Döntött a Kúria a kvótaellenes népszavazás kérdésében

  • 14 May 2016
  • Kutatócsoport2

A Nemzeti Választási Bizottság február 29-én hitelesítette a kormány által benyújtott népszavazásra javasolt kérdést, mely így szólt: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

A hitelesítő határozattal szemben négy jogorvoslati kérelem érkezett a Kúriához, melyeket egységes eljárás keretében bírált el. 2016. május 3-ára az ügyben végzés született. A felülvizsgálati kérelmek megalapozatlansága miatt a Kúria helyben hagyta a hitelesítő határozatot.

A felülvizsgálati kérelemben szereplő kifogások szerint a kérdést hitelesítésre benyújtó Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek nem volt jogosultsága a benyújtásra,  másrészt úgy ítélték meg, hogy tiltott népszavazási tárgykörhöz tartozik a kérdés. Kifogásolták  az Országgyűlés jogkörét, továbbá a kérdés egyértelműségét is aggályosnak tartották.

A Kúria nem tartotta helytállónak a kérelmezők kifogásait.  Kifejtette, hogy a hitelesített népszavazási kérdés megfelel az Alaptörvény és az Nsztv. (népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény) népszavazással kapcsolatos előírásainak.

Kúria nem értett egyet a kérelmezők egyikének azzal az álláspontjával, hogy a kezdeményező képviselőjének nem volt jogosultsága a javasolt kérdést benyújtani az NVB-hez. A Kormány kollektív működési jellegéből adódik, hogy a népszavazás kezdeményezésének jogosultsága csak képviselő útján valósítható meg, a miniszterelnök kabinetfőnöke a vonatkozó jogszabályok alapján pedig  jogosult a képviseletre.

Kúria nem osztotta azt a kérelmezői álláspontot sem, miszerint az Európai Unió működésével való összefüggés a népszavazás megtartását kizárja. A Kúria álláspontja szerint a hitelesített népszavazási kérdés uniós összefüggései részben az uniós jog nemzetközi jellege, részben pedig az Alaptörvény Európai Unióra vonatkozó szabálya szerint érvényesülnek. A kérdés valójában az uniós jogot és nem a csatlakozási szerződéseket érinti.  A Kúria rögzítette, hogy az NVB által hitelesített kérdés a másodlagos uniós jog körébe tartozó tanácsi határozat általi intézkedés bevezetésére vonatkozik. Az uniós jogból, így a másodlagos jogforrásként elfogadott tanácsi határozatból eredő kötelezettségek és a nemzetközi szerződésből eredőek között nem vonható párhuzam. Utal itt az Európai Unió Bíróságának és Alkotmánybíráságnak a gyakorlatára is.

A kérelmezők kifogásai között szerepelt, hogy az Alaptörvény vonatkozó rendelkezése szerint népszavazás csak olyan kérdésben tartható, amely az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés. A Kúria kifejtette, hogy a magyar jogban nincsenek taxatíve felsorolva az Országgyűlés törvényalkotási hatáskörei, továbbá a kötelező törvényalkotási tárgyakra sincs tételes felsorolás. Közjogi rendszerünkben a Kúria egyértelműnek tartja, hogy az Országgyűlés törvényalkotási hatáskörét bármely társadalmi viszony irányába nyitottnak kell tekinteni. A Kúria szerint a törvényhozásra tartozik, hogy az ország területén nem magyar állampolgárok milyen jogviszonyban, státuszban és mennyi ideig tartózkodhatnak. Ez ugyanis alapvetőjogokkal kapcsolatos és szuverenitásból eredő szabályozási tárgykör. A Kúria ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy nem képezhet tiltott népszavazási tárgykört az a kérdés, amely érinti az Országgyűlés feladat- és hatáskörét.

A kifogásolt egyértelműség követelménye a világos, kizárólag egyféleképpen értelmezhető kérdés, melyet a választópolgárok megértenek, átlátják annak lényegét, ezáltal tudatosan és átgondoltan tudják jogaikat gyakorolni a szavazat leadása során. Kúria álláspontja szerint a betelepítés kifejezés olyannak tekinthető, amely kellőképpen pontosan határozza meg, hogy a tanácsi határozat által érintett személyi kör huzamosabb idejű elhelyezésére Magyarországon kerülne sor. A Kúria azt állapította meg, hogy a  népszavazási kérdés Alaptörvény és az Nsztv. szerinti egyértelműség követelménynek megfelelt.

Négy felülvizsgálati kérelem kifogásait utasította el a Kúria, helyben hagyva ezzel az NVB hitelesítő határozatát. Így tehát lehet népszavazás a kötelező betelepítési kóvta kérdésében.

 

Az összefoglalót készítette: Széles Krisztina, joghallgató

Források:

Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzése a Nemzeti Választási Bizottság 14/2016. NVB határozatának helybenhagyásáról (elérhető itt: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A16K0621.KUR&timeshift=f... )

http://www.lb.hu/hu/sajto/sajtokozlemeny-kormany-altal-kezdemenyezett-ne...