Újabb "csapás" az önkormányzati autonómiára?

  • 15 November 2019
  • Kutatócsoport2

Az önkormányzatok diverzitása és autonómiája az elmúlt években jelentősén átalakult, - ahogyan arról több tanulmányban blogunk is beszámolt - s most a Kormány által ismertetett és benyújtott javaslatai alapján ismét gyökres változások szemtanúi lehetünk. A javaslatok szerint az önkormányzatok nem szólhatnának bele érdemben, hogy mi épüljön a településen, a szabálysértési ügyek elbírálása a rendőrséghez kerülne áttételre, továbbá a tömegközlekedés finanszírozását javarészt az iparűzési adóból kellene fedezniük.

A kormány jelenlegi elképzelése, továbbá a legutóbbi országgyűlési ülésen benyújtott javaslatok alapján az önkormányzati létet nagyban nehezítő szabályozást kíván életbe léptetni.
Az úgynevezett salátatörvény (T/8017. sz. törvényjavaslat A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról) értelmében 2020. március 1.jétől a járásközpontok városi jegyzőinek át kellene adniuk az építési igazgatással kapcsolatos feladataikat a kormányhivatalok részére. Ezen átengedéssel párhuzamosan pedig az önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga állami kézbe kerülne, amely a jegyző építésügyi igazgatási feladatainak ellátását biztosítja. Ennek értelmében nemcsak az önkormányzati vagyon, hanem a feladatot ellátó köztisztviselők is a kormányhivatal alárendeltségébe kerülnek. A törvényjavaslat legfőbb problematikáját a korábban ismertetett önkormányzati autonómia csorbulása jelenti. Az önkormányzatnak ugyanis ezentúl nem lenne érdemi ráhatása arra, hogy mi és hogyan épül az adott településen, csupán annyi beleszólása lehetne az építkezésekbe, hogy a települési vagy kerületi építési szabályzatot továbbra is az önkormányzatnak kell meghoznia és elfogadnia. Ezen kívül pedig a településképi véleményezés is önkormányzati feladat maradna. Az átvételről történő megállapodásnak 2020. január 31.-ig kell megszületnie.
A jelenlegi szabályozás értelmében, ha valaki építési szándékkal kíván élni, akkor az illetékes első fokon eljáró építési hatósághoz, vagyis a jegyzőhöz kell fordulnia. Ha engedélyét nem kapta meg, másodfokon a kormányhivatalhoz fordulhat, melyben alapos indoklással kellett élnie.
A jegyző esetében azonban kérdésként vetődik fel, miszerint sérül-e autonómiája az építési hatósági ügyekben történő változás kapcsán. Maga a jegyző az önkormányzati törvény szerint ugyanis kettős szereppel bír. Egyrészt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben önkormányzati feladat- és hatásköröket gyakorol, másrészt törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet államigazgatási feladatokat telepíthet a jegyzőre, mely helyzetben a jegyző az államigazgatás helyi képviselőjeként jár el. Az építési hatósági feladatok az építési törvény szerint ugyanis államigazgatási feladatnak minősülnek, azokat pedig az állam eddig első fokon a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjén és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjén keresztül gyakorolja. A másodfokú építésügyi hatósági feladatokat pedig a fővárosi és megyei kormányhivatalok látja el. A következtetések levonása kapcsán elmondható, miszerint az építésügyi hatósági kérdésekben az önkormányzatok eddig sem járhattak el, hiszen azokat a jegyzők nem önkormányzati tisztségviselőként, hanem az államigazgatás helyi képviselőjeként látták el.

További javaslat a szabálysértési ügyek kapcsán került beadásra. A korábbi szabályozással ellentétben, miszerint eddigiekben a kisebb ügyekben az eljáró hatóság a járási kormányhivatal volt, addig a benyújott javaslat értelmében ez a rendőrség feladat-és hatáskörébe csúszna át. Előnye az volna, miszerint a kormányhivatal alapjáraton túlterhelt és létszámhiánnyal küzdő volta alól fellélegezhetne, kvázi tehermentesítése menne végbe, hátránya azonban az jelentené, hogy a kerületi rendőrség sokkal leterheltebbé válna.

Végül, de nem utolsó sorban javaslat került benyújtásra a tömegközlekedés forrásfedezetének kapcsán. Eszerint az önkormányzatoknak a helyi iparűzési adóbevételből kellene finanszíroznia azt, mely bevételi forrása az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység után fizetett adó (1990. évi C. törvény a helyi adókról) Ez nyilván annyiban nehezítené a helyzetet, miszerint jóval szűkebb keret szolgálna a fenntartás, működtetés, valamint az esetleges innováció anyagi fedezetéül, továbbá a költségvetés felhasználási keretét is jelentősen átrendezné.
Ennek megoldásaként szolgálhatna az esetleges átcsoportosítások kérdése, mely esetlegesen szociális, kulturális vagy városüzemeltetési oldalról történhetne, továbbá felvetődne az adón kívüli források felkutatása is. (pl. parkolási közszogáltatás átszervezés, a dugódíj bevezetése)

***

A törvényjavaslat kapcsán tehát összegzésként elmondható, miszerint egy újabb "csapással", az elmúlt években stabilizálódni látszó helyzetet felforgatnák. A javaslat elfogadása és bevezetése ugyan még kérdéses, mégis elgondolkodtató, hogy bevezetése esetén mennyi maradna az önkormányzatok egyébként is szűk autonómiájából, azok után hogyan kellene tekinteni a magyar lokális szintre.

Az összefoglalót készítette: Kovács Viktória, joghallgató

 

Felhasznált források:

T/8017. sz. törvényjavaslat A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról

https://www.parlament.hu/irom41/08017/08017.pdf?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201911

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100189.tv&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201911

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700078.tv&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201911

https://mandiner.hu/cikk/20191115_most_akkor_tenyleg_kiveszi_az_onkormanyzatok_kezebol_az_epitesugyet_a_kormany

https://444.hu/2019/11/12/torvenybe-foglalja-a-kormany-hogy-az-iparuzesi-adot-elsodlegesen-a-helyi-tomegkozlekedes-finanszirozasara-kell-forditaniuk-az-onkormanyzatoknak

Brexit Eng: 
Fogyasztóvédelem: 
Consumer Protection: