jogszabályokban történő meghatározására vonatkozik.
Az összefoglalót készítette: Lovas Dóra, joghallgató
Forrás: