Kormányzás

2024-et írunk és a válságok korát éljük, miközben az Európai Unió szabályai – a változó tagállami irányváltásoknak és beavatkozásoknak kedvező módon − átalakuláson mennek át. A „Látható kéz. Kormányzati tulajdon és szabályozó szerep vállalati körben” című kötet ebben az időszakban vizsgálja a vállalati szektort és ehhez kapcsolódóan az állami tulajdonosi szerepek alakulását. Ez azért is érdekes kérdés, mert olyan tulajdonról van szó, amely jognak az alanya piaci szereplő, de egyben szabályozó hatóságént is jelen van. Ebből következően a kötet fókuszában az áll, hogy az állam részesedéstulajdonosi szerepe elkülönülhet-e gazdaságpolitikai és más funkcióitól, és ha nem, akkor milyen tényezők befolyásolják a kapcsolat vagy összefonódás módját, tartalmát és mértékét. Tovább... (Lovas Dóra)

Immáron több mint negyedszázaddal a háta mögött a magyar önkormányzati rendszer mélyreható gyakorlati tapasztalati anyagot halmozott fel működése során, melyet, ha nem is ismerünk a maga teljességében, de elegendő tanulsággal szolgál a korábbi hibák elkerülése és a jó gyakorlatok megőrzése számára. Az egyik ilyen, az új választási ciklusok előtt is felvetődő alapvető kérdés, hogy vajon milyen jellemzők, sajátosságok, tényezők határozzák meg az adott település önkormányzatának működését, vezetésének színvonalát? Tovább... (Józsa Zoltán)

A közösségi közlekedés mindenki számára elérhető áron és módon való biztosítása – az európai uniós jogi terminológiában – általános gazdasági érdekű szolgáltatás, amely ellátása tagállamok feladatát képezi. Így főszabály szerint a terület nem tartozik az európai uniós versenyjog hatálya alá, hiszen a piaci versenyhelyzet az általános gazdasági érdekeltségű közszolgáltató vállalat feladatainak ellátását veszélyeztetné. Az ilyen érdekeltséget az európai uniós jog nem határozza meg, de az eseti döntések alapján a közlekedésen kívül ide tartozik például a posta és a villamos energia szolgáltatása is. Tovább... (Lovas Dóra)

Az Európai Unió tagállamai között a leginkább sajátos utakon járó jogterület a magánjog területe, hiszen itt érvényesül legkevésbe az Európai Unió jogegységesítő törekvése. Ennek ellenére látható, hogy az egyes tagállamok szerződési jogánál kiemelt helyet foglal el a tájékoztatási kötelezettség problémaköre. A magyar és az ahhoz hasonló egyes tagállami szabályozások alapján nem meglepő, hogy a légiutasok jogait szabályozó uniós rendelet szintén kiemeli a tájékoztatási kötelezettség kérdését. Jelen tanulmány a joggyakorlatból vett példákon keresztül mutatja be e sajátos jogintézmény elméleti és gyakorlati kérdéseit. Tovább... (Zoványi Nikolett)

Jelen blog az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) részletszabályait vizsgálja, egy a Covid 19 járvány alatt felmerült kérdés kapcsán. A GDPR egy kötelezően és közvetlenül alkalmazandó jogforrás a tagállamok jogában, ugyanakkor a személyes adatok kezelésével kapcsolatban lehetőséget biztosít arra, hogy a tagállamok „pontosítsák” az adatkezelési szabályokat. Így erre tekintettel merült fel a kérdés a világjárvány idején az iskolai oktatásban igénybe vett videokonferenciákkal kapcsolatos adatkezelési szabályok pontosításának területén. A tanulmány célja az ehhez kapcsolódó német eset bemutatása, amely előzetes döntéshozatali eljárás keretében került az Európai Unió Bírósága elé. Tovább… (Hegedűs Sára Örzse)

Az Alkotmánybíróság előtt bírói kezdeményezésre vizsgálta a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 276. § (8) bekezdés alkalmazhatóságát. Az indítványozó bíró az előtte folyamatban lévő ügyet felfüggesztette, majd az Alkotmánybírósághoz fordult amiatt, hogy a rendelkezés alaptörvény-ellenességét állapítsák meg, valamint semmisítsék meg azt. A rendelkezés így szólt: „Az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség), amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételnek, jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson – tanácskozási joggal – részt venni.” Tovább... (Pella Sebestyén Márk)

Az elmúlt időben a hírpotálok bejegyzései alapján a nevelőszülő kifejezés felér egy szitokszóval, ennek ellenére Magyarországon majdnem 60000 gyermekvédelmi nevelőszülő rendelkezik működési engedéllyel, ebből több, mint 90% nevelt legalább 1 állami gondozott gyermeket, amely adathoz viszonyítva a kevés problémás eset egy nagyon jó arány. A családbafogadó gyám abban az esetben tudja ezt a feladatot felelősséggel vállalni, és a gyermek mindenekfelett álló érdekének is akkor fog megfelelni ez a befogadási forma, amennyiben az adott személy anyagi helyzete lehetővé teszi családjában az adott nehéz helyzetű gyermek saját költségen történő nevelését, gondozását, taníttatását, esetleges gyógykezelését. Tovább... (Hegedüs Eszter)

A Fővárosi Törvényszék normakontroll eljárást kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének települési adóról szóló önkormányzati rendeletének két pontját alkotmányellenesnek vélve. Ugyanis az Alaptörvény szerint az adókötelezettség csupán a teherbíróképesség szintjéig terjedhet, így a települési adókötelezettség is csak arányos mértékig terhelheti az adóalanyokat. Az Alkotmánybíróság döntésében továbbfejlesztette a települési adóval kapcsolatos eddigi gyakorlatát. Tovább... (Balogh Lilla)

A COVID-19 válsággal összefüggésben meghozott korlátozó intézkedések gazdasági hatása által leginkább érintett ágazatok közé tartozik a légi közlekedés. A válság hatásaira adott kormányzati válaszok eredményeként úgy tűnik, hogy az elmúlt évtizedekben a verseny növelésére irányuló tendencia az ágazatban – legalábbis átmenetileg – megfordult, elsősorban az állam tulajdonában lévő vagy az állam számára stratégiai jelentőségű nagyobb vállalatok piaci pozíciójának megerősítésével. Jelen tanulmány egy módszertani példát mutat be az állami szerepvállalás kiterjedésének vizsgálatára egy adott szabályozási területen. Ezen belül is azt vizsgálja, hogy a COVID-19 válság hatása hogyan mérhető az állami támogatások jogszerűségével kapcsolatos európai bírósági ítélkezési gyakorlat alakulásában. Tovább... (Bartha Ildikó)

A Bíróság 2023. július 13-án hozta meg ítéletét a C-106/22. számú ügyben, melyben a Fővárosi Törvényszék fordult előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel a Bírósághoz 2022. februárjában. Az ügy alapját egy 2020-as kormányrendelet adta, mely alapján a belgazdaságért felelős miniszter engedélye szükséges, hogy stratégiai jelentőségű vállalatokban külföldiek tulajdont szerezhessenek. Tovább... (Pella Sebestyén Márk)