A Jövő Nemzedékek Szószólójának elvi állásfoglalása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról

2018. november 6-án hozta nyilvánosságra elvi állásfoglalását a Jövő Nemzedékének Szószólója a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás működési problémáiról. A szószóló (aki az Alapvető Jogok Biztosának egyik helyettese) átfogó vizsgálata során szervezeti, működési és finanszírozási aggályokat állapított meg. Ezek véleménye szerint egyrészt megnehezítik a kormányzati stratégiai tervek megvalósítását, az ENSZ Fenntartható fejlődési célok elérését, másrészt veszélyeztetik a termeszéti erőforrásokhoz való, a jövő nemzedékek érdekét szolgáló gazdálkodásához, az egészséges környezethez, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését.[1]
A szószóló az elvi állásfoglalásában az alaptörvényből indul ki, miszerint minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a lehető legkevésbé terhelje a környezetet. Ebből fakadóan elvi megállapítása is az, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás a környezet és a közegészségügyi védelmi rendszer szerves része. [2]
Fontos megállapítást tesz arra vonatkozóan, hogy a hulladékgazdálkodásban inkább gazdasági ösztönzőket kell alkalmazni a szankcionálás helyett. Ehhez kapcsolódóan rögzíti, hogy helyes a hulladéklerakási járulék bevezetése, azonban az, hogy ezt nem a hulladék tényleges megtermelőjének kell megfizetnie, hanem a közszolgáltatónak, azt eredményezi, hogy a hulladék mennyisége nem fog csökkeni, hiszen nem arra van hatása a köztehernek, akinek ténylegesen lehetősége van a hulladék termelésének csökkentésére, hanem arra, aki csak összegyűjti azt.[3]

További problémaként említi a jelentés, hogy a rendszer jogi szabályozása sem megfelelő. A jogszabályok sokszor ellentmondásosak és folyamatosan változnak, ami a jogbiztonság követelményének szempontjából aggályos lehet. További probléma, hogy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: NHKV) az OKHT alapján hozza meg döntéseit, mely egy kormányhatározat. Ez azért aggályos, mert a kormányhatározat közjogi szervezet szabályozó eszköz, ezért nem rendezhet általános magatartási szabályokat. Ennek ellenére az önkormányzatok és a közszolgáltatók számára is számos ilyet határoz meg. Épp ezért a szószóló szerint érdemes lenne jogszabályi formában elfogadni azt. További probléma az OKHT-val kapcsolatban az is, hogy rendszeresen tárgyév végére alkotja meg a jogalkotó, így a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer szereplői számára nem ismerhető meg annak tartalma. Az OKHT-nak pedig garanciális szerepe lenne ugyanis abban található előírás: 1. a közszolgáltatási feladatokról, 2. arról, hogy miként kell megszervezni a közszolgáltatónak a közszolgáltatási feladatokat és 3. a célokhoz vezető a megfelelőségi követelményről. A szószóló szerint az OKHT-t a garanciális szerepe miatt legalább a tárgyévet megelőző év december 31-ig ki kellene hirdetni. [4]

Az elvi állásfoglalás kitér a rendszer működésének problémáira is. A 2016-ban létrehozott NHKV megváltoztatta a hulladékgazdálkodási rendszer működését. Továbbra is a helyi önkormányzatok feladata a hulladékgazdálkodás és éppen emiatt ő is választja ki és köt szerződést a közszolgáltatóval, de az NHKV létrejöttétől csak olyan közszolgáltatóval köthet szerződést, aki az NHKV-tól megfelelőségi véleményt kapott. Nem csak a közszolgáltatási szerződés megkötéséhez szükséges a megfelelőségi vélemény, hanem a hulladékgazdálkodási tevékenység folytatásához is. A megfelelőségi vélemény megadásával és visszavonásával pedig az a probléma, hogy ez ellen a döntés ellen nem lehet jogorvoslattal élni,[5] továbbá azzal, hogy az NHKV meghatározhatja, hogy ki nyújthat közszolgáltatást korlátozza abban a helyi önkormányzatot, hogy eldöntse melyik közszolgáltatóval kössön szerződést. Ebből fakadóan lehet, hogy nem a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő jelölttel kötnek szerződést.[6]

A rendszer finanszírozásával kapcsolatban is számos aggályt állapított meg.  A 2012 óta bevezetett rezsicsökkentés következtében a közszolgáltatási díjak a tényleges költségeknek csak körülbelül a felét fedezik. A fennmaradó részt az államnak kell kiegészíteni. Probléma az is, hogy a közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználók (közszolgáltatást igénybe vevők) nem közvetlenül a közszolgáltatónak fizetik, hanem az NHKV-nak[7]. A díjat és díjkedvezménynek megfelelő összeget a beszedést követően az NHKV visszautalja a közszolgáltató számára. Ezzel kapcsolatban kritikája az, hogy NHKV sokszor késve utalja át az összeget a közszolgáltatónak és ezzel veszélyezteti a közszolgáltatás ellátását, másrészt a számlázási rendszer sem nyomon követhető a közszolgáltató számára. Az alap probléma a finanszírozási rendszerrel azonban az, hogy a közszolgáltató által nyújtott szolgáltatás és közszolgáltatást igénybevevők által nyújtott ellenszolgáltatás nem egyenértékű. Az államnak ezért kell pótolni a hiányzó bevételeket a kiadások finanszírozásához. Az állami finanszírozás viszont már nem terjed ki a szolgáltatás minőségének fejlesztésére, így a szolgáltatás minősége sokszor romlik, melynek következtében önkormányzati vagyonvesztés következik be.[8] Egyes források szerint 120 milliárd forint hiányzik a rendszerből országos szinten.[9]  

***

A hulladékgazdálkodás működésének anomáliái már a hírekben is megjelentek. Nem régiben az egyik közszolgáltató működése vált lehetetlenné finanszírozási okok miatt, melyet a lakosságnak is bejelentettek. Ezt követően nemhogy megoldották volna a finanszírozási problémát, hanem tovább bonyolították azzal, hogy a közszolgáltató megfelelőségi véleményét visszavonta az NHKV, így nem maradt közszolgáltató 116 településen, aki ellássa a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást.[10] A kormány ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy akár a katasztrófavédelem is képes átvenni a szolgáltatás biztosítását.[11]
Az elvi állásfoglalás rögzíti azt is, hogy Európai Bizottság előrejelzése szerint Magyarország a hulladékgazdálkodással kapcsolatos uniós elvárásoknak nem fog megfelelni. Az ombudsman helyettes ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy "a jövőben nagyobb figyelmet kellene fordítani az OECD és az unió érdemi figyelmeztetéseire, hiszen azok jobbító szándékkal készültek és kifejezetten szakmai megfontolásokat tartalmaznak."[12]
A szószóló a problémák megoldására az elvi állásfoglalásában 9 pontos javaslatot is megfogalmazott a jogalkotó felé annak érdekében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer hatékonysága növekedjen.[13]

Az összefoglalót készítette: Soltész Péter Ádám, joghallgató

Felhasznált források:

www.ajbh.hu/documents/10180/2896961/a_hulladekgazdalkodasi_kozszolgaltatas_mukodesi_problemairol.pdf (2018.11.23.)

https://www.ajbh.hu/kozlemenyek/-/content/qzyKPkTyQAvM/a-jovo-nemzedekek-szoszolojanak-elvi-allasfoglalasa-a-hulladekgazdalkodasi-kozszolgaltatas-mukodesi-problemairol (2018.11.23.)

https://index.hu/gazdasag/2018/11/12/ombudsmani_jelentes_hulladekgazdalkodas/ (2018.11.23.)

https://vastagbor.atlatszo.hu/2018/10/29/ma-reggeltol-350-ezer-ember-szemetet-nem-szallitja-el-senki/ (2018.11.23.)

https://magyaridok.hu/belfold/megvontak-a-zold-hid-kft-szemetszallitasi-engedelyet-3635570/ (2018.11.23.)