Jelentősen szigorodtak a drónhasználat szabályai

2021. január 1. napjától megváltoztak az egységes európai uniós szabályozást követően a légiközlekedésről szóló törvény rendelkezései Magyarországon. A drónok ipari felhasználásán túl, azok hobbi-alkalmazása is egyre nagyobb teret hódít, mely ily módon a drónozás teljeskörű szabályozásának bevezetését igényelte. Azonban a drónhasználattal kapcsolatos fejlesztések és technológiai változások egy olyan állandó jellegű, gyors, jogi környezethez alkalmazkodó reakciót igényelnek, amely a fejlett kor vívmányait egy újonnan megjelenő követelményrendszerhez igazítják.

Mielőtt kitérnénk a változások részletes ismertetésére, fontos megemlíteni, hogy a magyar szabályozás terén a drónok használatának kérdése és azoknak jog általi rendezése eddig sem volt egy egyszerű és könnyen áttekinthetőnek nevezhető szabályozás. A mostani szabályrendszer azonban még ennél is összetettebbé vált, úgyhogy összegyűjtöttem azokat a változásokat, amikre a legjobban figyelni kell.

Az uniós szabályozás

A Bizottság 2019/947-es számú végrehajtási rendelete 2020. december 31. hatállyal egy egységes fogalomhasználatról rendelkezett a drónszabályozás tárgykörében. A Bizottság 2019/945. számú felhatalmazáson alapuló rendelete tehát továbbra sem adott teret egy különálló, önálló dróntörvény megalkotásának: A szabályozás többszintű maradt, s az uniós rendeletek adta keretrendszer tovább bővítette a tagállami szabályok körét.

A rendelet hatálya alá tartozó eszközként az alábbi definíció került meghatározásra: Ide tartoznak a pilóta nélküli légi járművek, valamint a légi járművet távolról vezérlő, távirányítással működtetett berendezések. Az eszközök működtetésében egy alanyi határt is megszabott a végrehajtási rendelet: 2020. december 31-től a távpilóták alsó korhatárát ugyanis 16 évben határozta meg, valamint a drónok vezérlését egy elméleti vizsga teljesítéséhez kötötte. A feleletválasztós kérdésekből felépített teszt ugyanis olyan ismereteket követel meg a távpilótától, melyben annak tanúbizonyságot kell tennie a repülésbiztonság, az adatvédelem, valamint a légi közlekedési szabályokon túlmenően a magánélet tiszteletben tartására vonatkozó ismereteiről. A drónreptetés csak a sikeres vizsga birtokában végezhető.

Az engedélyhez nem kötött, ún. nyílt drónműveletek pedig ott végezhetők, ahol a távpilóta nem repül embertömeg felé, a légi jármű pedig látótávolságon belül marad, s az nem emelkedik 120 méternél magasabbra. Minden más esetben engedélyköteles a drón használata.

Magyar szabályozás

A magyar drónszabályozás jogforrásaként az 1995. évi légiközlekedésről szóló XCVII. törvény szolgál, melyet 2021. január 1-jétől az uniós rendeletek adta keretszabállyal összhangban kell alkalmazni.

A változások jóval szigorúbbnak mondhatók. A légi járművek üzemben tartóinak (vagyis a dróntulajdonosoknak is) regisztrációs kötelezettségük van a légiközlekedési hatóság irányába, továbbá a drón-műveletek foganatosításához egy külön kormányrendeletben meghatározott, az aktuális légtér információkat szolgáltató mobilapplikáció-használatára kötelezettek. A drón reptetése a mobilalkalmazás használata nélkül tehát minden esetben tilos. A módosításnak köszönhetően pedig a továbbiakban az arra jogosult szervezetek – például repülésbiztonsági, köz- vagy nemzetbiztonsági okokból – a pilóta nélküli légi járművet bármikor feltartóztathatják, annak működését elektronikai úton megzavarhatják, s azt igazoltan leszállásra kényszeríthetik.

A szigorítások között talán a legfontosabbnak tartom annak kiemelését, hogy a módosító jogszabály a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény, valamint a Büntető Törvénykönyvről 2012. évi C. törvény rendelkezéseit is kiegészítette.  

A drónnak, mint bűnelkövetési eszközként való értelmezése az alábbiak szerint alakul: 2021. január 1-jétől a magánlaksértés szabálysértési alakzatát valósítja meg az, aki a pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használata során más lakásáról, egyéb helyiségéről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang- vagy képfelvételt készít. Ezzel szemben bűncselekményt valósít meg és elzárással büntetendő, aki a pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használatával más lakását, egyéb helyiségét, vagy ezekhez tartozó bekerített helyet megfigyeli és az ott történteket rögzíti. Amennyiben az ilyen megfigyelés alkalmával készített hang- vagy képfelvételt nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, azzal súlyosabb bűncselekmény valósul meg, mely egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Mind a szabálysértés, mind a büntetőeljárás csak a sértett magánindítványára indítható meg, vagyis a felelősségre vonás értelmében a sértettnek kifejezetten fel kell lépnie a jogsértővel szemben.

Kivétel, engedmény

A magyar drónszabályok alól a saját udvarunkon végzett használat sem minősül kivételnek: a drónhasználat bejelentése ugyanis akkor is kötelező, ha azt a családi ház udvarán, a saját lakóingatlanunk felett, alacsonyan történő reptetéssel vesszük igénybe. Ez ugyanis ugyanolyan eseti légtér igénylése alá eső bejelentési kötelezettséget keletkeztet, mint a drónnak bármely más lakóépület feletti reptetése esetén. Ez alól pedig sem magassági engedmény, sem mobilapplikáció használata alóli kibújási lehetőség nincs.

A magyar szabályozásban az engedélyezés szintje csak 2 kört határol el, mely a játék és a nem játék pilóta nélküli légi jármű megkülönböztetése. Értelemszerűen a játék szabadon használható, nem tartozik azonban a játék fogalma alá az olyan készülék, mely a pilótától 100 méterre képes eltávolodni, adatrögzítő eszközzel felszerelt, vagy súlya meghaladja a 120 gramm tömeget.

A Bizottság 2019/947 számú rendelete a tagállamok számára lehetővé tette, hogy a távpilóták alsó korhatárát a nyílt műveletek esetében (vagyis 120 méter magasságig való reptetéskor) a 16-ról 14-re, vagy 12 évre csökkentsék. A magyar jogalkotó ezzel a lehetőséggel azonban annak ellenére nem élt, hogy a magyar jogrendszer sajátosságaira tekintettel – különösen a büntethetőség általános szabályainak, valamint a korlátozott cselekvőképesség figyelembevételére -az életkor csökkentése indokolt lett volna.

Az összefoglalót készítette: Kovács Viktória, joghallgató DE ÁJK

Felhasznált források:

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/947 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2019. május 24.) a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32019R0947&from=EN

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/945 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2019. március 12.) a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32019R0945&rid=1

1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500097.tv

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200002.tv

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200100.tv

https://legter.hu/blog/dron-torveny-2021-erthetoen-szakertoktol/