Európai Bizottság: reformfolyamat a közös európai menekültügyi rendszer

  • 17 April 2016
  • Kutatócsoport2

A migránsok és menedékkérők  nagymértékű beáramlása nyomás alatt tartja mind a tagállami, mind a közös európai menekültügyi rendszert. Erre tekintettel az Európai Bizottság április 6-án  a közös európai menekültügyi rendszerre vonatkozó reformfolyamatot indított el. A Bizottság foglalkozik a menedékkérők tagállamok közötti elosztásának méltányos és fenntartható rendszerének lehetőségeivel, a menekültügyi eljárások és normák további harmonizációjával kapcsolatos kérdésekkel. Cél az egyenlő feltételek megteremtése és a szabálytalan másodlagos mozgásokat ösztönző tényezők mérséklése, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) megbízatásának kiterjesztése. A reformfolyamat célkeresztjében szerepel az Európába irányuló legális migráció biztonságos lehetőségeinek kidolgozása is.

Frans Timmermans első alelnök rámutatott arra, hogy a menekültügyi válság felszínre hozta a közös európai menekültügyi rendszer hiányosságait, a jelenlegi rendszer tarthatatlanságát. Az eltérő nemzeti megközelítések kedveztek az irreguláris migrációnak és annak, hogy a menedékkérelmeket  egyszerre több tagállamban nyújtsák be. A dublini szabályok pedig a tagállamok egy részére túl nagy felelősséget rónak. Mindezekre tekintettel a jövőben egy fenntartható rendszert kell kialakítani, amelynek alapját közös szabályok, méltányosabb felelősségmegosztás és a biztonságos, legális Európába jutás adja.

Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért és az uniós belügyekért felelős biztos álláspontja szerint a közös európai menekültügyi rendszernek szilárdnak és hatékonynak kell lennie, mivel csak így kezelhetőek a személyek mobilitásából származó kihívások. A legális és biztonságos belépés lehetőségeit bővíteni kell, mivel így tehető vonzóvá Európa a külföldi szakembereknek, akik Európa gazdasági növekedését elősegítik. Ugyanakkor a reformokkal vissza kell szorítani mind az Európába irányuló, mind az Európán belüli irreguláris áramlást, s a külső határok védelme érdekében  újabbintézkedéseket kell hozni.

 A Bizottság közleményében közös európai menekültügyi rendszer szerkezetében öt lényeges korrekcióra szoruló területet írt körül.

Az első ilyen terület a menedékkérőkért felelős tagállam meghatározása.  A dublini rendszer alapvetően az első szabálytalan belépési pont alapján határozza meg a menedékjog iránti kérelem vizsgálatáért felelős tagállamot. A méltányosabbá tétel érdekében a Bizottság javaslatot tehet a Dublini Rendelet ésszerűsítésére vagy egy elosztási kulcson alapuló új rendszer bevezetésére.

A konvergencia fokozása és a menedékkérelem több tagállamban történő benyújtásának visszaszorítása érdekében a Bizottság a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet és a kvalifikációs irányelvet felváltó rendeltekre tesz javaslatot.A befogadási feltételekről szóló irányelv módosítására javaslatokat dolgozhat ki.

Az unión belüli másodlagos migrációs mozgás megakadályozása tekintetében további ellenösztönzőkre és szankciókra javaslatokat készíthet. Ez azt jelenti, hogy a  regisztrációt, az ujjnyomatvételt és a kijelölt uniós tagállamban való tartózkodást egyes jogok feltételévé tehetik.

A Bizottság javaslatot tehet az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal megbízatásának módosítására. Az új megbízatás magába foglalhatja a dublini rendszer elosztási mechanizmusának működtetését, a közös menekültügyi szabályok betartásának felügyeletét , a hiányosságokkal kapcsolatos intézkedések beazonosítását, a szükséghelyzeti operatív intézkedések végrehajtásához szükséges  kapacitás megteremtését.

A Bizottság javaslatot tehet az Eurodac rendszer korrigálására,  akár hatókörének kiterjesztésére is. Ezzel hozzájárulna a szabálytalan migráció kihívásainak kezeléséhez.

A fentieken túl a Bizottság számos intézkedésen munkálkodik az Európába irányuló legális migráció lehetőségeinek biztosításával és bővítésével kapcsolatosan. Ennek keretében javaslatot dolgoz ki az unió áttelepítési politikájának kereteire, mely magába foglal egy horizontális mechanizmust, valamint közös uniós szabályokkal determinálja a befogadás, elosztás, áttelepített személyek számára biztosítandó státusz, pénzügyi támogatás, valamint a másodlagos migrációs mozgást visszaszorító intézkedéseket. Az uniós kékkártyáról szóló irányelv reformjával rugalmasabbá tehetőek a harmadik országból érkező magasan képzett személyek befogadási feltételei. A Bizottság az innovatív vállalkozók vonzása és támogatása érdekében intézkedéseket hoz, hiszen az ilyen vállalkozások lehetővé teszik a gazdasági növekedést és munkahelyet teremtenek. A legális migrációra vonatkozó hatályos szabályok REFIT-értékelésével a harmadik országbeli állampolgárok uniós tartózkodását, munkavállalását vagy továbbtanulását érintő szabályanyag ésszerűbbé és egyszerűbbé tehető. A harmadik országokkal történő szoros együttműködés pedig a  migráció hatékonyabb kezelését szolgálja.

 A Mirza-ítélet

A közös európai menekültügyi rendszer eddigi szabályainak felülvizsgálatát és a Bizottság reformjavaslatának szükségességét számos értelmezési kérdés és probléma adja. Ennek egy konkrét példájának tekinthető a közelmúltban született Mirza-ítélet.

A "Dublin III" rendelet értelmében a tagállamok számára nyitva áll a biztonságos harmadik országba küldés lehetősége nemzetközi védelmet kérő személyek vonatkozásában. Ez a jog akkor is gyakorolható,ha nem a kérelem megvizsgálásáért felelős tagállamról van szó, sőt azután is gyakorolható, hogy a tagállam visszavételi eljárás keretében elismerte felelősségét a kérelem megvizsgálásáért.

A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az Európai Unió Bíróságához azzal a kérdéssel, hogy S. B. Mirza biztonságos harmadik országba küldhető-e annak ellenére, hogy a cseh hatóságoktól  feltehetően nem  kapott tájékoztatást a nemzetközi védelmet kérelmező személyek biztonságos harmadik országnak való átadására vonatkozó magyar szabályozásról és gyakorlatról.  S. B. Mirza őrizetére tekintettel a Bíróság az ügyet sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárásban bírálta el.

A Bíróság rávilágított arra, hogy a tagállam a nemzetközi védelmet kérelmező biztonságos harmadik országba való küldésének  jogát azután is gyakorolhatja, hogy elismerte annak a kérelmezőnek a nemzetközi védelem iránti kérelemének a megvizsgálásáért fennálló felelősségét, aki a nemzetközi védelem iránti első kérelmére vonatkozó érdemi határozat meghozatala előtt elhagyta e tagállamot.

A Bíróság megállapította, hogy a „Dublin III”-rendelet nem írja elő a felelős tagállam –itt Magyarország -számára azt a kötelezettséget, hogy az átadó tagállamot –itt: Cseh Köztársaságot - tájékoztassa a kérelmezők biztonságos harmadik országba küldésére vonatkozó nemzeti szabályozás tartalmáról vagy az irányadó közigazgatási gyakorlatáról. A Bíróság kiemelte, hogy az erre vonatkozó információcsere hiánya nem sérti a kérelmező számára az uniós jog által biztosított hatékony jogorvoslathoz való jogot. A Bíróság hangsúlyozta, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező azon joga, hogy a jelenlegihez hasonló helyzetben a kérelme tárgyában jogerős határozatot hozzanak, nem jelenti, hogy a felelős tagállam ne nyilváníthatná a kérelmet elfogadhatatlanná, továbbá nem érinti az arra való kötelezését sem,  hogy  az eljárás meghatározott szakaszában folytassa a kérelem vizsgálatát.

Láthatjuk tehát, hogy a menekült válság rámutatott a közös európai menekültügyi rendszer hiányosságaira, számos értelmezési kérdést és problémát vet fel a jelenlegi szabályozás.

Az összefoglalót készítette: Széles Krisztina, joghallgató

Források:

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-1246_hu.htm

http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/european-agenda...

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=175167&pa...

http://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2016-03/cp160032...