Légi utasok jogainak megítélése ügyében döntött az EUB: minden esetben jár átalánykártérítés?

2004-ben lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete, mely azon légiutasok jogairól szól, akik valamely tagállam területén található repülőtérről indulnak vagy ilyen repülőtérre érkeznek. Az említett rendelet szabályait az Európai Unió Bírósága már több alkalommal értelmezte, ezzel biztosítva annak valamennyi tagállamban való egységes alkalmazását. Legutóbbi a C-826/19. sz. ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Landesgericht Korneuburg (korneuburgi regionális bíróság, Ausztria) 2019. október 29‑i határozatával terjesztett elő a WZ és az Austrian Airlines AG között folyamatban lévő eljárásban.

E kérelmet a WZ és az Austrian Airlines AG között a légi járatnak az eredetileg tervezettől eltérő, de ugyanazon földrajzi területen található célállomás repülőterére történő átirányításából eredő kényelmetlenségért nyújtandó kártalanítás iránti kérelem tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Alapeljárás

WZ az Austrian Airlines két járatával szeretett volna 2018. május 21. napján Ausztriából Németországba, azon beül is Berlinbe eljutni. Az első repülőjegye Klagenfurt (Ausztria) és Bécs közötti útra, mely mentrend szerint 18 óra 35 perckor induló és 19 óra 20 perckor (45 perces repülőút) érkező járatra szólt, majd a második repülőjegye a bécsi reptérről Berlin Tegel reptérre 21 órakor induló és 22 óra 20 perckor (1 óra 20 perces repülőút) érkező járatra szólt.

Bécs és Berlin között a délután folyamán az időjárási körülmények olyan késéseket eredményeztek, mely alapján az Austrian Airlines menetrendszerinti légi járműveire kihatott. A menetrend szerint 21 órakor induló repülőgép csak 67 perc késéssel (22 óra 20 perc) tudta megkezdeni a tervezett útját. A lakóövezetek miatt éjszakai repülési tilalom van érvényben – a térség zajterheltsége miatt -, így az érintett járatot átirányították a Berlini szövetségi tartományhoz közeli Brandenburg Szövetségi tartományban található Berlin Schönefeld reptérre, ahol 58 perces késéssel (23 óra 18 perc) érkeztek meg. 

WZ a Bezirksgericht Schwechathoz (schwechati kerületi bíróság, Ausztria) keresettel fordult, hogy a légitársaság a 261/2004 rendelet 7. cikke (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében kötelezzék kártalanítás címén 250 EUR[2] felperes részére történő megfizetésére. E kérelem egyrészt a járat késéssel való érkezésén (22 óra 20 perc helyett 23 óra 18 perc), másrészt pedig azon alapult, hogy az Austrian Airlines nem tett eleget az arra irányuló kötelezettségének, hogy a felperes számára felajánlja a Berlin Schönefeld repülőtérről a Berlin Tegel repülőtérre való kiegészítő átszállítást. WZ szerint az említett rendelet 8. cikkének (3) bekezdése nem alkalmazható a helyzetére, mivel a Berlin Schönefeld repülőtér nem Berlin szövetségi tartományban található.

Védekezésében az Austrian Airlines a keresetlevél elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy először is WZ mindössze 58 perces késéssel érte el végső célállomását[3], másodszor, hogy WZ egy további közlekedési eszköz igénybevételével könnyen hazajuthatott a Berlin Schönefeld repülőtértől 24 km‑re található lakóhelyére, és harmadszor, hogy a késést a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülmények[4], nevezetesen a légi járműnek az utolsó járattól visszafelé számított harmadik járata során fellépő jelentős meteorológiai problémák okozták.

Az Bezirksgericht Schwechathoz (schwechati kerületi bíróság) WZ keresetét elutasította 2019. június 24-én arra a hivatkozással, hogy az alapügyben szóban forgó járatirányítás nem minősül a repülési útvonal jelentős módosításának, így azt a járat késésének, nem pedig törlésének[5] kell tekinteni, másrészt pedig, hogy a késés időtartama nem éri el vagy haladja meg a három órát.

Fellebbezést követően az ügy a Landesgericht Korneuburghoz (korneuburgi regionális bíróság) kertült.

A regionális bíróság az ügy érdemét érintő kérdésekkel kapcsolatosan joggyakorlati problémáit fejtette ki miszerint,

• az alapügy tényállását a járat törlésének vagy késésének, vagy pedig azoktól eltérő esetnek kell-e tekinteni,
• az Austrian Airlines hivatkozhat e a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülmények felmerülésére és
• a fuvarozónak (légitársaságnak) kártalanítást kell-e fizetnie az őt terhelő segítségnyújtási és ellátási kötelezettség esetleges megsértése miatt.

Mindezek alapján a bíróság felfüggesztette az eljárást és az Európai Unió Bíróságához (továbbiakban: EUB) fordult előzetes döntéshozatal céljából.

Az előzetes döntéshozatali eljárás és annak döntése

A regionális bíróság a légi utasok jogairól szóló rendelet értelmezését kérte az EUB-tól az alábbi kérdések tükrében:

1)  A 261/2004 rendelet 8. cikkének (3) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy amennyiben a járatot az eredetileg tervezett repülőtér által kiszolgálttal azonos várost kiszolgáló repülőtérre irányítják át, az utasok két repülőtér közötti szállítása költségeinek az e rendelkezésben előírt vállalása ahhoz a feltételhez kötött, hogy az előbbi repülőtér ugyanazon város vagy régió területén legyen, mint az utóbbi?

Az EUB értelmezése szerint ugyanazon várost vagy régiót kiszolgáló repülőtérre átirányított járat[6] esetén az utas nem rendelkezik kártalanításhoz való joggal a járat törlése címén.

Ahhoz, hogy az alternatív repülőtér az ugyanazon várost vagy régiót kiszolgáló repülőtérnek legyen tekinthető, nem szükséges, hogy az eredetileg tervezett repülőtér által kiszolgálttal azonos (közigazgatási értelemben vett) város vagy régió területén helyezkedjen el. Annak van jelentősége, hogy e terület közvetlen közelében legyen.

2)  A 261/2004 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c) pontját, 7. cikkének (1) bekezdését és 8. cikkének (3) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az eredetileg tervezett repülőtértől eltérő, de ugyanazon várost vagy régiót kiszolgáló repülőtéren leszálló átirányított járat esetén az utas kártalanításhoz való joggal rendelkezhet e járat törlése vagy jelentős késése címén?

Az EUB értelemzése szerint az utas főszabály szerint átalánykártalanításhoz való joggal rendelkezik, amennyiben a végső célállomását, vagyis az eredetileg tervezett célállomás repülőterét vagy az utassal történt megállapodás alapján egy másik közeli célállomást az eredetileg tervezett érkezési időponthoz képest háromórás vagy azt meghaladó késéssel éri el.

3)  A 261/2004 rendelet 5. és 7. cikkét, valamint 8. cikkének (3) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az eredetileg tervezett repülőtértől eltérő, de ugyanazon várost vagy régiót kiszolgáló repülőtérre átirányított járat utasa által az érkezéskor elszenvedett késés nagyságának meghatározásakor az alternatív repülőtérre való érkezés időpontját, az átszállítást követően az eredetileg tervezett repülőtérre való megérkezés időpontját, vagy pedig adott esetben az üzemeltető légi fuvarozóval történt megállapodás alapján egy másik közeli célállomásra való megérkezés időpontját kell alapul venni?

Az EUB a következőképpen foglalt állást. Az érkezéskor elszenvedett késés nagyságának meghatározásakor azon időpontot kell alapul venni, amikor az utas az átszállítását követően megérkezik az eredetileg tervezett repülőtérre vagy adott esetben a légitársasággal történt megállapodás alapján egy másik közeli célállomásra.

4)  A 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy a járat jelentős késéssel való érkezése esetén az üzemeltető légi fuvarozó az utasok kártalanítására vonatkozó kötelezettsége alóli mentesülés érdekében hivatkozhat olyan rendkívüli körülményre, amely nem az említett, késéssel érintett járatot, hanem a fuvarozó által ugyanazon légi járművel üzemeltetett korábbi járatot érintett a légi járműnek az utolsó járattól visszafelé számított harmadik járata keretében?

A Bíróság ebben az összefüggésben pontosította, hogy a járat jelentős késéssel való érkezése esetén a légitársaság az utasok kártalanítására vonatkozó kötelezettsége alóli mentesülés érdekében hivatkozhat olyan rendkívüli körülményre, amely nem az említett, késéssel érintett járatot, hanem az általa ugyanazon légi járművel üzemeltetett korábbi járatot érintett a légi járműnek az utolsó járattól visszafelé számított harmadik járata keretében, feltéve, hogy közvetlen okozati összefüggés áll fenn e körülmény felmerülése és a későbbi járat jelentős késéssel való érkezése között.

5)  A 261/2004 rendelet 8. cikkének (3) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy amennyiben az átirányított járat az eredetileg tervezett repülőtértől eltérő, de ugyanazon várost vagy régiót kiszolgáló repülőtéren száll le, az üzemeltető légi fuvarozó köteles önként felajánlani az utasnak az eredetileg tervezett célállomás repülőterére vagy adott esetben az utassal történt megállapodás alapján egy másik közeli célállomásra való átszállítás költségeinek vállalását?

Az EUB szerint a légitársaság köteles önként felajánlani az utasnak az eredetileg tervezett célállomás repülőterére vagy adott esetben az utassal történt megállapodás alapján egy másik közeli célállomásra való átszállítás költségeinek vállalását.

6)  A 261/2004 rendelet 8. cikkének (3) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az üzemeltető légi fuvarozóval szemben az e rendelkezésben előírt segítségnyújtási és ellátási kötelezettség megsértése az e rendelet 7. cikkének (1) bekezdése címén átalánykártalanításhoz való jogot biztosíthat. Amennyiben a légitársaság nem tesz eleget az e költségek vállalására vonatkozó kötelezettségének, az az említett utas számára biztosítja az általa kiadott azon összegek megtérítéséhez való jogot, amelyek az adott ügy sajátos körülményeire tekintettel szükségesnek, megfelelőnek és észszerűnek bizonyulnak annak érdekében, hogy pótolják a fuvarozó mulasztását. Ezzel szemben a költségek vállalására vonatkozó kötelezettség megsértése nem biztosít az utas számára 250, 400 vagy 600 euró összegű átalánykártalanításhoz való jogot.

Készítette: Dr. Nagy Péter Zsombor, DE ÁJK

Források jegyzéke:

1. C-826/19. sz. ügy
2. A Bíróság és a légi utasok jogai – Az Európai Unió Bírósága által kiadott kiadvány
3. Az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete (2004. február 11.) visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről
4. C-402/07. sz. ügy