„Lenn repül a zöld, fenn repül a kék …” - Különadók, különös tekintettel a légitársaságok helyzetére

Bevezetés

A kormány a vészhelyzet idején számos intézkedést vezetett be, melyek célja a költségvetés bevételeinek növelésén keresztül, az államháztartási egyensúly helyreállítása. Ilyen intézkedés például, hogy meghatározta az üzemanyag és egyes alapvető élelmiszerek maximális árát, valamint szektor-specifikus különadókat vezetett be. Ezen utóbbira vonatkozó részletszabályokat az 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet tartalmazza.[[1]] A megosztó fogadtatást eredményező változások 2022. július 1-jén léptek hatályba. A blogbejegyzés tárgyát képező extraprofit-különadót a jelenleg érvényben lévő ágazati különadók felett vetették ki és azzal az extraprofit jelentős részét vonják el egyes vállalkozásoktól, a rezsivédelmi és honvédelmi alapok finanszírozásának érdekében.

Mire irányul és milyen céljai vannak az extraprofit-különadóknak?

Mintegy nyolcszázmilliárd forint bevételre számít a kormány az extraprofit-különadókból, és ezekhez finomhangolásként még százmilliárdot hozhatnak más adóemelések (pl. cégautó adó, népegészségügyi adó, dohány- és alkoholtermékek jövedéki adója, tranzakciós illeték).[[2]] Nyolc szektort érintve vezették be az extraprofitadókat és a következőkben felsorolt bevételösszegeket várják tőlük.

1. táblázat: Extraprofitadók szektoronként

Forrás: Saját szerkesztés

Ezen fiskális közteher bevezetésének célja részben a magyar honvédelmi képesség fejlesztése, részben pedig a rezsicsökkentés megvédése. Ezen célok megvalósítása érdekében létrehozásra került a rezsivédelmi és honvédelmi alap, amelybe azoknak a szektoroknak kell különadót fizetni, amelyek extraprofitra tettek szert az elmúlt időszakban. A rezsivédelmi alap 700 milliárd forinttal, míg a honvédelmi alap 200 milliárd forinttal jött létre idén, ebből 800 milliárd bevételt az extraprofitadók jelentenek, melyeket főszabály szerint idén és 2023-ban kell fizetni.[[3]]
    Extra profitadóra jó példa lehet  a kőolajtermék-előállítók adója, amely szerint a Brent kőolaj világpiaci ára és az orosz nyersolaj ára közti különbözet 25%-át kell befizetni havonta különadóként mindaddig, amíg az előbbi magasabb. Míg a távközlési pótadót a Magyarországon működő elektronikus hírközlési cégek, távközlési társaságok fizetik az egész éves nettó árbevételük után. Mértéke 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék, 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, 100 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék.[[4]] További példa az egyes energiatermékek adója sávosan változik, hiszen 10% feletti az emelkedés számos alkoholtermék esetében, míg a dohánytermékeknél 10-15% százalékkal magasabb adómértékű a jövedéki adó.

Légitársasági különadó

Ezen különadó lényegében azt jelenti, hogy a légitársaságok földi kiszolgálását végző gazdálkodóknak belföldről induló utasonként/havonta 3900 Ft, illetve 9750 Ft hozzájárulást kell fizetniük. Az alacsonyabb mérték az EU-ba, Nagy-Britanniába, Svájcba, Norvégiába és néhány további kiemelt európai államba irányuló utazásokra vonatkozik. Tehát az adó alapja a repülőgép belföldről induló utasainak száma, a tranzit utasokat kivéve. A földi kiszolgáló cégeknek a hozzájárulás alapjának megállapítására alkalmas nyilvántartást kell vezetniük, valamint annak segítségével az önadózás szabályai szerint kell bevallani a különadót. [[5]]
    A jogalkotó a különadó bevezetését azzal indokolta, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után, az elhalasztott utazások miatt a vártnál gyorsabban térhet vissza a 2019-ben is tapasztalt, rekordszintű utasforgalom hazánkban, ami alapot ad a személyszállító társaságok bevonására is az arányos teherviselésbe. Egyes szakértők szerint a magyar kormány által meghozott döntést más uniós országok is követni fogják, illetve a dömpingáron, vagyis az öt-tízezer forintért értékesített repülőjegyekre további extraadót is észszerű lenne kivetni, mert ez az agresszív árpolitika egyébként is rendkívül káros a versenypiac szempontjából.[[6]]

Az extraprofitadó fogadtatása

A különadó bevezetését a légitársaságok nem fogadták jól (Pl.: Wizz Air, Ryanair), mivel véleményük szerint a légiközlekedés már több, mint két éve veszteséges és nem lenne igazságos a különadóztatás.
    A Ryanair diszkont légitársaság (a Wizz Air-hez hasonlóan) úgy döntött, hogy a légitársaságokra kivetett extraprofit-adóját áthárítja az utasokra. 2022. júniusban e-mailen értesítette az utasait arról, hogy az adóemelés miatt 3900 forinttal megemelik a már lefoglalt jegyek árát is. Emiatt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kezdeményezésére Budapest Főváros Kormányhivatala fogyasztóvédelmi eljárást indított a légitársasággal szemben. A Fogyasztóvédelmi Főosztály kihangsúlyozta, hogy az extraprofitadót nem a légitársaságnak kell befizetnie, hanem a földi kiszolgálást végző szervezetnek, tehát szerintük a Ryanair adóterhei nem növekedtek, így nem helytálló arra hivatkozva jegyárakat emelnie. A Fővárosi Kormányhivatal szerint a Ryanair jogszerűtlenül emelt árat és „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott” az extraprofitadóval összefüggésben, valamint tájékoztatójával megtévesztette a fogyasztóit. Ezekre tekintettel 300 millió forintos pénzbírságot szabott ki. [[7]]
    A hatóság döntésére válaszul a Ryanair bejelentette, hogy 7 útvonalon csökkenti a budapesti járatai számát (Amman, Bristol, Pisa, Prága, Szófia, Tel-Aviv és Varsó útvonalakon), illetve ezen felül a téli menetrend életbe lépésekor 8 járat teljesen megszűnik (Bordeaux, Bournemouth, Köln, Kaunas, Krakkó, Lappeenranta, Riga és Torinó). A légitársaság véleménye szerint Magyarország és Budapest a régiós városokkal szemben kevésbé versenyképessé válik majd ezen események következtében.[[8]]
      A légitársaság ezzel párhuzamosan bírósághoz fordult az ügy miatt, mivel úgy véli, hogy uniós jog védi a légitársaságokat, így maguk állapíthatják meg a díjaikat, illetve háríthatják át szabadon az adókat a fogyasztókra.[9] A közlekedésért felelő uniós biztos is úgy nyilatkozott, hogy az uniós jog lehetővé teszi az adók utasokra való áthárítását, amennyiben ez átlátható és megkülönböztetésmentes módon történik. Az uniós légitársaságok szabadon állapíthatják meg az EU-n belüli légijáratok viteldíjait. A feltétel ehhez annyi, hogy tiszteletben tartsanak bizonyos átláthatósági követelményeket, a fogyasztók érdekeit, és ezáltal egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre. A hatályos uniós rendelet továbbá annyit ír elő, hogy a társaságoknak tájékoztatniuk kell az utasokat a légi viteldíjra vonatkozó valamennyi feltételről. Illetve a helyi fogyasztóvédelmi hatóság csupán azt értékelheti, hogy ÁSZF-nek megfelelően tájékoztatták-e az utasokat a változásról.[[10]]
   Az Általános Szerződési Felételeire tekintettel a diszkont légitársaság megfelelően informálta a vásárlóit a jelenlegi helyzetről és elősegítette, hogy átlássák a jegyek beárazásának folyamatát: „Önnek meg kell fizetnie minden kormányzati adót (beleértve, de nem kizárólagosan a légiforgalmi adót), amelyet a jegy ára tartalmazhat. A magasabb árú jegyeink általában tartalmazzák a kormányzati adókat, míg az alacsonyabb árú jegyek nem. Ha jegyének ára tartalmazza a kormányzati adókat, azt a foglaláskor az ár részletezésénél látni fogja.”

Összegzés

Zárásképpen elmondható, hogy számos elképzelés létezik már arra, hogyan is kerülhetünk ki a járvány idején keletkezett gazdasági visszaesésből. Viszont mindig érdemes mérlegelnünk, és végig gondolnunk, hogy az állami beavatkozásnak milyen lehetséges következményei merülhetnek fel. Érdemes olyan módszereket érvényre juttatni, amely egy hosszútávú, a legtöbb gazdaságpiaci szereplőre elfogadható változást jelentenek.
     Az extraprofitadó több ágazat profitját terheli meg, miközben a gazdaságban lelassulhat a beruházási kedv és az, az infláció növekedéséhez is hozzájárulhat. Mivel a versengő piacon a vállalatok szeretnék költségeiket csökkenteni, előreláthatólag áthárítják a terheket a fogyasztókra és csökken a beruházási kedvük is. Mivel az uniós jog lehetővé teszi a terhek továbbhárítását, így hosszú távon a végső felhasználók fizethetik meg az extraprofitadót.

Készítette: Balogh Lilla, joghallgató, DE-ÁJK

Források jegyzéke: