Kiadásra került az államháztartás központi alrendszerének októberi mérlege

  • 20 November 2015
  • Kutatócsoport2

Az ÁHT 2015 októberi „pozitív” mérlegéről – mire, s mennyit költünk

2015. november 19-én kiadásra került az ÁHT (Államháztartás) központi alrendszerének költségvetési mérlege, melyből az előző év azonos időszakához viszonyítva az alábbi adatok emelendőek ki:

Az első tíz hónap egyenlege az októberi többlettel (is) 816 milliárdos deficit, ami az éves előirányzat 91,5 százaléka – vagyis e tekintetben mindenképp pozitív. A javulás okaként a korábban felfüggesztett, ám októberben kifizetett uniós támogatások jelölhetők meg első helyen, hiszen csak októberben 233 milliárdnyi uniós támogatás érkezett. A 2014. októberi adatok államháztartás 809,6 milliárd forintos hiányát rögzítették volt, amely 2015 végére 803 milliárd forintra csökkent.

A bevételek magasabb összeget érnek el (közel 125%) az előző évihez képest, mely mögött a Kormány főként a fogyasztási adókból származó előnyt nevesítette, különösen a nettó áfa-bevételt, mely 4522,7 milliárd forint, ami 6,1 százalékos növekedés 2014-es bázisévhez képest. E mellett a többi „főadó” is segítette a növekedést,hiszen a Tao (40,6%-kal); a SZJA (6,8%-kal); a jövedéki adó (9%-kal) és az illetékbefizetések (11,9%-kal) is többet profitáltak. Bevételcsökkenés az önkormányzati befizetések, a hitelintézeti járadék arányában látható; valamint azt, a kisadózók adózási formaváltás miatti - korábban az EVA-ból származó - átstrukturálódása adja.

 

kiadásoktekintetében az alábbi táblázat szemlélteti – néhány kiemelendő költségvetési tétel vonatkozásában - mire nőtt és csökkent a kifizetés 2014-hez képest:

Növekvő ráfordítás

Csökkenő kifizetések

egyedi és normatív támogatások (7,2%)

szociálpolitikai menetdíj-támogatás (4,5%)

költségvetési szervek kiadásai (4%)

lakásépítési támogatás (14,6%)

szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai (12,8%)

Egészségbiztosítási Alap a rokkantsági, rehabilitációs ellátások részbeni fedezetére irányuló támogatás (több, mint 50%-kal)

a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai (16,9%)

helyi önkormányzatok támogatása (közel 50 milliárddal kevesebb)

(megjegyzésként elmondható: A helyi önkormányzatokat érintő jelentős csökkenést a feladatok magasabb szintre történő átszervezésével indokolta, valamint azzal, hogy a szociális ellátó rendszerben betöltött szerepük is nagymértékben redukálódott.)

Figyelemre méltó még továbbá Társadalombiztosítás Pénzügyi Alapjainál érzékelhető változások ahol:

  • Nyugdíjbiztosítás tekintetében az alap költségvetése az év első tíz hónapját többlettel zárta, melynek összege idén 42,7 milliárd forint volt, szemben a 2014-es bázisév 149,6 milliárd forintos többletével, mely 100 milliárdos eltérés igen figyelemreméltó. A csökkenés okaként a pénzforgalom mindkét oldala szerepel; hiszen kifejtik, hogy a bevételek csökkentek, minután az alap bevételének legnagyobb hányadát képező SZOCHO (Szocális Hozzájárulási adó) eloszlási aránya megváltozott, s kisebb rész jut a nyugdíjbiztosításra, a kiadási oldalon pedig érezhető a 1,8%-os mértékű emelés hatása.
  • az Egészségbiztosítási alap pedig az I-X. hónapot 0,8 milliárd forint deficittel zárta. Egy évvel korábban az alap költségvetési pozíciója 34,9 milliárd forint többletet mutatott. E mögött jól látható a költségvetési támogatások csökkenése, hiszen az idén a bevételek 29,6%-át jelentő 472,9 milliárd forint költségvetési támogatás és térítés az előző évben átadott összeg mindössze 61,9%-a.Illetve ide (is) sorolható a már a táblázatban feltüntetett rokkantsági, rehabilitációs ellátások részbeni fedezetére irányuló kifizetés csökkentés is.

Az államadósság tekintetében elmondható, hogy abszolút összegben kifejezve a deviza és forint adósság együttes összege növekedett 2014-hez viszonyítva; több, mint 1200 milliárd forinttal.

A mostani pozitív változások (illetve a gazdasági növekedés tartása) mellett is kétséges, hogymilyen lesz a tényleges mérleg az év végén; mely a Kormány szerint„az adósságcsökkentés az EU-pénzek költségvetésbe való befolyásától függ” – mondtaBanai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államtitkára, mivel uniós fejlesztésekhez kapcsolódó kiadások 270 milliárd forinttal haladják meg idén a tavalyit október végéig, miközben a bevételek 300 milliárddal alacsonyabbak. (Ez a pénzforgalmi egyenleget és az államadósságot is befolyásolja.) Még 2 milliárd eurót, vagyis a GDP 2 százalékát nem utalta ki Brüsszel Magyarország számára.  Ezt jelentős tehernek nevezte az államtitkár, ezért csak kismértékben, 76,2 százalékról 76,1-re mérséklődhet az adósság az idei év végére, mivel az Uniós „hiányt” a költségvetésnek kell kigazdálkodnia vagy állampapírokat kell kibocsátani, ami szintén az államadósságot is növeli.

Az összefoglalót készítette: Hutóczki Katalin, joghallgató

Forrás:

http://www.kormany.hu/download/c/ea/80000/%C3%81HT%20m%C3%A9rleg.pdf

http://www.kormany.hu/download/d/ea/80000/T%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3%20az%20%C3%A1llamh%C3%A1ztart%C3%A1s%20helyzet%C3%A9r%C5%91l%202015%20okt%C3%B3ber.pdf