2004-ben lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete, mely azon légiutasok jogairól szól, akik valamely tagállam területén található repülőtérről indulnak vagy ilyen repülőtérre érkeznek. Az említett rendelet szabályait az Európai Unió Bírósága már több alkalommal értelmezte, ezzel biztosítva annak valamennyi tagállamban való egységes alkalmazását. Legutóbbi a C-826/19. sz. ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Landesgericht Korneuburg (korneuburgi regionális bíróság, Ausztria) 2019. október 29‑i határozatával terjesztett elő a WZ és az Austrian Airlines AG között folyamatban lévő eljárásban. Tovább... (Nagy Péter Zsombor)

Mindennapjaink egyik legnagyobb kihívását a mesterséges intelligenciára és digitalizációra épülő robottechnológiák jelentik. A munkavállalókat egyre nagyobb mértékben felváltó robotok ugyanis nemcsak a munkahelyek megszűnésének, hanem az állami bevételek kiesésének súlyos következményeit is magukban hordozzák, mivel a robot által generált nyereség a hatályos szabályozás értelmében nem esik adókötelezettség alá. Mindezek mentén egy olyan joghézaggal teli szabályozási keretben találjuk magunkat, amelyre munkáltatóként ugyan pozitívan tekintünk, állami oldalról vizsgálva az adókikerülések és megbúvó magatartások hosszútávon azonban beláthatatlan következményekhez vezetnek. Tovább... (Kovács Viktória)

Pikamae főtanácsnok álláspontja szerint a nemzeti bíróságoknak figyelmen kívül kell hagyniuk minden olyan magyar szabályozást és bírói gyakorlatot, amely sérti az előzetes döntéshozatali lehetőségüket és kérdés intézését az EUB-hez. Az előzetes döntéshozatalra feltett kérdés arra vonatkozik, hogy ellentétes-e az uniós joggal egyrészt az, hogy a Kúria a legfőbb ügyész indítványára az előzetes döntéshozatalra utaló végzését – annak a jelen ügyre vonatkozó jogi hatályát nem érintően – törvénysértőnek minősíti amiatt, hogy az előterjesztett kérdések nem relevánsak az alapügy megoldása szempontjából, illetve másrészt az, hogy a kérdést előterjesztő bíróval szemben ugyanezen okok miatt fegyelmi eljárást kezdeményeznek. Tovább... (Szutor Beáta)

Az Európai Unió 2018-ban fogadta el a felülvizsgált energiahatékonysági irányelvet, amely a negyedik energiacsomag részeként alapját képezi egy környezettudatos, innovatív energiaunió koncepció megvalósításának. Az energiahatékonyság témaköre rendkívül tág, ez a bejegyzés kifejezetten az épületek energiahatékonyságával foglalkozik, amely kulcsszerepet játszik mind a környezetvédelemi törekvések, mind pedig az energiabiztonság elérésében. Tovább... (Csonka Péter - Szabó Marcell)

2021. február 22. napján az Országgyűlés elfogadta a hulladékgazdálkodási rendszer megújítására vonatkozó törvényjavaslatot, amely korábban az Alkotmánybíróságot is megjárta. A törvény szerint a módosításra a körforgásos gazdaságra való átállás, az illegális hulladéklerakók felszámolása, a hulladékot illegálisan elhelyezők szigorúbb büntetése, és a visszaváltási rendszer kialakítása, miatt kerül sor. Továbbá a szándék szerint a hulladékgazdasági tevékenység racionalizálását szolgáló jogszabályi módosítások hozzájárulnak ahhoz, hogy megóvjuk a természeti kincseinket és megtisztuljon az ország. Tovább... (Nagy Péter Zsombor)

A legnagyobb világgazdasági szereplők egyre éleződő konfliktusa figyelhető meg napjainkban. A nemzetközi kereskedelem szereplőinek súlya egyre inkább szélsőségessé válik, csak az USA, az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság a világkereskedelmi forgalom 42%-át bonyolítja, így ezen szereplők viszonya határozza meg napjaink globális gazdaságát. A 2020-as amerikai választások fényében felmerül a kérdés, hogy partnerre talál-e az Európai Unió és Joe Biden adminisztrációja a digitális platformok monopóliumának megtörése tekintetében? Tovább... (Bak Márton Ferenc)