A főtanácsnoki indítvány szerint összeegyeztethetetlen az uniós joggal az előzetes döntéshozatal lehetőségét korlátozó magyar szabályozás

Pikamae főtanácsnok álláspontja szerint a nemzeti bíróságoknak figyelmen kívül kell hagyniuk minden olyan magyar szabályozást és bírói gyakorlatot, amely sérti az előzetes döntéshozatali lehetőségüket és kérdés intézését az EUB-hez.

2015-ben a magyar hatóságok őrizetbe vettek majd később gyanúsítottként hallgattak ki egy svéd állampolgárt lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés vétségének gyanúja miatt. A terhelt kihallgatásán tolmács közreműködésével közölték vele a gyanúsítást. Később távozott Magyarországról, és a nemzeti jogszabályok miatt az eljárást a terhelt távollétében kell lefolytatnia a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak (PKKB). A kérdést előterjesztő bíróságnak információk hiányában kétségei voltak afelől, hogy a büntetőeljárás során betartották-e a terhelteket megillető jogokat, különös tekintettel az Uniós irányelvekre. Így például kétség merült fel azzal kapcsolatban, hogy a tolmács megfelelő volt-e, a terhelt és a tolmács kellőképpen megértette-e egymást, illetve az ártatlanság vélelmét betartották-e.

A PKKB így az előzetes döntéshozatal lehetősége mellett döntött, és az előbb említett irányelvek rendelkezéseinek értelmezését kérte az EUB-től, a terhelt távollétében lefolytatott eljárás speciális esetére tekintettel, a váddal kapcsolatos tájékoztatás és a tolmácsolás megfelelősége vonatkozásában.

A kérdést intéző bíróság azon túlmenően, hogy a terhelt anyanyelv-használati joga megfelelően van-e biztosítva, még másik két kérdést kérdezett az EUB-től a magyar bírósági rendszer egyéb jellemzőit illetően.

Az egyik, hogy sérti-e az uniós jogban rögzített bírói függetlenség és jogállamiság elvét az a tény, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a vezető bírói álláshelyeket ideiglenes, megbízásos alapon, bírói önigazgatás jóváhagyása nélkül tölti be. Így ugyanis sérülhet a továbbiakban a tisztességes eljáráshoz, szintén uniós és európai szinten védett jog is. A másik kérdés, hogy ugyanezen elveket sérti-e a magyar bíráknak a rájuk ruházott feladatok jelentőségéhez képest állítólagosan alacsony javadalmazása.

Az eljáró bíró azzal indokolta beadványát, hogy az előbb említett kétségek esetében felmerülhet annak a lehetősége, hogy ha egy ügyben külföldi állampolgárral szemben elmarasztaló ítéletet hoznak Magyarországon, az elítélt utána joggal fordulhatna nemzetközi jogorvoslati fórumokhoz, a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét kifogásolva.

A legfőbb ügyész néhány héten belül jogorvoslati kérelemmel élt, és a Kúriához fordulva indítványa alapján nem tartozik az EU Bíróságának előzetes döntésmeghozatalának hatáskörébe az utóbbi két kérdés, csupán a szerződések értelmezése és az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése. A Kúria igazat adva a vádhatóság vezetőjének, elmarasztalva és törvénysértőnek találta a magyar bíró eljárását. A Kúria ítéletét követően a kérdező bíró ellen fegyelmi eljárást is indítottak.

Így a magyar bíróság mindezek után arra is választ vár, hogy ellentétes-e az uniós joggal egyrészt az, hogy a Kúria a legfőbb ügyész indítványára az előzetes döntéshozatalra utaló végzését – annak a jelen ügyre vonatkozó jogi hatályát nem érintően – törvénysértőnek minősíti amiatt, hogy az előterjesztett kérdések nem relevánsak az alapügy megoldása szempontjából, illetve másrészt az, hogy a kérdést előterjesztő bíróval szemben ugyanezen okok miatt fegyelmi eljárást kezdeményeznek.

A főtanácsnok indítványában emlékeztet arra, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés elfogadhatóságának nem felelnek meg, így elfogadhatatlanok a legfőbb ügyész által sérelmezett kérdések, amiért nem szükségesek a folyamatban lévő büntetőügyben kialakítandó ítélet meghozatalához. Továbbá úgy értékeli, hogy a magyar bírók lehetőségét sérti a Kúria vitatott ítélete és az alapul szolgáló nemzeti szabályozása, hogy az EUB-hez forduljanak előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel, ennek eredményeként hátráltatja a mechanizmus működését. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az, hogy milyen kérdés felel meg az Uniós Bíróságnak, csak ők dönthetik el, nem a legfőbb ügyész vagy a Kúria. Következésképpen a főtanácsnoki indítvány kiköti, hogy a magyar bíróságoknak figyelmen kívül kell hagyniuk a 2019-es kúriai ítéletet, illetve az alapul szolgáló magyar jogszabályt.

Az indítvány az anyanyelv-használati joghoz kapcsolódó kérdéshez megjegyzi, hogy a tolmácsolás minőségét illetően panaszt lehet tenni, továbbá a terhelt távollétében az ügyvéd számára lehetővé kell tenni a tájékoztatáshoz való jog bíróság előtti vitatását.

Az ügy és az előzetes döntéshozatali kérelemben feltett kérdések sajátossága tehát, hogy az alapügy bár büntetőügy, az eljáró bíró a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatos alapvető kérdéseket vitatott, amelyek a főtanácsnoki indítvány alapján nem szükségesek az ügy eldöntéséhez, de a bíró szerint közvetetten bár, de hátrányos következmények származhatnak a jövőben elmarasztaló ítélet születése esetén a rendszer jellemzői miatt.

Az összefoglalót készítette: Szutor Beáta Bella, joghallgató DE ÁJK

Források:

1. https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2021-04/cp210060hu.pdf
2. https://jogaszegylet.hu/jogelet/uj-front-az-unios-jog-es-a-belso-jog-viszonyaban-tekintettel-az-elozetes-donteshozatalra-is-pikamae-fotanacsnok-inditvanya-az-is-ugyben/
3. https://telex.hu/belfold/2021/04/15/vasvari-biro-eu-birosag-fotanacsnoki-inditvany-polt-kuria-elmarasztalas